Amit fizetni kell és amit nem
Ez különösen fontos a hitelfedezeti biztosítások esetében. Ezek arra szolgálnak, hogy ha bármilyen gond adódik a hitel törlesztésével kapcsolatban - haláleset, baleset, munkanélküliség, keresőképtelenség - akkor a biztosítás vagy teljes egészében mentesít a további hiteltörlesztés alól, vagy néhány hónap erejéig a biztosító átvállalja a törlesztést. A biztosítás azonban teljesen különálló szerződés, vagyis az nem függ a hitelszerződéstől. Ez azt jelenti, hogy most is fizetni kell a díját.
Ahogyan minden egyéb biztosítás díját is. Igaz ez a kockázati és a befektetési termékekre egyaránt. A kockázati biztosítások esetben viszonylag egyszerű a helyzet: a biztosítás addig él, amíg az ügyfél fizeti. Ha elmarad a díjfizetés, a szerződés 30 nap türelmi idő után megszűnik. Vagyis ha nem fizetjük a lakás, baleset vagy akár kockázati életbiztosítást, akkor a szerződés meg fog szűnni. Egyéb következménnyel ugyanakkor nem kell számolni, az elmaradt díjat nem követeli a biztosító.
Kivéve, ha a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról van szó. Ebben az esetben sem arról van szó, hogy be kellene fizetni a díjat. Ha az autótulajdonos nem fizeti a kötelezőt, az autó elveszíti a rendszámát. A későbbiekben azonban, ha ismét közlekedni akarunk vele, az elmaradt kötelező díját mindenképpen meg kell fizetni.
Ahol gondolkodni kell
Ismét más a helyzet a vegyes biztosításokkal, ahol a szerződésnek van kockázati és befektetési része is. Ezeknél nem olyan egyszerű a helyzet, hogy nem fizetünk, és megszűnik a szerződés, hiszen a befizetett összeg egy részét a társaság befekteti az ügyfél számára. Ez az összeg pedig - részben - az ügyfélé. Ha nem fizeti a megállapított díjat az ügyfél, attól a szerződés nem szűnik meg.
Néhány hónapig türelmes a biztosító, ám ezt követően már lépni kell. És ha tisztában vagyunk vele, hogy nem fogjuk tudni fizetni a díjat, érdemes előre gondolkodni a megoldáson. Szóba jöhet a fizetendő díj csökkentése, a biztosítás szüneteltetése, illetve annak díjmentesítése is.
A díj csökkentése akkor jöhet szóba, ha hosszabb távon is kedvezőtlenül alakul az anyagi helyzetünk, és előre láthatólag nem tudjuk majd előteremteni a korábbi összeget. Ez esetben egy alacsonyabb díjú szerződésre lehet áttérni. Ha a krízis várhatóan átmeneti, megfontolandó a szüneteltetés kérése. Ebben az esetben bizonyos ideig - nagyságrendileg 12 hónapig - nem kell egyáltalán díjat fizetni. Utána viszont változatlan összegben kell folytatni az utalásokat. A díjmentesítés akkor jöhet szóba, ha egyáltalán nem tudjuk, akarjuk fizetni a díjat. Ez esetben a szerződés nem szűnik meg, de a biztosító lezárja azt - vagyis a költségeket vonja. Ennek akkor lehet értelme, ha már nem kell sok idő a szerződés lejártáig, ellenkező esetben a költségek a hozamot apasztják.
Megfontoltan döntsünk
Fontos, hogy alaposan gondoljuk át, mit kezdünk a biztosításainkkal, melyiket tudjuk és tervezzük a jövőben is fizetni. Nem érdemes a jellemzően alacsonyabb összegű lakásbiztosítást felmondani, hiszen az otthonunkban keletkezett kár nagyságrendekkel nagyobb lesz, mint bármilyen megspórolt biztosítási díj. Az eseti jellegű biztosítások is fontosak lehetnek, így egy bármilyen okból tervezett utazás esetén most érdemes lehet utasbiztosítást kötni.
Egy nem túl kedvező vegyes biztosításnál azonban érdemes lehet elgondolkodni, nem lenne-e jobban is felhasználni az összeget. Nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen biztosításoknál minél korábban nyúl a szerződéshez az ügyfél, annál rosszabb feltételekkel szabadulhat. Az sem biztos tehát, hogy a menekülés a legjobb megoldás.
