Korántsem csak a végzettség, hanem az életkor is befolyásolja, a műszaki végzettségűek közül ki mennyit keres. Úgy tűnik, a friss diplomától számítva 50 éves korig büszkélkedhetnek a legnagyobb fizetéssel a mérnökök, utána apad a havi fix és a jövedelem is. Vélhetően ennek az az oka, hogy az ötödik X-en túl többségüknek kevesebb a speciális tudása és gyengébb a nyelvismerete, s ez meglátszik a bruttó átlagbérükben.
Ha nemcsak a műszaki diplomásokra koncentrálunk, hanem általában a tavalyi oklevelesek fizetéseit nézzük, azt tapasztaljuk, megéri felsőfokú tanulmányokat folytatni, sőt, az egyetemi diplomát kifejezetten díjazza az álláspiac. A versenyszférában majdnem ötször annyit keres egy egyetemi diplomát szerzett munkavállaló, mint a nyolc osztályt végzett.
Úgy tűnik azonban, furcsa különbség van a lemorzsolódottak és az általános iskolát végzettek között. Alapbér és keresetek tekintetében is az jár jól, aki még a nyolcadikat sem fejezte be. A főiskolai végzettséghez képest is látványosan jobban járnak az egyetemi diplomát megszerzettek, ez utóbbiak ugyanis több mint 40 százalékkal magasabb alapbérnek, illetve keresetnek örülhetnek havonta.
Évek óta nem csökken itthon a régiók és a nemek közötti fizetéskülönbség. A nők jövedelme 12–20 százalékkal kevesebb. Észak- és Dél-Alföld alkalmazottainak a legsoványabb a pénztárcája, hozzájuk képest a közép-magyarországiak keresete 50 százalékkal magasabb, írja a Világgazdaság.
