„Az Orbán-rezsim teljesítette az Európai Unió által feléjük támasztott feltételek egy részét és emiatt valóban érkeznek már bizonyos pénzek. Fontos (rész)eredmény, hogy a magyar bíróságok egyelőre fellélegezhetnek a NER nyomása alól a Fidesz-kormánytól kieszközölt kényszerű módosítások miatt, közös hazánk pedig végre hozzájuthat a nekünk jogosan járó pénzek egy részéhez", az igazságügyi reform elfogadása nyomán – írta mai közleményében az Európai Parlament (EP) képviselője.
Hozzátette: bár a teljes kohéziós keretből még további 6,3 milliárd euró, a feljogosító feltételeknek való megfelelés hiánya miatt plusz 2,6 milliárd euró, valamint a Helyreállítási Alapból összességében nagyságrendileg további 10,4 milliárd euró vár még feloldásra – vagyis az Orbán-kormány megfelelő teljesítésére –, 10,2 milliárd euró támogatáshoz mostantól hozzáfér az ország.
„A NER által leuralt Magyarország ettől még nem lett egy csapásra jogállam, de legalább valami visszaépült belőle.”
Az Esély Közösség alapítója szerint az Orbán-kormánynak ezután két kötelessége adódik: egyfelől minden más, az EU által támasztott követelést azonnal teljesíteniük kell a többi forrás feloldása érdekében, másfelől a most felszabadított pénzből azonnali hatállyal rendezniük kell a régóta ígérgetett és elmaradása miatt „Brüsszelt” hibáztató pedagógus-béremelést. Ez a most felszabadított pénzösszeg ugyanis az a forrásköteg, amellyel kapcsolatban a magyar kormány többek között a tanári hivatás vonzóbbá tételét, vagyis a bérek rendezését vállalta.
Hozzátette: „rendkívül pofátlan és durva kijelentést” tett a Fidesz miniszterelnöke a minap, amikor az állami tévében úgy fogalmazott: majd, ha a pénz a „széfben van”, akkor eldönti a magyar parlament, hogy ebből mennyi menjen pedagógus béremelésre.
Ujhelyi István szerint a teljes és tartós fizetésemelés nagyjából 6000-7000 milliárd forintba kerül, ebből az uniós támogatás közel 800 milliárd; vagyis hiába mutogat a kormány az Unióra, hosszútávon eleve neki kell állnia a költségeket.
Azzal, hogy az uniós források hivatkozott része a szerdai döntéssel elérhetővé vált, megnyílt az út a kormány előtt, hogy saját döntése alapján megkezdje a béremelés előfinanszírozását és az erről benyújtott számlákat – az Európai Bizottság döntése alapján – immár bizonyosan ki fogják nekik fizetni.
"Sunyi csúsztatás" tehát arról beszélni, hogy „majd, ha a széfben lesz a pénz”, hiszen előbb a szuverén (!) kormánynak kell állnia a cechet, és utána fizet Brüsszel, véli az EP-képviselő.
