Játékkonzol, set-top box, wifi router, tévé – melyik mennyit fogyaszt? Hogyan spórolhatunk általában az áramfogyasztáson? – ezt a kérdést elemzi a tudatosvasarlo.hu-n olvasható összeállítás.
Képernyőre tapadva
Egy átlagos háztartásban naponta jónéhány órát töltünk tévénézéssel, számítógépes játékokkal, internetezéssel, ez pedig egyéni és globális szinten is jelentős áramfogyasztással jár. „Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult az életmódunk, a médiafogyasztási szokásaink, a (digitális) szórakozásunk. A Covid-időszakban ez a trend az eddigiekhez képest is felgyorsult, ami hatással van a háztartások áramfogyasztására” – állapítja meg a GreenDependent Intézet.
Általánosságban elmondható, hogy míg egyes eszközök egyre kevesebbet fogyasztanak – gondoljunk csak a LED-világítótestekre, a korszerű háztartási nagygépekre -, addig mind több kisebb géppel vesszük körbe magunkat, amelyeknek nem mindig használjuk ki a takarékos beállításait, okos funkcióit.
Egy átlagos magyar háztartásban ma már alapfelszereltség a wifi-router és a set-top-box, ezek ráadásul általában a nap 24 órájában üzemelnek, és a sok kicsi összeadódik.
A kisgépek a polcokon porosodnak
Jellemző az is, hogy egyre több olyan kényelmi elektromos eszközt használunk, amelyek nélkül is el tudnánk végezni az adott munkát, illetve amelyeket ritkán kapcsolunk be: elektromos lombfúvók, befőző- és joghurtkészítő gépek, cumisüvegmelegítők lepik el konyhánk polcait.
Az újonnan megvásárolt holmikat aztán egyszer-kétszer használjuk, majd a legtöbb esetben évekig porosodnak a szekrény tetején és elektromos hulladékként végzik, egyébként teljesen használható állapotban. Egyes becslések szerint az Egyesült Államokban egy fúrógépet – egy viszonylag hasznos, igaz, mással nehezen kiváltható eszközt –
a teljes élettartama alatt átlagosan 13-15 percre kapcsolnak be.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy hány elektromos eszközünk van, és ebből mennyi a felesleges, valamint mit tehetünk ezek csökkentéséért,
A videójáték életszükséglet?
A legjelentősebb változást talán a szórakozás terén látjuk: a videójátékok piaca egy önálló, ráadásul folyamatosan növekvő iparággá nőtte ki magát, ami az előrejelzések szerint még tovább nő. A videójátékok piaca az elmúlt 10 évben a háromszorosára bővült, jelenleg éves összeértéke 200 milliárd dollár körül mozog.
Kutatások szerint a világon mintegy 3 milliárd ember játszik online játékokkal: 2,5 milliárd ember csak a telefonján, 500 millióan pedig számítógépen, vagy konzolokon. A nyugati kultúrában a digitális játékok iránti igény már egészen kis gyerekeket is érinti. Kisiskolás korra pedig már a baráti kör meghatározó témájává válnak az éppen divatos játékok. Az online játékokkal felnőtt korban sem hagyunk fel, csak a típusuk változik. A Covid miatti lezárások óta a baráti, családi találkozók, beszélgetések is egyre inkább az online térbe tevődnek át.
Játszani drága mulatság
Globálisan a számítógépes játékok használatával évente összesen 75 milliárd kWh áramot fogyasztunk, amely megegyezik 24 erőmű éves energiatermelésével. Ebben nincs benne a konzol játékok létrehozásához szükséges infrastruktúra energiaigénye.
Csak az USA-ban évente 12 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért tehetők felelőssé e játékok hívői, amely mennyiség megegyezik 2,3 millió személygépkocsi karbon-kibocsátásával. Az amerikai háztartások kétharmadában játszanak valamilyen játékkal,
az erre fordított energia pedig meghaladja a vízforralók, fagyasztók, mosogatógépek vagy szárítógépek külön-külön mért energiaigényét.
Az okos masina többet fogyaszt
Egyáltalán nem mindegy, milyen platformon játszunk, illetve milyen teljesítményű számítógépet használunk. A PC játékok ugyanis a számítógépek összes lehetséges felhasználási lehetőségei közül a leginkább energiaigényesek: egy komoly, kifejezetten játék céljából épített high-end gép fogyasztása akár húszszorosa is lehet egy belépő szintű asztali számítógépnek.
