Újabb lélektani határt lépett át a magyarországi bankfiókok száma. Jelenleg már 1800-nál is kevesebb ilyen kirendeltség létezik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Egészen pontosan 1799. Ez már csaknem 60 százalékkal kevesebb a 2008 őszén kirobbant pénzügyi válság előttinél, amikor még mintegy 4400 helyen intézhettük a pénzügyeinket, nyithattunk számlát, helyezhettünk el betétet, illetve igényelhettünk hitelt.
Nincs ebben azonban semmi különös, hiszen a digitalizáció fokozatos térnyerésével egyre kevésbé kényszerülünk arra, hogy esetleg hosszú órákat töltsünk el egy bankfiókba való utazással és az ottani sorbanállással. Ehelyett már egy ideje kényelmesen, akár otthon, a kanapén egy laptoppal az ölünkben is indíthatunk átutalásokat, fektethetjük be a megtakarításainkat, sőt egyre több banknál már nemcsak a számlát lehet nyitni videón keresztül, vagy szelfivel, hanem a hiteligénylés miatt sem kell feltétlenül személyesen megjelenni a kirendeltségeken.
A válság kitörése óta tapasztalt fiókbezárási trend azzal magyarázható, hogy a hitelintézetek hatékonyabb működésre törekednek – olvasható ki az MNB által 2021 júniusban publikált Pénzügyi Stabilitási Jelentésből. Mindazonáltal Magyarországon a 31 százalékos európai uniós átlagnál jóval nagyobb ütemben, 44 százalékkal csökkent a bankfiókok száma 2008-2019 között.
Ezt azonban nettó módon kell érteni, hiszen nemcsak bezárásokra, hanem – tűnjék az első ránézésre bármilyen furcsának is – nyitásokra is sor került: míg 2008-2020 között idehaza 1807 fiók tűnt el, 177 létesült, további 66 esetben pedig egy hitelintézet egy településen belül költözött máshová.
A válság kitörése utáni évben a fiókbezárások és -nyitások még kiegyenlítettek voltak, tömeges fiókbezárások 2010-től kezdődtek. Méghozzá két nagyobb hullámban: 2012-2015 között jellemzően a nagyobb kereskedelmi bankok tettek lakatot tömegével a kirendeltségeikre, míg a 2017-2019 közötti megszűnések túlnyomórészt a takarékszövetkezeti integrációhoz kötődtek.
Az MNB legfrissebb adatai szerint jelenleg országszerte 21 banknak van fiókja. Közülük 11-nek most kevesebb, mint a pandémia előtti utolsó békeév, 2019 augusztusában, hét ugyanannyit működtet, míg hárman is akadtak, amelyek az általános, a 2008-as válság óta tartó tendenciával szembemenve összességében növelték a kirendeltségeik számát: a Raiffeisen, az UniCredit és az Oberbank magyarországi fióktelepe.
Az országos lefedettséggel rendelkező kilenc hazai nagybank közül hat rendelkezik most kevesebb fiókkal, mint közel két és fél éve, ezzel szemben a már említett Raiffeisen és UniCredit többel, míg az MKB állománya stagnál. Ezen idő alatt szám szerint a legtöbb fiókot, 21-gyet az OTP Bank csukott be, a Takarékbank 13-at, a K&H 12-őt. A bázishoz képest azonban a legnagyobb arányban, több mint 8 százalékkal az Erste fiókhálózata csökkent (ez csak minimális mértékben köszönhető annak, hogy időközben felvásárolta a Citibank lakossági üzletágát, mivel az csak két egységet tartott fenn 2019 augusztusában), a CIB Banké 6 százalékot meghaladóan, míg a K&H-é és az OTP Banké 5,8, illetve 5,5 százalékkal. Ami azt igazolhatja vissza, hogy ezek a pénzintézetek léptek a legnagyobbat előre a pénzügyek modernné, elektronikussá tétele felé.
Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan továbbra is az MKB-val és a Budapest Bankkal való 2023 májusi egyesülésre készülő Takarékbanknak van a legtöbb fiókja, a csaknem 1800-as országos állomány közel 40 százalékát működteti. Az utóbbi két és fél év alatt több helycsere is történt a fiókok száma alapján felállított rangsorban: az UniCredit beelőzte az MKB Bankot, a Polgári Bank a Duna Takarék Bankot, míg az Oberbank magyarországi fióktelepe a Sopron Bankot.
