<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Január 1-én az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. A 2016-ban 51 százalékos többséggel megszavazott Brexit kezdeményezés értelmében az év első napjától fogva az ország nem tartozik sem gazdaságilag, sem politikailag az uniós államok közösségéhez. Drasztikus változások történnek a bevándorlási és tartózkodási engedélyek terén, amelyek jelentős hatással lehetnek az ország területén élő vagy dolgozó uniós állampolgárokra. Összességében a Brexit igazi vesztesei az európai egyetemisták lesznek.

Michelle Donelan, az Egyesült Királyság felsőoktatási minisztere a nyár folyamán jelentette be a tanulmányaikat a 2021/22-es tanévben megkezdő EU, EGT és svájci diákok jogköreinek változását. Az említett hallgatók eddigi tandíja 9 250 angol fontról 50 000 fontra is emelkedhet, valamint elvesztik jogosultságukat a teljes összeget fedező diákhitelre.

2010-ben a konzervatív Tory és a Liberális Demokrata koalíciós kormány megszavazta az egyetemi tandíjak 3 000 fontos határértékének felszámolását, amely következtében az egyetemek által megszabott átlagos érték két év alatt háromszorosára emelkedett. Az ügy a mostanihoz hasonló felháborodást váltott ki a hallgatók körében, azonban a diákhitel teljes fedezetének köszönhetően a jelentkezők száma csak minimálisan csökkent az ezt követő években.

Ezzel szemben, a mostani drasztikus változás akár 84 százalékos esést is indikálhat az EU-s jelentkezők számában, mivel a diákhitel eltörlése ellehetetleníti a gazdaságilag fejletlenebb országokból érkező európai diákok továbbtanulását.

Az Egyesült Királyság tagállamaiban eddig egymástól különböző tandíjak voltak érvényben, viszont egyforma támogatottsági státusz vonatkozott az EU-s és a hazai diákokra. A fent említett angol és walesi tandíjak megegyeztek, míg Skóciában ingyenes volt és marad is a felsőoktatás.

A magyar egyetemisták egy része búcsút inthet Londonnak (Illusztráció. Depositphotos) A magyar egyetemisták egy része búcsút inthet Londonnak (Illusztráció. Depositphotos)

A 2006-ban bevezetett diákhitel program keretein belül az angol állam a Walesben és Angliában tanuló EU-s diákok 60-70 százalékának fedezte tanulmányait. A hitelprogram nagy népszerűségnek örvendett, ugyanis a hitelező állami cég tervezetében 25 százalékos visszafizetési aránnyal számoltak. Ezáltal a legtöbb diák soha nem fizette vissza a teljes összeget, mivel éves keresletük sokáig nem ütötte meg a törlesztési küszöböt a 30 éves elévülési idő távlatában. Az EU-s - főként a kelet- és közép-európai - hallgatók számára ez jelentősebb előny volt, tekintettel a régió relatív alacsony átlagkeresetére.

A legfrissebb 2018/2019-es tanév adatai alapján az Egyesült Királyság összes egyetemi képzésen résztvevő EU vagy EEA állampolgársággal rendelkező diákok 0,5 százalékát képezték a magyar hallgatók.

Ebből 1 880 az alap, illetve 460 mester és PhD képzéseken tanult, azonban érdemes figyelembe venni, hogy a Brexit jelentős növekedést váltott ki az európai diákok jelentkezésében a 2016-2020 periódusban. A magyar hallgatók arányában a University College London áll elől 170 diákkal, ezt követi a Cambridge 135, Glasgow 100 és Warwick 95 tanulóval.

Az angolszász hagyományokra épülő nemzetiségi közösségek magyar verziója majdnem minden kinti egyetemen megtalálható. Ezek a Hungarian Society elnevezésű csoportok a magyar diákok beilleszkedését, közösségük építését szolgálják. Programjukban szerepel a szociális események, konferenciák valamint karrierorientációs programok szervezése. A fent említett egyetemeken ezek a közösségek elérik a 40-50 fős tagságot, jelentősen hozzájárulva a kint tanuló magyarok egyetemi élményéhez.

A kinti közösséget a Nemzeti Tehetség Központ alszervezete fogja össze, a londoni székhelyű New Generation Centre, amely évek óta pénzügyi, logisztikai és adminisztrációs támogatást nyújt az Egyesült Királyságban élő magyar hallgatóknak.  