Az asztali gépeknél valamivel jobb a laptopok fogyasztása, de természetesen itt is igaz, hogy minél többet tud az adott eszköz, annál többet fogyaszt is. A játékkonzolok energiatakarékosabbak az asztali számítógépeknél és a laptopoknál is, de még így is jelentősnek mondható a fogyasztásuk.
A tévé is zabálja az áramot
Egyéni háztartási fogyasztásra levetítve egy wifi-router havonta kb. 8 kWh-t fogyaszt, amennyiben éjjel-nappal üzemel. Fontos tudni, hogy a GreenDependent mérései alapján a router fogyasztása nem függ az adatforgalom mértékétől, pontosan ugyanannyira pörög a villanyóra akkor is, ha nem netezünk.
A set-top box fogyasztása már függ a használattól: aktív állapotban, vagyis tévénézés közben átlagosan 30 Wh-t fogyaszt óránként, stand-by üzemmódban pedig 7 Wh-val számolhatunk. A Nielsen kutatása szerint 2022 első félévében egy átlagos magyar ember naponta 5 órát nézett tévét,
Ehhez hozzáadódik még a tévé fogyasztása is. Egy mostani modern, LED-es tévé a képátlótól függően 30-70 Wh-t fogyaszt, a régebbi típusú plazmatévék fogyasztása viszont elérheti a 200 Wh-t is! Ráadásul háztartásonként több tévékészülék is található már a családokban..
A készenlét sokba kerül
A tényleges használaton kívül az is a gond ezekkel az eszközökkel, hogy a legtöbb háztartásban éjjel-nappal be vannak kapcsolva a gépek, illetve sok közülük stand-by állapotban van, de így is fogyaszt.
A háztartások teljes energiafogyasztásának kb. 9 százalékáért a stand-by, vagyis készenléti üzemmód felelős,
sokszor szinte bútordarabnak gondolt, alig használt eszközökről derül ki, hogy kifejezetten magas a fogyasztásuk.
A GreenDependent irodájában – idézi a szervezet a saját példájukat -. egy régi rádiós kazettás magnóról derült ki, hogy használat nélkül, bedugva 0,713 kWh-t fogyaszt egy hónapban. De bármilyen eszköz stand-by fogyasztása magas lehet, amelyben van transzformátor: leggyakrabban főleg halogén lámpák, nyomtatók, szkennerek, vezeték nélküli telefonok, babamonitorok, játékkonzolok tartalmaznak ilyen alkatrészt.
Rejtett energiafalók, pazarló szokások
Ahhoz, hogy komolyan hozzáfogjunk az energiatakarékossághoz, először is, legyünk tisztában azzal, melyik eszközünk mennyit fogyaszt használat közben, illetve kikapcsolva - . javasolják a szakemberek.
Ehhez a legjobb eszköz az elektromos fogyasztásmérő: ez a párezer forintért beszerezhető eszköz megmutatja egyes elektromos berendezéseink pontos fogyasztását, segítségével leleplezhetjük a rejtett energiafalókat, illetve fényt deríthetünk pazarló szokásainkra.
Csökkentsük az online játékokkal (és más online szórakozással) töltött időt! Előre határozzuk meg, mennyi időt töltünk játékkal, és ne lépjük túl azt! Jelöljünk ki a lakásban kütyümentes zónákat. Tartsunk előre megbeszélt kütyümentes napokat! Online játék helyett válasszunk offline szórakozást: szervezzünk társasjáték-partykat (játékokat akár kölcsönözhetünk is), menjünk kirándulni, sportoljunk közösen!
Szokjunk rá a kütyümentes napokra
Iktassuk ki a készenléti fogyasztókat! Húzzuk ki a wifi-routert, a modemet és a set-top boxot éjszakára, illetve ha elmegyünk otthonról! (A közhiedelemmel ellentétben nem ártunk ezzel a set-top boxnak.) Beállíthatunk időzített kapcsolót is, ami a megadott időszakban automatikusan lekapcsolja ezek áramforrását.
Tartsunk előre megbeszélt kütyümentes napokat! Online játék helyett válasszunk offline szórakozást: szervezzünk társasjáték bulikat, menjünk kirándulni, sportolni.
Most már csak az a kérdés, mi lenne, ha mindenki betartaná ezeket a szabályokat, és sokkal kevesebbet költene a család áramra? Nos, ennek meg az állam nem örülne…
