Mert mi is az a befektetés? Egyszerű megközelítésben itt a megszerzett javaimat elhelyezem valahol, ahol a befektetésemnél többet tudok a jövőben visszakapni. Köznyelven megfogalmazva dolgoztatjuk a pénzt valahol. De a befektetések nemcsak pénzügyi befektetések lehetnek. Lehet-e befektetés a továbbtanulás? Eltér-e a normál befektetésekről? A befektetések közgazdaságilag azt jelentik, hogy bizonyos erőforrásokat egy bizonyos időszakon keresztül nem vagy csak korlátozottan teszünk hozzáférhetővé a saját magunk számára. Ideiglenesen lemondunk róluk, abban a reményben, hogy az idő leteltével valamivel több erőforrás érkezik vissza hozzánk. Ez a lényege annak, amikor pénzt teszünk félre befektetésként. Rendkívül fontos tudni, hogy minden befektetésnek van egy kockázati tényezője is.
Pénz, pénz, pénz
A továbbtanuláshoz ma Magyarországon is szükséges pénz. A magyar felsőoktatásban s felmérések szerint egy hallgató havonta átlagosan 80 000 forintot költ el. A hallgatók fele azonban Budapestre koncentrálódik, ahol ez a pénz már nagyon gyakran nem elegendő. Például van olyan kerület, ahol igen rövid idő alatt másfél-kétszeresükre emelkedtek az albérleti árak. Ezek az évek azok, amikor a legtöbb diák először kerül abba a helyzetbe, hogy saját magának kell egész hónapban beosztania a pénzét.
Az oktatásra tehát nagy összegeket költünk. A kérdés az, hogy ennél a ráfordításnál több kerül-e vissza hozzánk később bevételként. Ha elvégeztünk egy felsőfokú iskolát vagy egyetemet, jövedelmünk ezzel jelentős mértékben képes emelkedni, így a válasz igen. A továbbtanulás hasznát egyértelműen lehet mérni pénzben, így tekinthetjük befektetésnek.
|
| Márkus Attila a Privátbankár.hu Pénzügyi Tudatosság Diákfórumán, Sopronban |
A jövedelmi statisztikákból is kirajzolódik, hogy mekkora jövedelmi különbségek vannak a különböző végzettségi szintek között. Amint az ábrán is látszik, az egyetemi szintű végzettséggel rendelkezők több mint kétszeresét keresik átlagban annak, mint amennyit a középiskolai végzettségűek kapnak.
Milyen kockázatai lehetnek a továbbtanulásnak? Az egyik lehet a rossz pályaválasztás. Egy másik lehet, amikor a képzési idő sokkal hosszabb lesz, mint amire eredetileg számítottunk. Például hat félév helyett nyolc vagy akár 12 félév alatt fejezzük be az adott iskolát. Ebben az esetben sokkal hosszabb ideig fogunk költeni a tanulásra, ami összességében jóval többe kerül. Ráadásul később fog elindulni a kereső tevékenységünk is, később jutunk a bevételhez.
Így kalkuláld a költségeidet!
Hitelt jellemzően akkor vesz fel valaki, ha hozzá szeretne jutni valamihez, amire éppen nincsenek meg a megfelelő forrásai. Biztosíthatja számunkra valamely személy vagy pénzügyi szervezet. Rendszerint az eredetileg kapott összegnél többet kell visszafizetni. Hitelt fel lehet venni különböző fogyasztói javakra is, amelyekre vágyunk, de vágyaink közé tartozhat az is, hogy diplomások legyünk.
Diákhitel 2001 óta van, ez idő alatt több mint négyszázezer szerződést kötöttek. A Diákhitel Zrt.-nek így már rengeteg tapasztalata van arról, hogy hogyan néznek ki az egyetemi évek a diákok számára és hogyan tudják azokat finanszírozni. Ezért úgy döntöttek, hogy ezt a rendkívül sok adatot betáplálják egy alkalmazásba, amely a felvi.hu-n és a diakhitel.hu-n is elérhető. Ebben ma már körülbelül 20 000 adat van. Ezek összegyűjtésére a felsőoktatási intézményekkel is együttműködnek.
