Számos jelentősebb eltérés tapasztalható a termelő és a nem termelő – azaz például a szolgáltatási szektorban működő vagy a kereskedelemmel foglalkozó – cégek között a 2007-ben elvégzett a Saratoga HR Benchmarking Felmérése szerint, amely során tizenkét, nagyrészt külföldi székhelyű, de hazánkban is jelen lévő céget vizsgáltak.
Kiderült, hogy míg a fizikai munkakörben dolgozók átlagosan húsz napot, a nem termelő vállalatoknál dolgozók csupán nyolc napot hiányoznak a munkahelyükről betegség vagy egyéb különleges ok miatt - tehát leszámítva a kivett szabadságokat vagy a termelési kapacitások esetleges átmeneti csökkentését.
A térség vizsgált országaival összehasonlítva az látható, hogy a gyártó cégek alkalmazottai nálunk vannak legtöbbet távol a munkahelyüktől: míg Szlovákiában a tíz napot sem éri el, addig Csehországban két hét ez a szám. A legszembetűnőbb a különbség Románia esetében: náluk átlagosan három-négy napot hiányoznak a dolgozók a termelő és a nem termelő cégeknél egyaránt. A szellemi dolgozók viszont – hasonlóan a többi országhoz – nálunk is csupán nyolc napot maradnak otthon ilyen okokból.
Mennyi jön vissza a hr-tevékenységekre költött pénzből?
A felmérés során vizsgálták azt is, hogy mekkora a humántőke-beruházás megtérülése. Eszerint az ebbe fektetett minden forint után a hazai felmérésben részt vevő termelő vállalatok átlagosan 1,7 forintot kapnak vissza, míg a nem termelő vállalatok 2,3 forintot. Szilágyiné Gombos Andrea, a PricewaterhouseCoopers menedzsere szerint ennek az oka elsősorban az lehet, hogy mivel az utóbbi csoportba tartozó társaságok tevékenysége szofisztikáltabb, így ők kénytelenek többet foglalkozni a humánerőforással.
A térség országaiban hasonló számok jöttek ki, Románia azonban itt is kivétel, érdekes módon náluk a gyártó cégeknél térülnek meg jobban a humán tőkébe fektetett összegek.
Megvizsgálták azt is, hogy a változó bér – jutalmak, prémiumok – aránya mekkora a teljes kompenzációhoz , vagyis a bérköltséghez viszonyítva. Míg a hazai termelő vállalatok esetében 8,9 százalékot fordítanak teljesítményarányos bérezésre, a magasabb képzettségűeknél szignifikánsan nagyobb arányról, 21,9 százalékról lehet beszélni.
Hazánkban a szellemi dolgozóknak könnyebb előrelépni
Nem meglepő, hogy a gyártó cégek jóval nagyobb arányban építettek le a térség szinte összes országában (Csehország kivételével), nálunk a munkavállalók átlagosan nyolc százalékát küldték el, míg a szellemi dolgozóknak csupán 1,7 százalékát.
A cégen belüli, különböző pozíciók közötti mozgások aránya is nagyobb a nem termelő vállalatoknál Magyarországon. Az előbbi csoportban az összes belső kinevezések 76,8 százaléka magasabb pozícióba való előléptetést jelentett. Az adatok alapján viszont a termelő vállalatok sokkal nagyobb arányban alkalmazzák a munkahelyi rotációt, azaz az azonos szinten, de más területre történő kinevezést. Az esetükben ugyanis az előléptetés aránya csupán 38,3 százalék.
Ugyanakkor csak nálunk jellemző, hogy a szellemi dolgozók tudnak könnyebben karrierpályát befutni egy cégen belül. Míg Szlovákiban fordított az arány, 89-65 százalék a gyártó vállalatok javára, addig Csehországban hasonló az esély a két csoportnál.
Kovács Zita
