3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Noha a mindennapokban rendkívül praktikusak a PET-palackok, a műanyag hulladék eltüntetése eddig nem sikerült. A halmozódó szemét pedig egyre nagyobb nehézségeket okoz. Japán kutatók szerint egy baktérium azonban segíthet rajtunk.

Pénteken jelent meg a világsajtóban, hogy japán tudósok egy olyan baktériumot fedeztek fel, amelyek képesek lehetnek elfogyasztani a polietilén-tereftalát (PET) készülő termékeket, amelyeket a köznapi nyelvben általában csak műanyag palackoknak hívunk. A csomagolóanyag ugyan rendkívül közkedvelt mind az élelmiszeripari, mind a kozmetikai vállalatok körében mégis van vele egy óriási probléma. A műanyag palackok lebomlási ideje emberi léptékben rendkívül hosszú, a halmozódó szemét pedig mind a szárazföldön, mind az óceánokban egyre komolyabb károkat okoz.

A Science című nagyhírű lapban publikált tanulmányuk szerint sikerült egy olyan baktériumot azonosítaniuk, amely képes arra, hogy feldolgozza és lebontsa a polietilén-tereftalátból készülő műanyagot. Ráadásul meglepően gyorsan, mindössze hat hét alatt történik meg mindez. Az Ideonella sakaiensis képes két enzim segítségével képes a folyamatot véghez vinni, miközben eddig úgy vélték, csak szerves anyagokat képes lebontani.

Ezek a legőrültebb munkák

A felfedezés örvendetes, de nem jelenti sajnos azt, hogy holnaptól egy csapásra meg tudunk szabadulni a műanyag szeméttől. Amennyiben ugyanakkor a további kutatások segítségével sikerülne ipari méretekben „feletetni” a műanyag palackokat, az a környezet számára is óriási segítséget jelente. Jelenleg ugyanis a palackok számottevő része kikerüli a hulladékkezelési rendszert, és szennyezi a vizeket, erdőket vagy a földeket.

A közelmúltban például World Economic Forum (Világgazdasági Fórum) egyik tanulmánya arra figyelmeztetett, hogy az évente világszerte előállított 311 millió tonna műanya hatoda PET. Miközben ennyire elterjedtek a műanyag palackok, addig legfeljebb a palackok felét tudják visszagyűjteni és újra feldolgozni. Évente tehát több tízmillió tonna műanyag hulladék halmozódik fel, amelynek egy része a tengerekbe köt ki a végén. Amennyiben pedig a fenti folyamatok folytatódnak, 2050-re az óceánokban több műanyag hulladék lesz, mint hal.

Az utóbbi időben nem ez volt az első biztató hír, tavaly szeptemberben kínai kutatók publikáltak egy tanulmányt, amely a hungarocell hulladék kezelésére jelenthet majd megoldást. Vizsgálataik szerint a közönséges lisztkukacok képesek megemészteni a hungarocellt, és olyan komposzttá emészteni, amit biztonságosan felhasználhatunk a talaj trágyázására.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!