Az alkalmazásban ki lehet választani, hogy melyik intézmény melyik karán melyik szakon akarunk tanulni. Beállíthatjuk a további paramétereket, például hogy bizonyos tételekre várhatóan mennyit fogunk költeni. Fogunk-e mellette dolgozni és mikor, például egész évben-e, vagy csak nyáron. Ha minden paramétert jól beállítottunk, akkor nekünk mennyibe fog kerülni ez az oktatás. Egy diagramon még azt is megmutatja nekünk az alkalmazás, hogy melyik kiadás mikor esedékes. A felsőoktatásban ugyanis a költségek nem folyamatosan elosztva keletkeznek, hanem időszakosan, egyenetlenül.
Jöjjön hát a Diákhitel, de hogy?
A nagy kérdés, hogy ha nincsenek meg a megfelelő forrásaink, akkor milyen megoldással tudunk élni? Felvehetünk például diákhitelt. Nagyon sok tekintetben elüt a többi fajta hitelezéstől, de alapvonásai tekintve Azért mégiscsak hitel. Van alacsony kamat kamatozású és kamatmentes verziója is.
Gyakran megkérdezik a Diákhitel Zrt.-től, hogy miért éri meg neki ez a hitel, ha alacsony kamattal vagy kamatmentesen működik. Egyáltalán nem éri meg neki, de nincs is szükség arra, hogy megérje. A társaság tulajdonosának, a magyar államnak kifejezetten az az elvárása, hogy a diákhitelezés nonprofit alapon működjön - vagyis nem is termelhet profitot a Diákhitel Zrt.
A Diákhitel 1 egy olyan konstrukció, amely a kezdetektől fogva, 2001-től működik. Ez szabad felhasználású hitel, vagyis szabad döntésünk alapján bármire költhető. Előre azonban nem adják oda, félévente folyósítják. A jelenlegi kamata 1,99 százalék, miközben a mai magyar hitelpiacon 8-9 százalék környékén kezdődik a szabad felhasználású hitelek piaci kamata. A hitel maximális értéke havonta 70 ezer forint lehet. Ez annak fényében fontos, hogy amint említettük, átlagosan mintegy 80 ezer forintot költ el egy magyar egyetemista egy hónapban.
A Diákhitel 2 egy kifejezetten kötött felhasználású konstrukció, amelyet kizárólag azok vehetnek igénybe, akiket önköltséges képzésre vettek fel. Itt egyáltalán nem is találkozunk a pénzzel, mert azt azonnal közvetlenül az illető oktatási intézmény számára utalják át. Ennek a kamata viszont nulla százalék – ráadásul nincsen apró betűs rész, vagy egyéb bújtatott költség sem.
Mi lesz, ha vissza kell fizetni?
A hitel törlesztése jövedelemarányos, a fizetésünk egy bizonyos százalékát kell havonta kifizetni. Ezért míg a normál banki hiteleknél általában fix a futamidő, itt nem tudjuk, hogy mennyi idő múltán fogjuk a diákhitelt visszafizetni. Ha valaki nagyon jól keres, elvileg akár pár hónap után is visszafizetheti. Aki viszont alacsony keresetű, annak ez sok évbe is beletelhet.
A diákhitel-felvételnél nincsen hitelelbírálat sem. Online is igényelhető, lényegében egyetlen számítógép segítségével felvehető. Az idő előtti visszafizetésnek sincsen költsége és nem kell semmilyen külön kérelmet benyújtani hozzá, nagyon egyszerűen lebonyolítható. Bekerült a Diákhitel a családtámogatási rendszerbe is, így a 2008 után született gyermekeknél a második gyermek után a hitel 50, a 3. gyermek után a 100 százalékát átvállalja az állam.
Nem maga a diákhitel felvétele jelenti a fő kockázatot. Kérdés, hogy amikor a diákok a törlesztési szakaszba kerülnek, milyen szituációk állhatnak elő, amelyek megnehezítik a visszafizetést. Az adatok alapján a rossz adósok 95 százalékban azok lesznek, akik nem fejezik be a tanulmányaikat. Vagy pedig jóval a tervezett képzési időn túl zárják le a képzésüket. Tehát nem a diákhitel felvétele kockázatos, hanem az, hogy valaki nem fejezi be időben a tanulmányait.
Akik felsőfokú tanulmányokra készülnek nemcsak a ponthatárokkal, tanulmányi eredmények kell érdemes foglalkozniuk - hanem azzal is, hogy miből fogják majd finanszírozni a diákéveiket - hívta fel a figyelmet a Pénzügyi Tudatosság Diákfórumon Márkus Attila.
