A kisebb béremelés is többet ér jövőre

A kisebb is többet ér (Mfor.hu-montázs)

Idén átlagosan több mint hat százalékkal növelték a versenyszférában működő vállalatok a béreket. Legrosszabbul a fizikai dolgozók jártak: ők csupán 6,1 százalékos bérfejlesztésben részesültek, míg a középvezetők - a felsővezetőket is lekörözve - átlagosan 6,8 százalékkal több fizetést vihettek haza, derült ki a Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. legfrissebb felméréséből.

Hat százalékos emelés jövőre

A szerdai sajtótájékoztatón ismertetett adatokból az is kiderült, hogy jövőre az ideinél valamivel kisebb, maximum hat százalékos béremelést jeleztek előre a megkérdezett cégek. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül rosszabbul járnánk jövőre, mivel a várakozások szerint addigra mérséklődik az infláció, így a kisebb emelésnek is nagyobb értéke lesz.

A Hay Group tanácsadói szerint a cégvezetők a következő évi bérfejlesztés tervézésénél mindig figyelembe veszik az aktuális gazdasági folyamatokat. Tavaly ilyenkor például eredetileg kisebb mértékben akarták emelni a béreket, de a magas inflációs várakozások miatt végül változtattak elképzeléseiken.

A béren kívüli juttatások népszerűsége töretlen, amelynek egyik oka valószínűleg a bérekhez képest jóval kedvezőbb adóvonzat. Tavaly ilyenkor a felmérésben résztvevő vállalatok 35 százalékánál volt cafeteria-rendszer, idén már minden második cégnél használták ezt a juttatási formát, további húsz százalékuk pedig jelezte, hogy jövőre tervezi annak bevezetését.

Míg tavaly évente mintegy 140-180 ezer forintos juttatási keret jutott egy-egy dolgozóra, addig idén már 190-230 ezres kerettel gazdálkodtak a cégek. Az alsó sávban itt is a fizikai munkát végzők vannak, míg legjobban a felsővezetőket jutalmazták ilyen módon. Általában azonban elmondhatjuk, hogy idén ötvenezer forinttal nőtt az egy dolgozóra fordított természetbeni juttatási keretösszeg.

Mobil, céges autó, rugalmas munkaidő

A mobiltelefon és a vállalati kocsi továbbra is a leggyakoribb juttatások közé tartozik. Érdekes módon a céges autót jellemzően nem azok a kapják, akiknek az a munkavégzésükhöz kellene, hanem - státuszukból következően - leginkább a közép- és felsővezetők.

Hasonlóan alakul a céges mobilok juttatási köre: fizikai dolgozóknál egyáltalán nem jellemző, irodai alkalmazottak esetében is csak elvétve, s csupán a szakértői szinttől felfelé válik egyre természetesebb velejárójává a munkának. A rugalmas munkaidő lehetősége szintén ennek a körnek a kiváltsága.

A legjobban fizetett foglalkozási ágak sorrendben: az IT, a marketing, a pénzügy és a számvitel. Az itt dolgozók akár 16,8 százalékkal több fizetést kaphatnak, mint az átlag. Legkevésbé pedig a termelésben és a minőségbiztosításban dolgozókat fizetik meg: legrosszabb esetben akár több mint kilenc százalékos bérhátrányba is kerülhetnek a többi szakmához képest.

Regionális összehasonlításban még mindig nagyok a különbségek az ország keleti és nyugati fele között: összjövedelem tekintetében a differencia átlagosan 10-11 százalékos, de egyes munkakörökben elérheti a 25 százalékot is.

Távol van még Nyugat-Európa

A nyugat-európai fizetésektől azonban igencsak el vagyunk maradva - mind a fizikai dolgozók, mind pedig a szakértői munkakörök esetében. Euróra átszámítva a béreket kitűnik, hogy egy dán kétkezi munkás öt és félszeresét keresi, mint magyar kollégája. Az azonos munkakörben dolgozó szakértőknél pedig három és félszeres a különbség.

A vezetők esetében azonban közel azonosak a juttatások. A legjobban a Németországban dolgozók járnak: ők átlagban dupláját kapják az itthon dolgozó vezető beosztásúak fizetésének. Ha azonban az összegszerűség mellett figyelembe vesszük a fizetések valódi vásárlóerejét is, akkor jóval borúsabb a kép: a lengyel, a cseh és a szlovák munkavállalók mellett ugyanis még az oroszok is magasabb életszínvonalat tudnak biztosítani maguknak fizetésükből, mint a magyarok. Szakértők szerint a különbségeket leginkább a hazai magas adóterhek és megélhetési költségek okozzák.