TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Nálunk hiányoznak legtöbbet – áltagosan húsz napot - a fizetett szabadságon túl a fizikai munkakörben dolgozók, a térség vizsgált országaiban ez a szám mindenhol kisebb. Ugyanakkor a nem termelő cégeknél tevékenykedők a többi országhoz hasonló arányban vannak távol munkahelyüktől, mindössze nyolc-kilenc napot – áll a PricewaterhouseCoopers frissen nyilvánosságra hozott HR Benchmarking Felmérésében.

Túl sok a hiányzás (Mfor-montázs)

Számos jelentősebb eltérés tapasztalható a termelő és a nem termelő – azaz például a szolgáltatási szektorban működő vagy a kereskedelemmel foglalkozó – cégek között a 2007-ben elvégzett a Saratoga HR Benchmarking Felmérése szerint, amely során tizenkét, nagyrészt külföldi székhelyű, de hazánkban is jelen lévő céget vizsgáltak.

Kiderült, hogy míg a fizikai munkakörben dolgozók átlagosan húsz napot, a nem termelő vállalatoknál dolgozók csupán nyolc napot hiányoznak a munkahelyükről betegség vagy egyéb különleges ok miatt - tehát leszámítva a kivett szabadságokat vagy a termelési kapacitások esetleges átmeneti csökkentését.

A térség vizsgált országaival összehasonlítva az látható, hogy a gyártó cégek alkalmazottai nálunk vannak legtöbbet távol a munkahelyüktől: míg Szlovákiában a tíz napot sem éri el, addig Csehországban két hét ez a szám. A legszembetűnőbb a különbség Románia esetében: náluk átlagosan három-négy napot hiányoznak a dolgozók a termelő és a nem termelő cégeknél egyaránt. A szellemi dolgozók viszont – hasonlóan a többi országhoz – nálunk is csupán nyolc napot maradnak otthon ilyen okokból.

Mennyi jön vissza a hr-tevékenységekre költött pénzből?

A felmérés során vizsgálták azt is, hogy mekkora a humántőke-beruházás megtérülése. Eszerint az ebbe fektetett minden forint után a hazai felmérésben részt vevő termelő vállalatok átlagosan 1,7 forintot kapnak vissza, míg a nem termelő vállalatok 2,3 forintot. Szilágyiné Gombos Andrea, a PricewaterhouseCoopers menedzsere szerint ennek az oka elsősorban az lehet, hogy mivel az utóbbi csoportba tartozó társaságok tevékenysége szofisztikáltabb, így ők kénytelenek többet foglalkozni a humánerőforással.

A térség országaiban hasonló számok jöttek ki, Románia azonban itt is kivétel, érdekes módon náluk a gyártó cégeknél térülnek meg jobban a humán tőkébe fektetett összegek.

Megvizsgálták azt is, hogy a változó bér – jutalmak, prémiumok – aránya mekkora a teljes kompenzációhoz , vagyis a bérköltséghez viszonyítva. Míg a hazai termelő vállalatok esetében 8,9 százalékot fordítanak teljesítményarányos bérezésre, a magasabb képzettségűeknél szignifikánsan nagyobb arányról, 21,9 százalékról lehet beszélni.

Hazánkban a szellemi dolgozóknak könnyebb előrelépni

Nem meglepő, hogy a gyártó cégek jóval nagyobb arányban építettek le a térség szinte összes országában (Csehország kivételével), nálunk a munkavállalók átlagosan nyolc százalékát küldték el, míg a szellemi dolgozóknak csupán 1,7 százalékát.

A cégen belüli, különböző pozíciók közötti mozgások aránya is nagyobb a nem termelő vállalatoknál Magyarországon. Az előbbi csoportban az összes belső kinevezések 76,8 százaléka magasabb pozícióba való előléptetést jelentett. Az adatok alapján viszont a termelő vállalatok sokkal nagyobb arányban alkalmazzák a munkahelyi rotációt, azaz az azonos szinten, de más területre történő kinevezést. Az esetükben ugyanis az előléptetés aránya csupán 38,3 százalék.

Ugyanakkor csak nálunk jellemző, hogy a szellemi dolgozók tudnak könnyebben karrierpályát befutni egy cégen belül. Míg Szlovákiban fordított az arány, 89-65 százalék a gyártó vállalatok javára, addig Csehországban hasonló az esély a két csoportnál.

Kovács Zita

Menedzsment Fórum

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.