2015 végén a háztartások nettó pénzügyi vagyona 32 409 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, vagyis ennyi megtakarítással, eszközzel rendelkeztek a kötelezettségek levonása után. Ez 1031 milliárddal több, mint a harmadik negyedévi, a 2014 végi állapotnál pedig 3956,6 milliárd forinttal magasabb állományt jelent.
Ha ezeket a változásokat elosztjuk a népesség között, akkor a csecsemőtől az aggastyánig minden magyar 104 ezer forinttal lett vagyonosabb az utolsó negyedévben, míg 2015 egészét tekintve eddig még nem látott mértékű éves gyarapodás történt. 401,5 ezerrel lett ugyanis mindenki gazdagabb - legalábbis a statisztika szerint.
A látványos növekedés részben köszönhető annak is, hogy a lakosság folyamatosan növeli a pénzügyi eszközeinek az állományát, másrészt a devizahitelek tavalyi kivezetésének és az ehhez kapcsolódó forintosításnak, elszámoltatásnak köszönhető. Ennek révén a háztartások kötelezettségei ugyanis a 2014 végi 9084 milliárd forintról 11 százalékos csökkenés után 8090 milliárdra apadtak.
A háztartások pénzügyi eszközei ezzel párhuzamosan 8 százalékkal, vagyis 2963 milliárd forinttal 40 581-re emelkedtek, ami történelmi csúcsot jelent.
Ha hosszabb távra tekintünk vissza, akkor jól látható, hogy a pénzügyi eszközök növekedése és a kötelezettségek csökkenés régóta tartó folyamat. Előbbi már 2010 óta töretlen, ami a lakosság fokozódó megtakarítási hajlandóságával magyarázható. Ezzel párhuzamosan 2012 eleje óta a kötelezettségek leépítése is lényegében töretlen folyamat. Akkor a végtörlesztés volt az, ami felgyorsította a lakossági hitelállomány leépítését úgy, hogy a válság utáni időszakban a háztartásokat a hitelundor jellemezte, tartozásaik mielőbbi leépítésére törekedtek. Ennek a folyamatnak adott tavaly még egy nagy löketet a devizahitelek forintosítása és az elszámoltatás.
mfor.hu
