A kormány – részben a BKV sorozatos végkielégítési botrányaira reagálva - még augusztus 29-én fogadott el egy rendeletet, amely kimondja: minden olyan vezető fizetési adatait közzé kell tenni, akik olyan gazdasági társaságnál dolgoznak, amelyben az államnak, valamely önkormányzatnak, költségvetési szervnek, közalapítványnak többségi befolyása van.
Nem csak a felső vezetők érintettek
Az érintett személyi körbe tartozik a felsővezetői körön és a felügyelőbizottsági tagokon kívül minden, vezetői jogkörrel rendelkező munkavállaló is. Így közzé kell tenni minden szervezeti egység vezetőjének, valamint minden, más munkavállalót irányító munkavállalónak az adatait. Ezen adatok köre is igen tág, beletartozik minden olyan juttatás, amelyet az érintett a munkaviszonya alapján kap, mondta el az mfor.hu-nak dr. Freidler Gábor ügyvéd, adatvédelmi szakértő.
A rendelet azt is meghatározza, hogy a közzétételnek hogyan kell történnie. Így az adatoknak bárki által kinyomtathatónak (részleteiben is), letölthetőnek, másolhatónak kell lennie. Mindezt szeptember 15-ig kell megtenni, azt követően a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
Freidler Gábor szerint a rendelet célja üdvözlendő ugyan, mégis problémás az alkalmazása. Ezen problémák részben gazdasági jellegűek: számos érintett vállalat – szemben például a BKV-val – nem lát el olyan közfeladatot, amelyet az államnak vagy az önkormányzatnak kellene ellátnia.
Fontos kiemelni: egy társaság tevékenysége nem a tulajdonosi viszonyok miatt, hanem magából a tevékenységből adódóan lehet közfeladat. Egy gazdasági társaság stratégiai, gazdasági megfontolásból is lehet állami tulajdonban, de egy önkormányzat is alapíthat gazdasági társaságot azért, hogy bevételeit annak nyereségével egészítse ki. Ezen cégek sokszor versenykörülmények között dolgoznak, a nyilvánosság így az érintett társaságnak hátrányt, a versenytársnak pedig óriási előnyt jelent - a közérdek pedig sérül.
A műszakvezetők zsebében is turkálhatunk?
Az adatvédelmi szakértő szerint nehezen magyarázható a személyi kör: elkülönült szervezet „szervezeti egység vezetője” lehet mindaz, aki adott társaság szabályzata alapján valamely egység élén áll, így például osztályvezető, csoportvezető. A „tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító” munkavállalók körébe szinte bárki tartozhat, így például egy műszakvezető vagy egy gyártósor felelőse.
Olyan munkavállalók adatait is nyilvánosságra kell tehát hozni, akiknek semmilyen tényleges befolyásuk nincs a munkáltató gazdasági társaság irányítására, pénzeszközeinek elosztására. Az ő esetükben a nyilvánosság egyértelműen sérelmes, ráadásul teljesen indokolatlan is. (Igaz, az önkormányzatok ez ügyben tett nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy többségük csak az első számú vezetők és felügyelő bizottsági tagok személyi juttatásairól szóló adatait teszi nyilvánossá szeptember 15-től - a szerk.)
Az adatvédelmi törvény alapján személyes adat nyilvánosságra hozatalát – az érintett hozzájárulásának hiányában – csak törvény, és csak közérdekből rendelheti el, magyarázta az adatvédelmi szakértő. Az adatvédelmi törvény a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő adatát nyilvánossá teszi ugyan, de ez a rendeletben előírt közzétételhez nem elegendő jogalap.
Részben azért, mert az érintett társaságok nem feltétlenül látnak el közfeladatot, részben azért, mert az érintett személyi kör nagyon széles. Hiába lát el közfeladatot a BKV vagy a MÁV, egy vezető kalauz vagy éppen egy festőbrigádot irányító munkás fizetésének nyilvánosságához aligha fűződhet közérdek - ellenben az érintett magánszférája súlyosan sérül.
Érdekesség egyébként, hogy a közhatalmat gyakorló vezető közszolgák (például minisztériumi osztályvezető) esetében nincs ilyen széles nyilvánosság, és a rendelet nem terjed ki a végkielégítésekhez hasonlóan szintén sok botrányt okozó tanácsadói szerződésekre, megbízásokra sem.
Megkérdőjelezhető alkotmányosság
A rendelet alkotmányossága így megkérdőjelezhető, hiszen az adatok közzétételéről csak törvény rendelkezhetne. De még törvényi szintű szabályozás esetén is nehezen lehetne igazolni azt az alkotmányos célt, amely indokolja a nyilvánosságot a rendelet által meghatározott körben.
Az Alkotmánybíróság beadvány alapján vizsgálni fogja a kérdést, döntés azonban a rendelet hatályba lépéséig, azaz szeptember 15-ig nem várható, véli Dr. Freidler Gábor. A rendelet érvényes és hatályos, azt végre kell hajtani, ennek hiányában a „törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv” eljárása kezdeményezhető.
Azt az érintett társaságok dönthetik el, hogy az esetleges felügyeleti eljárást vagy a közzététellel együtt járó érdeksérelmet vállalják-e. A rendelet esetében a rövid határidő különösen azért sérelmes, mert a személyi kör indokolatlanul tág meghatározásával sok munkavállaló jogai sérülhetnek, és ezt utólag nem orvosolja az, ha az Alkotmánybíróság a rendeletet megsemmisíti.
Segített a sajtó nyomása
Arra egyébként már korábban is volt példa, hogy a sajtó nyomására a kormány nyilvánossá tetetett a közvélemény számára addig nem hozzáférhető adatokat. Hónapokkal ezelőtt például egy napilap több állami tulajdonú vállalathoz fordult, és kérte a vezetők – vezérigazgatók, igazgatósági elnökök, felügyelőbizottsági elnökök, tagok – javadalmazására vonatkozó adatokat. Az érintett cégek először húzódoztak a nyilvánosságtól, később azonban kiadták az adatokat, noha a kérdés eldöntésére hivatott per még felülvizsgálati szakaszban van.
A kormány az események nyomán kijelentette: az adófizetőknek jogukban áll tudni, hogy az állami tulajdonú vállalatok vezetői mennyit és milyen jogcímen visznek haza. Ennek jegyében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvánosságra hozta negyven állami vállalat egyes vezetőinek fizetési adatait. Ebből a körből a BKV kimaradt - azon egyszerű oknál fogva, hogy nem az állam, hanem a főváros tulajdonában van -, az augusztus végi kormányrendelet azonban már rá is vonatkozik.
Menedzsment Fórum
