Régiós szinten magas a magyar juttatási csomag
A svájci javadalmazási csomagnak, ami átlagosan fejenként 104 ezer dollár (közel 23 millió forint) értékű évente, alig ötödét kapják a magyar munkavállalók. Miközben egy átlagos magyar éves bércsomagja 22 ezer dollár (circa 5 millió forint), addig az osztrák szomszédjaink ennek közel a háromszorosát kapják (65 ezer dollár; 14,2 millió forint).
Európai viszonylatban a legjobb helyzetben a már említett svájci alkalmazottak vannak, a norvég munkavállalók 90 300 dollár (19,5 millió forint) értékű csomagban részesülnek évente, harmadik helyen pedig Németország áll átlagosan 79 700 dollár/fős (17,4 millió forint) teljes bércsomaggal. A lista végén a bolgárok és az ukránok találhatók mindössze 11 400 dollárral (2,5 millió forint).
Ha csak a közép-európai országokat nézzük, akkor hazánk a harmadik legmagasabb bércsomaggal "rendelkezik". Az első három helyen álló ország esetében azonban elenyésző a különbség, hiszen az élen álló Csehországban 23 ezer dolláros (5 millió forint), Oroszországban pedig 22 800 dolláros (4,9 millió forint) juttatási csomag érhető el. A szlovák dolgozók átlagosan évente 20 700 dollár (4,7 millió forint), a románok pedig 14 900 dollár (3,2 millió forint) értékű teljes bércsomagot kapnak.
Az európai munkavállalók egyébként igen jól állnak globális szinten, hiszen az első tízbe mindössze egy nem európai állam munkavállalói, a japánok tudtak bekerülni; ők 85 800 dolláros (18,7 millió forint) évenkénti átlaggal Németországot szorították le a dobogó harmadik helyéről. A világszintű lista végén Indonézia (10 100 dollár - 2,2 millió forint), Vietnám (10 000 dollár - 2,1 millió forint) és India (8900 dollár - 1,9 millió forint) kullog.
Az ázsiai országokban a nem pénzbeni juttatásokat preferálják
Ha megvizsgáljuk a bércsomagon belül, hogy milyen arányban áll az alapbér és a béren kívüli juttatás, akkor kiderül: a globális toplista utolsó helyén álló India kerül az élre. Vagyis ebben az országban a legmagasabb a béren kívüli juttatások aránya, mégpedig 53,1 százalék. Második helyre Indonézia került 49,2 százalékkal, a harmadik helyen pedig Vietnám áll 47,6 százalékos béren kívüli juttatás aránnyal. Magyarország ebből a szempontból a 16. helyen szerepel, hiszen itthon 34,1 százalékot képviselnek a nem pénzbeni juttatások. Legkisebb arányban egyébként ezek a juttatási formák Új-Zélandon szerepelnek, ahol mindössze a teljes bércsomag 4,9 százalékát teszik ki.
Összességében a Hay Group felméréséből kiderül, hogy elsősorban a fejlődő országokban helyeznek nagyobb hangsúlyt az alapbéren felüli egyéb juttatásokra. Ennek egyik oka a státusz jellegű juttatásoknak tulajdonított nagy fontosság, ami a fejlődő országokban jellemző a munkavállalók értékrendjére. A másik ok pedig, hogy ezekben az országokban a multinacionális vállalatok elsősorban a költségcsökkentés és az alacsonyabb foglalkoztatási költségek miatt jelennek meg. Így pedig, érthető módon nagyobb arányban alkalmazzák az alacsonyabb adóterhet viselő nem pénzbeli járandósságok alkalmazását a költségcsökkentés jegyében.
"Mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak az eddig megszokottnál nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a juttatások vizsgálatára. Hiszen gyakran előfordulhat az, hogy készpénzben kisebbnek tűnő bérek értékét jóval a piaci átlag fölé emelik a teljes javadalmazási csomag részét képező nem pénzbeni juttatások" - emelte ki Jakabos Tünde, a Hay Group javadalmazási üzletágának délkelet-európai vezetője. A cég tapasztalatai szerint egyébként hazánkban egyre több vállalat bérpolitikájában figyelhető meg a teljes javadalmazási csomagra fókuszálás és az ezek alapján történő összehasonlítás a versenyképes fizetési csomag összeállításakor. Ez különösen fontos a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben, hiszen a bérköltség növekedése nélkül kell megoldani a cégeknek a munkavállalóik motivációjának fenntartását.
Székely Sarolta
mfor.hu
