A Magyar Nemzet keddi száma szerint Klinghammer István, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke elégelte meg a titkolózást és közölte: Magyar Bálint ajánlása és Hiller István jóváhagyása nyomán havonta a professzorok fizetésének ötszörösét viheti haza egy vezető, valamint éves bérének további nyolcvan százaléka ütheti a markát prémium formájában. Ez azt jelenti, hogy a havi 2,3 milliós alapfizetés mellett évente 24 millió forintos prémiumot is kaphatnak a rektorok, így egyesek akár 54 millió forintot is megkereshetnek.
Ősszel dönthet a bíróság
"Körülbelül két hete egy újságíró képviseletében adtunk be egy keresetet, hogy a bíróság mondja ki: a rektorok fizetése is nyilvános" - mondta el az mfor.hu kérdésére Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. A szakember hozzátette: mivel a közérdekű adatokról szóló pereket soron kívül tárgyalja a bíróság, ezért arra számítanak, hogy még ősszel megszülethet az első ítélet.
A Magyar Rektori Konferencia közleményt adott ki a kérdéssel kapcsolatban, az ő véleményük szerint a rektorok fizetése nem minősül közérdekű adatnak.
"Bizonyos szempontból logikus a Rektori Konferencia érvelése" - vélekedik Hüttl Tivadar. A szakember szerint két alkotmányos alapjog került szembe egymással: a személyes adatokhoz való jog és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés joga. "A törvény szerint ugyanakkor léteznek közérdekből nyilvános adatok, melyekbe azok a személyes adatok tartoznak bele, melyek összefüggnek a közfeladatot ellátó személy munkájával. A probléma az, hogy nincsen törvényben rögzített szabályozás arra, kik a közfeladatot ellátó személyek és mik ezek a személyes adatok" - vélekedik a TASZ munkatársa.
A jelenlegi helyzetben tovább nehezíti a döntést, hogy a felsőoktatási törvényben van egy olyan rendelkezés, mely megtiltja a rektori fizetések nyilvánosságra hozatalát, többek között erre hivatkozik a Rektori Konferencia is. Az adatvédelmi biztos azonban más véleményen van: Jóri András lapunk kérdésére elmondta, hogy szerinte a felsőoktatási törvény idézett passzusa nem tiltja meg a fizetések nyilvánosságra hozatalát.
"Véleményünk szerint komoly probléma lenne, ha a bíróság elfogadná a rektorok érvelését, hiszen akkor legközelebb bármelyik állami cég kérhetné, hogy törvényileg vonják ki őket a nyilvános adatok köréből. Így például a jövőben a BKV vezetőinek fizetését is titkosítani lehetne s soha nem derült volna fény arra, hogy 100 millió végkielégítést kapnak egyesek a közlekedési vállalatnál" - érvel Hüttl Tivadar.
Idén februárban volt egy hasonló ügyben bírósági döntés, akkor a bíróság kimondta, hogy nyilvános az állami cégek vezetőinek fizetése. "Szerintünk az a döntés precedens értékű. A rektorok is állami vagyont kezelnek, közfeladtatot látnak el, amit alátámaszt az a tény is, hogy a köztársasági elnök nevezi ki őket" - emelte ki a TASZ szakértője.
Vizsgálódik az adatvédelmi biztos is
"Az állami és az önkormányzati alapítású intézményeknél teljesen nyilvánvaló, hogy közfeladatot ellátó személyekről van szó, azonban jelenleg is vizsgálom az ügyet" - válaszolta az mfor.hu kérdésére Jóri András adatvédelmi biztos. A szakember hozzátette: azért van szükség ilyen alapos vizsgálatra, mert azt is meg kell állapítani, hogy a nem állami, hanem például alapítványi vagy egyházi egyetemek és fősikolák mennyiben látnak el közfeladatot.
"Az biztos, hogy a fizetések személyes adatok, azonban az én véleményem és a korábbi adatvédelmi biztosi gyakorlat szerint a rektorok esetében ezek közérdekű nyilvános adatok" - emelte ki az ombudsman.
Jóri András bízik abban, hogy ha megszületik részéről az állásfoglalás a témában, akkor nem lesz szükség arra, hogy a bíróság mondja ki a bérek nyilvánosságát, hanem adott esetben a Magyar Rektori Konferencia az ő ajánlását figyelembe véve közli az adatokat.
Beke Károly
