Már tavaly év végén, december 13-án bejelentette Orbán Viktor, hogy dolgoznak a harmadik rezsicsökkentésen, melyről sok részletet egyelőre nem lehet tudni. Annyi azonban a különböző kormányzati nyilatkozatok alapján biztosnak tűnik, hogy jelenleg elsősorban a villamosenergia, gáz és távfűtés árának csökkentését vizsgálják. Rogán szerint ugyanis ezek ára a magyarok keresetéhez képest még mindig az európai átlag felett van. Viszont az közel sem garantált, hogy a következő rezsivágással ezt egy lépésben el tudják majd érni. Az áram esetében igaza is lehet Rogánnak, és cikkünk végén meglátják Önök is, hogy miért.
Az mfor.hu már korábban is több aspektusból vizsgálta a rezsicsökkentés kérdését, a magyar árak helyzetet uniós viszonylatban, sőt az is kifejtettük, milyen jelentős mértékű drágulások előzték meg az Orbán-kormány eme intézkedéssorozatát. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon mekkora árcsökkenésre van szükség ahhoz, hogy végre (megközelítőleg) annyit fizethessünk a rezsiért, mint az uniós átlag.
A nyolcadik legdrágább áram kilencedik legdrágább gáz
Ehhez vettük az Eurostat vásárlóerő-paritáson számolt egységnyi gáz- és áramárait, melyekből 2013 első féléves a legfrissebb adat. Ekkor egy kWh áramért 0,181 eurót kellett fizetnünk szemben az EU-átlagként szereplő 0,136 euróval. Ez az ár a nyolcadik legmagasabb volt akkor, miközben már az év eleji rezsicsökkentés hatása megmutatkozott az árban. Egy évvel korábban, vagyis még 2012 első félévében a harmadik legdrágább volt a közölt 0,2063 euróval.
Nem sokkal másabb a helyzet a gáz esetében sem. A tavalyi első félév végén 0,0581 eurót kellett fizetnünk egy egységnyi gázért, miközben az EU-átlag 0,0501 euró. Nominálisan nem tűnik szignifikánsnak a differencia, mégis míg a magyar ár a kilencedik legdrágább, miközben a teljes unió átlagára az általunk összeállított rangsorban a 18. helyen szerepel. Egy évvel korábban egyébként, még a 2013 januárjától életbe lépett rezsicsökkentés előtt 0,0651 euró volt az egységár, ami az unió hetedik legmagasabbja volt.
Sok kell még az áramnál
Mivel az Eurostatnál még a tavalyi első féléves adatok a legfrissebbek, azóta pedig még egy 11,1 százalékos rezsicsökkentés érintette a gázt és az áramot is, szükség volt arra, hogy ezt a változást átvezessük a meglévő adatokon. Ez azt jelenti, hogy minden tényezőt változatlannak tekintve, csak az egységekárakat módosítva a gáznál 0,0517, az áramnál pedig 0,1609 euró a kiindulóárunk.
Az áram árának ahhoz, hogy az EU-átlagnak megfelelő szintre kerüljön, még 0,025 eurót kellene csökkennie, ami 15,5 százalékos rezsivágás szükségét jelenti. Ekkor közelítené meg az EU-átlagot, vagyis pontosabban egy hajszállal még az alá is csökkenne a magyar ár, viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy az átlagár is kicsivel minden bizonnyal eltérő lehet 2013 második félévének végén. Mindenesetre ez a 15,5 százalékos csökkentés egyszerre mindenképpen soknak tűnik, hiszen eddig is csak azért lépték túl a "bűvös" 10 százalékos mértéket, mert így jött ki az egy év alatt 20 százalékos árcsökkenés.
A gáz árának esetében viszont sokkal könnyebb helyzetben van Orbánék "rezsihadserege", hiszen az általunk tavaly év végére kalkulált 0,0517 eurós egységár 0,0016 euróval magasabb az adatsorban szereplőnél. Vagyis ha Orbánék a harmadik rezsicsökkentés keretén belül mindössze 3 százalékkal csökkentik a gáz árát, akkor már elérték céljukat és a magyar háztartások az uniós átlagnak megfelelő összeget fizetik.
Székely Sarolta
mfor.hu
