A 10 ezres mintán végzett felmérésben külön vizsgálták a nonprofit szektorban, illetve a köz- és a versenyszférában tapasztalható bérrést. A közszférában 21, a versenyszférában 18 százalék a mutató. A férfiak és a nők fizetése közötti különbség a nonprofit szektorban a legnagyobb, 22 százalék.
A nők számára a legmagasabb nettó bért biztosító ágazatok a nem női ágazatnak számító kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyaggyártás és bányászat, továbbá a pénzügyi tevékenységek, a közigazgatás és az építőipar.
A férfiak és nők bére között jelentős eltérés tapasztalható megyék szerint is. Kétszázezer forintot jócskán meghaladó férfi bruttó átlagbéreket Budapesten (230 ezer forint) és Pest megyében (több mint 250 ezer forint) találunk, 100 ezer forint alattit egy megyében, Tolnában.
A nők átlag bruttó bére egyetlen megyében sem éri el a 200 ezer forintot. A legmagasabb bruttó bért Budapesten (csaknem 183 ezer forint) és Pest megyében (173 ezer forint), a legalacsonyabbat Tolnában (85 ezer forint) kapják átlagban a nők. A női bruttó megyei átlagbérek nem érik el a 110 ezer forintot további három megyében, Hajdú-Biharban, Nógrád és Vas megyében.
A bruttó bérek esetében a legnagyobb, férfiak és nők közötti bérdifferenciával Pest és Vas megyében találkozunk, ezekben a megyékben 32 százalékos a különbség, de közelít a 30 százalékhoz a differencia Zalában, Szabolcs-Szatmárban és Csongrádban is. A legkisebb különbség a férfiak és nők bruttó havi átlagbére között Nógrád megyében van, ott 7 százalékos a mutató. Budapesten a férfiak és nők bruttó bére között 21 százalékos rést tapasztalhatunk.
Szabó Zsóka elmondta, hogy a BérBarométerhez kapcsolódó kérdőívet és adatbázist az "Egyenlő munkáért egyenlő bért" elnevezésű projekt keretén belül hozták létre. A projektet az Európai Unió EQUAL Közösségi Kezdeményezésének forrásaiból finanszírozták.
A BérBarométer célja, hogy felszínre hozzák a nők és a férfiak közötti béraránytalanságokat, javítsák a nők bérhelyzetét és létrehozzanak egy olyan szakszervezeti adatbázist, amely segíti az érdekvédelmi célok megalapozását.