A bezárások miatt jelentősen megnövekedett a bankfiókkal nem rendelkező települések száma, valamint az ezen településekhez legközelebb található bankfiókoktól mért távolság is – hívta fel a figyelmet az MNB már említett jelentése. A bezárások nem kerülték el a kisebb, egy-egy bankfiókkal rendelkező településeket sem. Míg 2008-ban a bankfiók nélküli települések száma 1729 volt Magyarországon, addig 2020 végén már 2456, ebből 2445 község és mindössze 11 város. A fiókbezárások következtében 2008-2020 között 950 ezerről 2 millióra emelkedett azon lakosok száma, akik településén nem található bankfiók. A legközelebbi bankfióktól vett távolság így 2020 végén átlagosan 8,3 kilométer volt. Ez leginkább az idősebbeket és az anyagilag hátrányosabb helyzetben lévőket (munkanélküliek, tartós betegek) érintheti az MNB feltételezése szerint.
A bankfiókok fizikai jelenlétének hiányát az online banki szolgáltatások még szélesebb körben való elterjedése ellensúlyozhatja az ügyintézés online lehetőségeinek teljeskörű megteremtésével és az ügyfelek ennek igénybevételére való ösztönzésével – véli az MNB. Rámutatva: jelentős átfedés van a kedvezőtlen bankfiók-elérhetőség és a mérsékeltebb internethasználat között, hiszen erősen felülreprezentált az internethasználat szempontjából alsó kvartilisbe tartozó települések száma.
Ugyanakkor a bankfiókokhoz hasonlóan az ATM-ek száma is folyamatosan csökken.
Tavaly áprilisban került 5 ezer alá, s az MNB legfrissebb adatai szerint jelenleg már csak 4664 ilyen készülékből vehetünk ki készpénzt. ATM-et kevesebben működtetnek, mint bankfiókot az országban: 17-en. Ám közülük csak 16 bank.
A kakukktojás az Euronet Banktechnikai Szolgáltató Kft., amelyet a holland, Amszterdamban bejegyzett EFT Services Holding B.V. alapított még 1999-ben (s birtokol most is), s amelyet több éves sikeres működést követően a 2020 márciusában berobbant koronavírus-járvány megfektetett. Árbevétele tavalyelőtt óriásit zuhant, mindössze a 2019-es egynegyede lett, miközben eredménye veszteségbe fordult, az előző évi 2,8 milliárd forintos nyereséggel szemben 45 milliós mínuszt mutatott. A cég 2020-as éves beszámolójának kiegészítő melléklete szerint a hatalmas visszalépést az exportértékesítéséből származó árbevételének a csökkenése okozta, ebből az Euronet 2020-ban csak közel 1,5 milliárdot kasszírozott, szemben a 2019-es 6,3 milliárddal. A belföldi forgalma is szűkült, igaz, messze nem olyan mértékben, mint a külföldi, 276 millióról 214 millióra, miközben az egyéb bevételei durván a felére, 69 millióra estek vissza. Ezt nem tudta kompenzálni, hogy a társaság a deviza- és valutakészletei forintra átváltásán az egy évvel korábbi 16 millióval szemben tavalyelőtt 177 milliós nyereségre tett szert.
„A társaság adózott eredménye jelentősen csökkent a 2020-as évben, ami egyértelműen a COVID 19 pandémiás helyzetnek köszönhető. Az Euronet Banktechnikai Kft. egy nagyon jól prosperáló vállalkozás. A magyar piacon a bankfüggetlen ATM hálózat üzemeltetők között piacvezetőnek számít. Köszönheti ezt annak, hogy átgondolt, sikeres üzletpolitikát folytat, és kitünő szakember gárdát foglalkoztat” – olvasható a cégnek a kiegészítő mellékletben megjelent önértékelésében.
Összességében tehát elmondható, hogy egyre kevesebb bankfiók és ATM működik az országban, ezek arrafelé terelik az ügyfeleket, hogy személyes helyett egyre jobban elektronikusan intézzék a pénzügyeiket. Más kérdés, hogy a bankokkal való fizikai kapcsolattartás megnehezülése sokak számára az ország egyes területein érdemben ronthatja a pénzügyi szolgáltatások elérhetőségét. Emiatt különösen fontos lenne a digitális banki megoldások szélesebb körű elterjedése és fejlesztése, amihez jelentős állami szerepvállalásra lenne szükség, például az ügyfelek távoli azonosításának, az állami adatbázisok összekötésének és harmadik felek általi felhasználhatóságának, valamint a közjegyzői hitelesítés digitalizációjának megvalósítása terén – javasolja az MNB.