57 évesen mennének nyugdíjba az emberek
Annak ellenére, hogy jelentős nyugdíjkorhatár-emeléssel számolnak a magyarok, még a mostani szintnél is sokkal korábban, 57 évesen szeretnének visszavonulni. A30-59 év közöttiek körében a megtakarítással rendelkezők aránya 70 százalékra nőtt, derült ki a K&H biztos jövő indexéből.
Az öngondoskodásról egyre többen tudnak, és sokan tesznek is azért, hogy idős korukra felhalmozzanak valamennyi pénzt. A megtakarításokat többek között az is motiválja, hogy sokan számolnak azzal, hogy az állami gondoskodás mellett egyre fontosabb szerepe lesz ennek. Hasonló arányban mondták azt, hogy jobban hisznek az öngondoskodásban, mint az állami apanázsban.
40 százalék feletti bevételcsökkenésre számítunk
Ugyan sokan számítanak az állami nyugdíjra, az emberek többsége mégis nagyon komoly jövedelemcsökkenéssel számol. Arra a kérdésre, hogy mekkora jövedelemre számítanak a jelenlegihez képest, a válaszok erős szórást mutattak, hiszen 8 százalék úgy vélte, egyáltalán nem kap nyugdíjat, míg 3 százalék azt mondta, 90 százalékát vagy többet. Ugyanakkor az átlag a jelenlegi fizetés 47 százalékával számol.
Érdekesség, hogy egyre több embernek van megtakarítása, a kutatásból kiderült, hogy 33 százaléknak kevesebb mint 500 ezer forintja van, míg 25 százalék 0,5 és 2,9 millió forint közötti összeggel rendelkezik. Ezzel szemben csupán a megkérdezettek 12 százalékának van több mint 3 millió forintos többlete. Az érintettek több mint fele továbbra is konkrét cél nélkül takarékoskodik, leginkább biztonsági tartaléknak tekintik a felhalmozott összeget. Így nem meglepő, hogy a magyarok átlagosan mindössze 6 hónapot tudnak átvészelni, ha jövedelem nélkül csak a tartalékaikra tudnának támaszkodni. Nem meglepő, de a legtovább a fővárosban lakók tudnák finanszírozni a tartalékaikból az életvitelükből, ők 9 hónapig húznák ki.
243 ezer forintos nyugdíj a vágy
Nem csak a visszavonulás időpontja, de a nyugdíj idején szükséges összeg esetén is jelentős ellentmondás feszül a vágyak és a valóság között. A kutatásból az is kiderült, hogy mekkora összeggel lennének boldogok a nyugdíjas korukban a magyarok. Véleményük szerint átlagosan minimum havi 243 ezer forint kellene a kényelmes nyugdíjas évekhez. Ellenpontként havi 100 ezer forintban jelölték meg az átlagos összeget, aminél kevesebből a válaszadók szerint egy nyugdíjas már nem tud megélni. A többség arra számít, hogy a mostani lakásában lakik majd nyugdíjasként, 48 százalékuk viszont tart attól, hogy ennek fenntartása problémát okoz majd.
A fentiek alapján kérdéses, hogy miként oldják majd meg azt a helyzetet, ha a várható nyugdíj alacsony lesz, miközben nagyobb összegre lenne szükségük az embereknek. Közel 60 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nyugdíjasként is dolgozni fognak. Noha ez abból a szempontból érdekes, hogy sokan a korhatárt megelőzően visszavonulnának, a jelenlegi munkaerőpiac alapján nem lehetetlen a munkavállalás. A válaszadók harmada fél a nyugdíjas kortól, szerintük ugyanis ekkor nélkülözni fognak. Ugyanilyen arányban vannak azok is, akik idősebb korukban a gyermekeikre számítanának.
Kurucz Péter, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője elmondta, a biztos jövő index szerint az emberek tisztában vannak azzal, hogy lépniük kell, 78 százalék mondta ugyanis, hogy az állami nyugdíj mellett fontos időben elkezdeni az öngondoskodást. 74 százalék pedig jobban hisz az öngondoskodásban, mint az állami nyugdíjban. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor azon a véleményen van, hogy túl fiatal még ahhoz, hogy a nyugdíjjal foglalkozzon. Ez azért sem szerencsés, mert a K&H Biztosító kalkulációi szerint aki 30 évesen havi 10 forintos rendszeres megtakarítással készül az idős korra, az akkor 10 millió forintra számíthat. Ezzel szemben, aki 45 évesen lát neki a spórolásnak, annak 30 ezer forintot kellene havonta félretenni ugyanekkora végösszehez.
Keveset tesz az egészségéért a magyar
Problémát jelent az is, hogy a magyarok viszonylag keveset tesznek az egészségükért. Erre az adhat magyarázatot, hogy szerintük „velük nem történhet baj”. Pozitívan látja ugyanis a többség a saját állapotát, 44 százalék véli úgy, hogy az átlagnál kevesebb problémája lesz az egészségével. Ezzel szemben mindössze 17 százalék számol azzal, hogy megromlott egészségi állapota miatt kórházi ápolásra szorul. A felmérés szerint a megkérdezettek 72 százaléka betegen is dolgozik, 55 százalék jár csak szűrővizsgálatokra, és még ennél is kevesebben, mindössze 45 százalék sportol rendszeresen.
