<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ma Magyarországon 350 ezer olyan család van, ahol egyetlen szülő, egyetlen keresetből neveli a gyermekeket. A családtámogatási rendszer komoly hangsúlyt kapott az utóbbi években, de vajon mire számíthatunk egyedülálló szülőként? Bemutatjuk ezeket a kevésbé ismert támogatásokat.

A gyermekvállalási kedv ösztönzésére irányuló kormányzati intézkedések ellenére még mindig fogyatkozik a népességünk. Azaz továbbra sem születik annyi gyermek, amennyivel meg lehetne állítani a magyar lakosság számának folyamatos csökkenését.

A fiatal felnőttek számára nem egyszerű a döntés: a gyermekvállalás bizony több tízmillió forintos költséggel jár. Pénzügyi elemzések rávilágítottak, hogy egy csemete felnevelése 18 éves koráig nagyságrendileg 20 millió forintot jelent, a diplomáig eljuttatni pedig legalább 24 millió forint ráfordítással lehetséges.

A magas költségek kitermelése még egy kétszülős családban is komoly feladvány, hát még akkor, ha csak egyetlen keresetből kell mindent finanszírozni. Mit tehetünk egyedülálló szülőként?

Igénybe vehető állami támogatások

Egy egyedülálló szülő háztartásában minden forint számít, ezért életbevágóan fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen juttatásokra lehetünk jogosultak. Jó tudni, hogy a Magyarországon igénybe vehető különféle adó- és gyermeknevelési kedvezmények zöme nem tesz különbséget a szülők számában.

Egyetlen kivétel a családi pótlék, ám ez esetben a pénzbeli juttatás mértéke nagyon csekély: az egyszülős családokban mindössze 1500 forinttal magasabb gyerekenként, mint a két szülővel rendelkezőkben.

Ezekről és a további lehetőségekről szakmai blogunkon részletes leírások olvashatóak.

Az alábbiakban pedig olyan juttatásokat veszünk sorra, amelyek ugyan nincsenek benne a köztudatban, de igénybe vehetőek, és akár évi több százezer forintos megtakarítást jelenthetnek.

Adókedvezmény krónikus betegség esetén

 A 335/2009-es kormányrendeletet kevesen ismerik, pedig egyes statisztikák szerint a lakosság mintegy 35%-át érintik a benne felsorolt, úgynevezett krónikus betegségek.

Ez pedig azért érdekes, mert az érintettek – akár beteg felnőttként, akár beteg gyermeket nevelő szülőként – szja-visszatérítésre jogosultak. 2021-ig ez a minimálbér 5%-át jelentette, azóta pedig kissé bonyolultabbá vált a kiszámítása: a mindenkori minimálbér egyharmada szerinti összegből kell kalkulálni. 2022-ben ez havonta 10.005 forint adójóváírást jelent.

A betegségek köre tág, ugyanis ide tartozik a legtöbb népbetegség: a magas vérnyomás, a cukorbetegség egyes esetei, a krónikus asztma, a pollenallergia, a reflux, a dialízist nem igénylő vesebetegségek köre, a hallási, látási, mozgásszervi fogyatékosságok, de a laktózintolerancia, a cöliákia vagy a Crohn-betegség is.

A részletes jegyzéket érdemes átböngészni. Amennyiben a családban valaki ilyen betegségben szenved, ennek igazolását a kórházi zárójelentés, vagy az ambuláns dokumentumok alapján a kezelő szakorvos, vagy a háziorvos fogja kiállítani. A dokumentumot nem kell beküldeni az adóhatóságnak, de ellenőrzés esetén be kell mutatni, így azt célszerű a kiállításától számított 6 évig megőrizni.

Fontos még tudni, hogy önellenőrzéssel 5 évre visszamenőleg a korábbi években befizetett adónkat is vissza lehet igényelni.

Nagyszülői GYED

 Az átlagos magyar családban rendszerint mindkét szülő keresetére szükség van ahhoz, hogy meg lehessen élni. Amint lehetséges, és a gyermeket el tudják helyezni, vissza kell menniük a munkahelyükre. Ebben a helyzetben lehet segítség a nagyszülői GYED intézménye.

