Jó szándékkal indította a McDonald’s azt a programot az Egyesült Államokban, amelyben az alacsony keresetű dolgozóinak próbált segíteni, de komoly pofonba futott bele cég. Ráadásul gyakorlatilag majd minden említésre méltó amerikai lap, vagy azok internetes kiadása foglalkozott a témával. A gyorsétteremlánc Visával közösen létrehozott tanácsadó oldala alapján a minimálbéren lévő alkalmazottak (a sajtóbeszámolók szerint a legalsó szinten lévők mind ilyenek) nem tudnak megélni a fizetésükből. A honlaphoz csatolt használati útmutatót egy fiktív McDonald’s alkalmazott bérezése alapján töltötték ki, akinek a napi 8 órás munkája mellett még egy másodállást is "megelőlegeztek". Ám a lapok beszámolói szerint a havonta így megkeresett pénz (2060 dollár) elköltése is meglehetősen sok kérdést vetettek fel.
A költségvetésben ugyanis a lakhatási költségekre a reális összeg felét számolták, és több beszámoló szerint a megjelölt egészségbiztosítási összeg sem reális, a dolgozókat ugyanis olyan foglalkoztatási formában alkalmazzák, amikor a vállalat semmiféle biztosítást nem finanszíroz nekik. Mindenesetre a rezsin felül a számítások szerint egy-egy dolgozó így naponta 25 dollárt költhetne, aminek olyan tételeket kellene fedeznie, mint az étkezés, a napi fogyasztási cikkek megvásárlása (pl. tisztálkodási, higiéniás cikkek), a közlekedés, ruházkodás, szórakozás, stb.
Próbálja ki főnök!
Az amerikai sajtó természetesen nem kímélte a vállalat vezérigazgatóját, Don Thompsont, és azt javasolta, hogy próbálja ki személyesen a McBudget életmódot, és egy évig legyen el a vállalat dolgozóinak többsége számára (másodállással együtt) számított éves 25 ezer dolláros fizetésből. Mint a Marketwatch cikke megjegyezte, ez eleinte talán nehéz lesz, hiszen tavaly 13 milliót keresett a vezető, ami 558-szor több, mint az alacsony jövedelműek bére. A lap ugyanakkor részben a vállalat tanácsait felhasználva számos ötlettel is szolgált Don Thompson számára. A vezérigazgató járhatna például munkába kerékpárral, ahogy a dolgozóiknak is javasolják (megspórolva a 25 dolláros keretből a benzin árát), ez ráadásul magasztosabb célokat is szolgálhatna. A vezető ugyanis egy elemzői konferencián azt mondta, szeretne leadni 10 kilót (20 fontot), miközben ragaszkodik a vállalata által kínált ételekhez, amely a biciklizésnek köszönhetően az újságírók szerint biztosan gyorsabban menne. Ráadásul egy sportoló vezér a cég arculatát is jótékonyan változtatná, hiszen sokkal sportosabb imidzse lenne mind az igazgatónak, mind a McDonald’s-nak. Ez ráférne a cégre, amely ugyan az elmúlt években sokat javított azon a 2000-es évek elejei képen, melyhez a Super size me című dokumentarista film is hozzájárult, hogy a náluk étkezők az elhízás és a szívbetegségek felé tesznek minden egyes hamburgerrel egy-egy lépést, de egészségesnek továbbra sem nagyon tekintik az ott kínált ételeket.
A gazdasági site cikke természetesen nem megy el amellett sem, hogy a mintában szereplő költségvetéshez (amely a felsorolt példák szerint még mindig nem feltétlen elég a megélhetéshez), kell egy másodállás is. Így érdekes lenne, ha Don Thompson elmenne a McDonald’s mellett a Popeyes vagy a Taco Bell láncokhoz is dolgozni, így az étkezése sem lenne olyan egyoldalú.
