Nyitrai Zsolt úgy fogalmazott, Magyarország egy "többgenerációs otthon", és azt szeretnék, hogy minden nemzedék azt érezze, fontos. Köszönettel és hálával tartozunk a több mint kétmillió nyugdíjasnak, az erkölcsi megbecsülés mellett rendkívül lényeges az anyagi is - jelentette ki.
Azt mondta, ezért törekedtek a nyugdíjak reálértékének megőrzésére. Többször Erzsébet-utalványt adtak, a magyar történelem során először nyugdíjprémiumot folyósítottak - idézte fel. De a rezsicsökkentés, az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) mérséklése, valamint a Nők 40 program bevezetése is érinti a nyugdíjasokat - tette hozzá.
A nyugdíjas-szövetkezetek amellett, hogy jó plusz anyagi lehetőséget biztosítanak, komoly társadalompolitikai haszonnal is bírnak: az idősek ismét tartozhatnak egy közösségbe, ahol át tudják adni a tapasztalataikat a fiataloknak. Ez kiváló módja a generációk közötti együttműködésnek - hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.
Azt mondta, megítélésük szerint az idei választásnak az is a tétje, hogy meg tudják-e védeni a nyugdíjakat, a nyugdíjasokat, és meg tudják-e tartani Magyarországot olyannak, amilyennek az idősek megőrizték. A nyugdíjas-szövetkezeteket érintő törvénymódosítási kezdeményezést már a következő Országgyűlés tárgyalja majd, a Fidesz-KDNP támogatni fogja a javaslatot - jelezte Nyitrai Zsolt.
Turi Dénes, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) elnöke kiemelte: tavaly július 1-je óta lehet közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket alapítani. Már több mint száz szervezet jött létre, húszezres tagsággal és mintegy négyezres dolgozói létszámmal - tette hozzá, szépnek nevezve az adatokat. Megjegyezte, hogy a tavaly decemberben alakult Közész országjárásra indult, amelynek tizenkettedik, csütörtöki állomása Miskolc. A zárórendezvényt Budapesten tartják majd március 28-án. A "roadshow" keretében minden megyeszékhelyre és a fővárosba ellátogatva bemutatják a nyugdíjas-szövetkezeti működés előnyeit, lehetőségeit, ismertetik az alapítás, a csatlakozás feltételeit. Egy-egy eseményen átlagosan nyolcvan-száz érdeklődő jelenik meg, akit a helyi önkormányzat vezetői fogadnak.
A Közész elnöke pozitív visszajelzésről számolt be. A nyugdíjasok egy része szeretne dolgozni - nyomatékosította. Azt mondta, erkölcsi és anyagi előnyökkel is jár a nyugdíjas-szövetkezeti munkavállalás. A kormány úgy döntött, hogy 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a tagi jövedelmet, más költség nem merül fel. Nem kell például nyugdíjjárulékot és szakképzési hozzájárulást fizetni.
A magyar foglalkoztatási viszonyokat ismerve kiszámolható, hogy mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak jelentős előnye származik a rendszerből - értékelt Turi Dénes, megjegyezve: bíznak benne, hogy a vállalkozók is meglátják a struktúra anyagi pozitívumait. Hangsúlyozta: összegyűjtik a nyugdíjasok jelezte problémákat. A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók esetében "az áfakérdést kellene megoldani", amiben a kormányzati szervek segítségét kérik. A vállalkozónál a szolgáltatási számla tartalmaz áfát, amit ő vissza tud igényelni. A problémát az okozza, hogy mivel a közigazgatásban nincs áfatartalom, ott nem igényelhető vissza az adó - ismertette.
Előnyös, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben tag munkavállaló nem tartozik bele a cég létszámába, így az nem lép át küszöböt, nem minősül át például nagyvállalkozássá attól, hogy ilyen embereket alkalmaz. Sok vendéglátósnak okoz ma gondot a foglalkoztatás a Balaton mellett, ők a Közész elnöke szerint élnek majd a nyugdíjasok alkalmazásának lehetőségével.
Turi Dénes azt mondta: úgy tapasztalják, hogy megváltozott az emberek életvitele és gondolkodása. Míg húsz-harminc éve egy nyugdíjas "meghalni" ment haza, ma egy hatvan-hatvanöt éves embernek életcéljai vannak. Ezekhez kiváló lehetőséget biztosítanak a nyugdíjas-szövetkezetek, amelyek teljesen önkéntes alapon működnek - nyomatékosította. A Közész elnöke szintén kiemelte, hogy a dolgozó idősek visszakerülnek egy közösségbe.
Gyorsan módosítanák a nyugdíjas-szövetkezeti törvényt
Fideszes képviselők törvénymódosítást kezdeményeztek, amelynek lényege, hogy a nyugdíjas-szövetkezetek megtermelt éves nettó árbevételének legalább 85 százalékát a tagok között kelljen felosztani a személyes közreműködés arányában - közölte a stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott csütörtökön Budapesten a közmédiának nyilatkozva.