Ezt a családok abban az esetben vehetik igénybe, ha az anya és az apa – egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő – jogosult ugyan a GYED-re, de inkább újra munkába áll. Helyette a nagyszülő marad otthon a kisgyerekkel, és ő kapja a GYED jellegű ellátást. Fontos, hogy a nagyszülő ebben az esetben nem lehet nyugellátott, ugyanakkor pedig biztosítottnak kell lennie a gyermek születését megelőzően legalább két éven keresztül.

Azt is tudni kell, hogy a nagyszülői GYED-et egyszerre csak az egyik nagyszülő veheti igénybe, ő viszont akár több unoka után is. További kitétel, hogy a gyermek gondozásának a szülők háztartásában kell történnie, és a szülők írásbeli nyilatkozata is szükséges az ellátás kérelmezéséhez.

Az árvaellátás összege a duplájára emelkedett

Szót kell még ejteni azokról az egyszülős családokról is, ahol az egyik szülő halála miatt lett csonka a család. Ezek a családok 2022. január 1-től kerültek némileg jobb helyzetbe: az árvaellátás minimuma ugyanis az addigi, hosszú évek óta stagnáló 24.500 forintról 50.000 forintra emelkedett.

A pozitív változás ma hazánkban mintegy 55 ezer gyermeket érint, ugyanakkor az is nyilvánvaló: ez az összeg töredéke annak, amit egy másik kereső fél tudna biztosítani a család számára.

A tartásdíj könnyebben behajtható

Több mint 90 ezer gyermek sorsát segíti az a 2022. január 1-től érvényben lévő rendelet, amely szigorította a tartásdíjak fizetési kötelezettségét. Ennyi ugyanis azoknak a gyermekeknek a száma, akik semmiféle tartásdíjat nem kapnak a másik szülőtől. Ennek az az oka, hogy az eddigi eljárásrend alapján szinte csak az fizetett tartásdíjat, aki akart – aki valamilyen oknál fogva ezt megtagadta, számos lehetősége volt alóla kibújni.

Ezzel szemben mostantól amennyiben 3 hónapon keresztül nem fizet az elvált szülő, 50.200 Ft tartásdíj lesz megelőlegezhető az államtól, így a családok nem kerülnek tartósan, hónapokon át nehéz helyzetbe. Ezt az összeget aztán maga az állam hajtja majd be a tartásdíjat nem fizető szülőtől.

Az egyedülálló szülők nem anyagi jellegű juttatásai

 A fentiekből is látjuk: anyagi jellegű kedvezmények bár kiegészítésként szolgálhatnak, sajnos nem biztos, hogy elegendőek egy gyermek felnevelésére egyedülálló szülőként. Ám van néhány olyan, kifejezetten az egyszülős családok számára elérhető lehetőség, amellyel érdemes élni.

Ilyen például, hogy a gyerekek előnyben részesülhetnek a bölcsődei felvételnél a kétszülős gyermekekkel szemben. A másik, szintén nagyon értékes segítség, hogy egy egyedülálló szülő számára kétszer annyi táppénzes nap jár: a gyermek 6 éves koráig 84 naptári napot, 12 éves koráig pedig 28 napot vehet igénybe.

Ismerjük meg a lehetőségeket!

Egyedülállóként nem könnyű gyereket nevelni. Sokkal több a ránk háruló feladat, több fronton kell teljesíteni, és anyagilag is jóval nagyobb kihívásnak kell eleget tenni. A tájékozottsággal, az odafigyeléssel és a gondos tervezéssel sokat lendíthetünk pénzügyi helyzetünkön, ami éves szinten nagyságrendileg akár több százezer forintot is jelenthet.

Ha egyedülállóként neveljük gyermekünket, akkor szülőként több figyelmet is kapunk a kicsi részéről: fontos, hogy az általunk közvetített magatartásminta egy gondos, előrelátó és a lehetőségeket megragadó viselkedés legyen, hiszen ezt jó eséllyel a gyermek is elsajátítja. Ennek pedig – akárcsak a megtakarított forintoknak – nagy hasznát veszi majd a későbbiekben, amikor belekezd önálló élete kialakításába.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.