A szervezet fő mottója a brain-drain, azaz a magyar tehetségek elvándorlásának megállítása, amelyet magyar karrierorientációval és gyakornoki lehetőségek hirdetésével támogatnak az angliában tanulók körében. Legjelentősebb programjuk a több éve megrendezésre kerülő Future Hungary konferencia, amely egy csoport magyar diák kezdeményezéséből nőtte ki magát több napos eseménnyé. A tavalyi év során a program előadói közt jelen volt az Lippai-Nagy Írisz, az Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető-igazgatója, valamint Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz alelnöke.

A magyar diákok hiányával az Egyesült Királyságban letelepedők vagy dolgozók száma is csökkenhet. A hivatalos statisztikák ellenére, a Portfolio.hu becslése szerint az ország 200 000-220 000 magyarnak ad otthon. Ha mértékben nem is , összetételében jelentős változás történhet. A pénzügyi, jogi, vagy üzleti szférában elhelyezkedő frissdiplomások hiánya miatt kevesebb magyar szerezhet állást az Egyesült Királyságban. Ez már csak azért is valószínűsíthető, mert a kint tanuló magyar diákok 63 százaléka Russell Group - azaz, elsővonalbeli 24 - egyetemen végzi tanulmányait, amely intézmények által adott végzettség alapvető elvárás a fent említett elképesztően kompetitív szektorokban.

A Brexit új beutazási és letelepedési szabályozásai is befolyásolhatják a brit egyetemekre jelentkező magyarok számát.

Azok a diákok, akik 2020. december 31-ig rendelkeztek Egyesült Királyságbeli lakcímmel, jelentkezhettek az EU Settlement Scheme-re, azaz a letelepedési programra, amely által a Brexit után is gond nélkül folytathatják tanulmányaikat. Viszont a január elsején vagy azután érkező diákoknak kötelező jelentkezni az egyetemi hallgatók számára létrehozott hallgatói vízumra, amely nélkül csupán 6 hónapot tölthetnek az országban. A jelentkezést egy pontrendszer alapján bírálják el, amelyben a diákok kötelezettek bizonyítani oktatási intézménybe nyert felvételüket. A tanulók a vízum és a "mellékes egészségügyi pótdíj" (társadalombiztosítás) árából 25 százalék kedvezményre jogosultak.

A 2018-as adatokat tekintve a 2 335 kinti hallgató közel 1 százaléka a magyar egyetemekre felvételt nyert 281 461 diáknak.

Természetesen nem feltételezhető, hogy a Brexit miatt ezentúl az összes diák otthon marad, azonban az elmúlt évtized nyelvtanulási tendenciái sok esetben befolyásolták az angol nyelvterület választását. Azok a diákok, akik nem rendelkeznek német nyelvtudással, sokkal valószínűbb, hogy otthon maradnak, minthogy kifizessék az amerikai vagy az új angol tandíjakat.

A tanulók kompetenciájából adódóan ez itthon különös hatással lehet azokra a társadalomtudományi vagy pénzügyi szakokra amelyek előnyt élveztek az Egyesült Királyságban tanulók körében. Mindezek mellett növekedés várható a magyar diákok jelentkezésében az olyan területekre mint Hollandia vagy a skandináv államok, ahol a tanulók kamatoztathatják angoltudásukat.

A magyar hallgatóság Brexit által elszenvedett következményeinek enyhítésére egyelőre két alternatíva létezik; az állami és a privát cégek által támogatott ösztöndíjak.

Sajnos sem a magyar, sem az angol kormánynak sem áll érdekében az európai diákok támogatása. Azonban a fejlett ázsiai országokban alkalmazott szingapúr-modell megoldást nyújthatna a problémára. Ez alatt egy olyan ösztöndíj-rendszert értünk, amelyben a nagyobb cégek fedezik a hallgatók teljes oktatását, egy több éves “röghözkötési” szerződés feltételében. A tehetségesebb ázsiai diákokra már gimnazista korukban lecsapnak, ezzel biztosítják a cégek a hosszú távú minőségi munkaerő-utánpótlást.

Az egyetemi magyar közösségek vezetőinek kerekasztal tagjaiból álló Hungarian Youth Association a változások bejelentés óta a problémán dolgozik. A szervezet egy olyan kampánysorozatot tervez indítani, amely lehetőséget adna a szingapúr-modell népszerűsítésére, az érdekelt felek párbeszédére és a probléma súlyának közvetítésére. Ez által azt remélik, hogy össze tudják kötni a hallgatókat az itthoni nemzetközi cégekkel, akiknek érdekükben állhat az európai viszonylatban olcsó alkalmazottak képzése.

 

 

 

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.