Klasszis Klub online találkozó

Módosult a program!

Május 13. 15:30

Vendég: Dávid Ferenc, a VOSZ volt főtitkára

Legyen előfizetőnk, és regisztrálhat rendezvényünkre!

Előfizetés



		
	

Az elmúlt napokban olyan lapinformációk jelentek meg, melyek szerint egyes egyetemi és főiskolai rektorok akár évi 54 millió forintot is megkereshetnek. A Magyar Rektori Konferencia szerint az egyetemek vezetőinek fizetése személyes adat, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet viszont bírósághoz fordult, hogy mondja ki: az állami cégvezetők mellett a rektorok bére is közérdekű adat. Mfor.hu-háttér.

A Magyar Nemzet keddi száma szerint Klinghammer István, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke elégelte meg a titkolózást és közölte: Magyar Bálint ajánlása és Hiller István jóváhagyása nyomán havonta a professzorok fizetésének ötszörösét viheti haza egy vezető, valamint éves bérének további nyolcvan százaléka ütheti a markát prémium formájában. Ez azt jelenti, hogy a havi 2,3 milliós alapfizetés mellett évente 24 millió forintos prémiumot is kaphatnak a rektorok, így egyesek akár 54 millió forintot is megkereshetnek.

Ősszel dönthet a bíróság

"Körülbelül két hete egy újságíró képviseletében adtunk be egy keresetet, hogy a bíróság mondja ki: a rektorok fizetése is nyilvános" - mondta el az mfor.hu kérdésére Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. A szakember hozzátette: mivel a közérdekű adatokról szóló pereket soron kívül tárgyalja a bíróság, ezért arra számítanak, hogy még ősszel megszülethet az első ítélet.

A Magyar Rektori Konferencia közleményt adott ki a kérdéssel kapcsolatban, az ő véleményük szerint a rektorok fizetése nem minősül közérdekű adatnak.

"Bizonyos szempontból logikus a Rektori Konferencia érvelése" - vélekedik Hüttl Tivadar. A szakember szerint két alkotmányos alapjog került szembe egymással: a személyes adatokhoz való jog és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés joga. "A törvény szerint ugyanakkor léteznek közérdekből nyilvános adatok, melyekbe azok a személyes adatok tartoznak bele, melyek összefüggnek a közfeladatot ellátó személy munkájával. A probléma az, hogy nincsen törvényben rögzített szabályozás arra, kik a közfeladatot ellátó személyek és mik ezek a személyes adatok" - vélekedik a TASZ munkatársa.

A jelenlegi helyzetben tovább nehezíti a döntést, hogy a felsőoktatási törvényben van egy olyan rendelkezés, mely megtiltja a rektori fizetések nyilvánosságra hozatalát, többek között erre hivatkozik a Rektori Konferencia is. Az adatvédelmi biztos azonban más véleményen van: Jóri András lapunk kérdésére elmondta, hogy szerinte a felsőoktatási törvény idézett passzusa nem tiltja meg a fizetések nyilvánosságra hozatalát.

"Véleményünk szerint komoly probléma lenne, ha a bíróság elfogadná a rektorok érvelését, hiszen akkor legközelebb bármelyik állami cég kérhetné, hogy törvényileg vonják ki őket a nyilvános adatok köréből. Így például a jövőben a BKV vezetőinek fizetését is titkosítani lehetne s soha nem derült volna fény arra, hogy 100 millió végkielégítést kapnak egyesek a közlekedési vállalatnál" - érvel Hüttl Tivadar.

Idén februárban volt egy hasonló ügyben bírósági döntés, akkor a bíróság kimondta, hogy nyilvános az állami cégek vezetőinek fizetése. "Szerintünk az a döntés precedens értékű. A rektorok is állami vagyont kezelnek, közfeladtatot látnak el, amit alátámaszt az a tény is, hogy a köztársasági elnök nevezi ki őket" - emelte ki a TASZ szakértője.

Vizsgálódik az adatvédelmi biztos is

"Az állami és az önkormányzati alapítású intézményeknél teljesen nyilvánvaló, hogy közfeladatot ellátó személyekről van szó, azonban jelenleg is vizsgálom az ügyet" - válaszolta az mfor.hu kérdésére Jóri András adatvédelmi biztos. A szakember hozzátette: azért van szükség ilyen alapos vizsgálatra, mert azt is meg kell állapítani, hogy a nem állami, hanem például alapítványi vagy egyházi egyetemek és fősikolák mennyiben látnak el közfeladatot.

"Az biztos, hogy a fizetések személyes adatok, azonban az én véleményem és a korábbi adatvédelmi biztosi gyakorlat szerint a rektorok esetében ezek közérdekű nyilvános adatok" - emelte ki az ombudsman.

Jóri András bízik abban, hogy ha megszületik részéről az állásfoglalás a témában, akkor nem lesz szükség arra, hogy a bíróság mondja ki a bérek nyilvánosságát, hanem adott esetben a Magyar Rektori Konferencia az ő ajánlását figyelembe véve közli az adatokat.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.