Az új mindig vonzó, ám a költözésre már régóta váró és a lakás kifizetésére készülő vevőjelöltek közül sokan – vélhetően a többség – nem fordít elegendő figyelmet néhány fontos dologra. Nem ritka, hogy csak később isszák meg ennek a levét, amikor már nem tudnak visszalépni vagy amikor már beköltöztek és egymás után veszik észre, hogy mit is vettek tulajdonképpen.
A magyar vásárlók árérzékenysége nem új dolog, de a mostani felpörgött infláció nyomán tovább emelkedő lakásárak talán sokakat arra késztetnek, hogy a korábbiaknál is alaposabban készüljenek fel egy adásvételi tranzakcióra. Szerencsére, ha új lakásról van szó, akkor a 8-10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest jobb a helyzet, persze távolról sem tökéletes.
A nagyobb fejlesztők ma már jobban figyelnek a vevők előzetes tájékoztatására, saját ügyvédünk meg eleve azért van, úgymond, hogy kukacoskodjon és felhívja a figyelmet a buktatókra. Nagyon sok múlik azon, hogy mi magunk mennyire alaposan készülünk fel a tranzakcióra. Jöjjenek a legfontosabbak!
1. A legfontosabb:nagyon részletesen írjuk le magunknak, hogy milyen igényeinket akarjuk kielégíteni a kiszemelt új lakással.
2. Nem árt, ha tudjuk, hogy az adott ingatlan beleesik-e valamelyik támogatási kategóriába.
3. Az egyik alap kérdés, hogy lehet-e változtatni a belső elrendezésen (például falakat elhagyni vagy áthelyezni, stb.)? Mekkora felárral lehet saját burkolatot vagy belső nyílászárókat beszereltetni? Ma már sokszor előfordul, hogy a fejlesztő ezt nem engedni meg, főleg, ha többszáz lakásos lakóparkról van szó. Rendszerint nem akarja és nem is tudná kezelni a sok egyedi kérést. Ma már rengeteg az előregyártott elem, ezeket nem lehet megbontani és túl drága lenne neki az egyedi változtatás.
4. Mekkora az ingatlan pontos hasznos alapterülete, hogyan számolja a beruházó az erkélyt vagy a loggiát?
5. Kötelező-e garázshelyet vagy felszíni kocsibeállót venni? Általában kötelező, az ára 4-6 millió forint között mozog.
6. Van-e egyedi fogyasztásmérő, mekkora a közös költség és mi van benne pontosan?
7. Mikor és milyen ütemezésben kell fizetni? Van-e bármilyen bújtatott plusz költség (például regisztrációs díj, szerződéskötési díj, stb.) illetve elengedik-e az ügyvédi díjat és jogosultak vagyunk-e illeték csökkentésre? A regisztrációs díjat egyébként többnyire beszámítják az előszerződés aláírása után fizetendő első részletbe, ami általában a teljes vételár 10-20 százaléka.
8. Az egyik legnagyobb fejlesztő, a Metrodom szakértői szerint az is fontos, hogy kiderüljön, kitől vesszük az adott lakást, milyen referenciákat tud felmutatni, milyen a műszaki és gazdasági háttere. Ezeket könnyen ellenőrizhetjük, ne sajnáljuk erre az időt.
9. Manapság sokszor előfordul, hogy akár hónapokkal a vállal határidő után készül el a társasház vagy nem pont olyan műszaki tartalommal, mint ígérték. Nem mindegy, hogy milyen lesz a minősége, hogyan áll jót a fejlesztő vagy a kivitelező az esetleges hibákért. Ezek is szerepeljenek a szerződésben!
Az is sokat mond, ha egy cégnek nincs semmilyen referenciája, vagy meg sem próbálja ezeket megmutatni. A korábban fejlesztett, felépített épületekre keresve szintén sok minden megtudható arról, hogy egy cég miként kezelte ezeket a házakat, a vásárlókat, továbbá mennyiben tartotta be a vállaltakat, az ígéreteit. Negatív véleményekkel persze mindenhol lehet találkozni, egy-két bíráló kritikát nem érdemes túl komolyan venni, de ahol tömegével jelzik a problémákat, ott érdemes meggondolni, hogy valóban a legjobb helyről vásárol-e a vevő.
10. Tervek alapján, építés közben vagy már a kész lakások közül válasszunk? - adódik a kérdés. Mindig az építkezés kezdete előtt vagy a kezdetkor a legkedvezőbbek az árak, később, a készültsége előrehaladtával ezek szinte biztosan nőni fognak. Ugyanakkor itt a legnagyobb a kockázat is, ha nem is annak, hogy ténylegesen elkészül-e a ház, de a pontos átadási dátumé mindenképpen, ahogyan ilyenkor még a kisebb műszaki részletek sem tisztázottak, a beépített anyagok sincsenek kiválasztva.
A kivitelezés ideje alatti vásárlásnál ezek a kockázatok a készültséggel együtt csökkennek, megszűnnek, ugyanakkor szűkülnek, megszűnnek a változtatási, választási lehetőségek is. Az elkészült házak esetén a használatbavételi engedély után már gyakorlatilag nincs semmi kockázat, és ezekre a lakásokra vehetőek jellemzően igénybe az állami támogatások, kedvezményes hitelek, de az árak itt a legmagasabbak, a választék pedig kifejezetten kicsi, gyakorlatilag a vevő a maradékból kénytelen választani.
Sokszor még a drágább társasházaknál sem támasztja alá a műszaki leírás a (magas) pozicionálást, ami szintén elgondolkodtató lehet. Érdemes rákérdezni a konkrét részletekre, illetve, hogy ezeket hajlandó-e az eladó leírni, és ha a válasz nem, vagy valamilyen homályos kitérő választ kap a vevőjelölt, az nem sok jóra utal.
Az elmúlt években nem egy, nem két eset volt, amikor az áremelkedések miatt néhány fejlesztő egyoldalúan elállt a szerződés teljesítéséről, vagy ultimátumot adott a vevőnek az eredetinél több pénzt követelve, és ezekben az esetekben a vevők legfeljebb pereskedésre számíthatnak, lakásra vagy kártérítésre nem.
Lakásvásárlási szempontok
- lokáció
- méret
- beosztás
- ár
- fizetési ütemezés
- hitellehetőségek
- anyaghasználat
- garázs
- kert
- erkély/loggia/terasz
- a ház szolgáltatásai
- közlekedés
- környék szociális szolgáltatásai
- kereskedelmi ellátottság
11. A döntést soha ne a látványterv, hanem az építészeti vagy kiviteli terv alapján hozzuk, ha pedig valami nincs konkrétan leírva, esetleg nem teljesen és tökéletesen egyértelmű a rajz alapján, akkor kérdezzünk rá, hogy mi az a vonal vagy jel.
12. Tisztázni kell, hogy a támogatás szempontjából is újépítésűnek minősül-e a lakás, vagy hogy a megkövetelt minimális méret a definícióban is egyezik-e az eladó által megadott mérettel, mert a nettó, a bruttó és az ingatlannyilvántartási méretek önmagukban is eltérnek, és akkor még nem is volt szó a különböző módon számított, úgynevezett eladási méretről, amely az erkély/terasz egy részét is tartalmazza. Érdemes előzetesen tisztázni ezeknek a hiteleknek a különleges követelményeit, például a kötelező ottlakást, bejelentkezést, az elidegenítési tilalmat, illetve magát a hitelképességet is. Az aláírást követően nem lehet kilépni a szerződésből azzal az indokkal, hogy a vevő nem kapta meg a kívánt hitelt, ez nem kell és nem is fogja az eladót érdekelni.