Rosszabbul élnek mint 40 éve…
Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal is sztrájkoltak a gyorsétterem láncok dolgozói magasabb bérekért. Nagyobb sajtóvisszhangot kapott az az április elejei eset, amikor több New York-i gyorsétteremben is sztrájkoltak az alkalmazottak. A munkabeszüntetésnek résztvevői voltak többek között a McDonald's és a Burger King dolgozói is, akik a jelenlegi 7,5 dolláros órabérrel szemben ennek dupláját, 15 dollárt szeretnének. Ennek az összegnek az elérése a sajtóbeszámolók szerint nem reális, ugyanakkor egy kisebb, 9 dolláros óránkénti minimálbérre van remény. Barack Obama elnök ugyanis szeretné elérni, hogy szövetségi szinten garantálják ezt a bérszintet a dolgozóknak, ami ugyan még nem lefutott ügy, de jó eséllyel megvalósulhat. A minimálbér emelés mellett számos érv felsorakoztatható, amelyek közül az egyik legerősebb, hogy a jelenlegi minimálbér (reál értéken) 20 százalékkal kisebb, mint 1967-ben volt.
És 47 ezer forintból meg lehet élni?
Természetesen a McDonald’s esetéhez hasonló vita nem egyedi, Magyarországon immár két éve folyik a polémia arról, hogy a közmunkásoknak fizetett bér mire elég. Ugyan több kormánypárti politikus is bizonygatta, hogy meg lehet élni 47 ezer forintból, a magyar sajtó két kedvence ez ügyben Matolcsy György (akkor gazdasági miniszter) és Zsiga Marcell parlamenti képviselő volt, aki egyébként a vagyonbevallása miatt is támadások kereszttüzébe került. Mindketten többször kijelentették, hogy ha szerényen is, de meg lehet meg lehet élni havi nettó 47 ezer forintból.Igaz később Lázár János úgy nyilatkozott, nem azt az egyszerű kijelentést tették a fenti politikusok, hogy "47 ezer forintból meg lehet élni", hanem ennél jóval kerekebb, "pázmányosan bővített" mondatban fogalmaztak. Az az akkor frakcióvezetői posztot betöltő Lázár János végül leszögezte, hogy nem lehet megélni 47 ezer forintból.
Matolcsy Györgyöt egyébként még 2012 elején azért vette elő az ellenzék, és ennek folyamán kapta fel az ügyet a magyar sajtó, mert a közfoglalkoztatottak 47 ezer forintot kapnak havonta (napi 8 órás munkaviszony keretében). Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy kicsit sarkítva a közmunkások gyakorlatilag azok a segélyezettek lettek, akik korábban ugyan nem végeztek munkát (tehát idejükből kitelt, hogy feketén foglalkoztassák őket – szerk.), de bérpótló juttatásban részesültek, melynek összege 28500 forint volt, tehát nagyjából a fele a vitatott összegnek. Így a gazdasági miniszter akkori érvelése nem mellőzte a logikát, mely szerint a mostani kormány alatt jóval magasabb összeghez juthatnak a rászorulók. Hozzátehetjük azt is, hogy még mindig számos szociális juttatás van, így a legalacsonyabb jövedelműek egy része nem 47 ezer forintból él.
Az eredeti kérdés – vagyis a meg lehet-e élni 47 ezer forintból – megválaszolása kapcsán - bár tudjuk, hogy nem - érdemes egy független forrást, a KSH statisztikáját is segítségül hívni. A hivatal néhány hete tette közzé a létminimum szintjét, ezek szerint tavaly 85 ezer forint kellett ahhoz, hogy szegényesen fenntartsa valaki magát, ez pedig a minimálbérnél is jóval magasabb összeg. Ha pedig egy családban már gyerek is van, akkor három személy (2 felnőtt és egy gyerek) számára összesen már 206 ezer forint kell, hogy a minimális szükségleteiket tudják biztosítani.
mfor.hu
