3p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Fontos döntést hozott májusban a Kúria, egyes lakossági kölcsönszerződések semmisségéről. A döntés szerint önmagában nem okozza egy szerződés semmisségét, ha azon a THM rosszul volt feltüntetve, csak ha egyáltalán nem írták azt a szerződésre.

Május 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a Kúria jogegységi határozatot hozott egyes lakossági kölcsönszerződések semmisségéről.

„A 6/2021 polgári jogegységi határozat kiadására azért volt szükség, mert egyes ítéletek között eltérés mutatkozott abban a kérdésben, hogy a régi, 1996-os, hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) 213. (1) bekezdés b.) pontja esetén a szigorú semmisségi jogkövetkezmény levonására csak akkor van-e mód, ha a lakossági, fogyasztási kölcsönszerződés egyáltalán nem tartalmazta a THM-et, vagy akkor is, ha az nem a jogszabályok által elvárt módon számított THM-et tartalmazta” – közölte a határozattal kapcsolatban a Bank360 az MFOR megkeresésére.

A Kúria szerint a törvényszöveg „nem tartalmazza a […] THM-et” megfogalmazásának szó szerinti nyelvtani értelmezésével arra lehet következtetést levonni, hogy a régi Hpt. semmisségi okként a THM megjelölésének teljes hiányát írja körül.

Illusztráció - forrás: DepositphotosIllusztráció - forrás: Depositphotos

Ez alá nem érthető a jelentéstartalmában lényegesen eltérő helyzet, a THM hibás, azaz téves megjelölésének esete. Lehetséges olyan nyelvi-nyelvtani megfogalmazás, amivel ez utóbbi eset is a törvényi előfeltétel körébe vonható („nem, vagy nem megfelelően tartalmazza”), amiből következik, hogy ha nem ilyen megfogalmazású a normaszöveg, akkor a jogalkotói akarat nem terjedt ki arra, hogy a „nem a jogszabálynak megfelelően” előírt vagy számított THM-hez is semmisségi jogkövetkezményt fűzzön.

Miután a „nem tartalmazza” feltétel nyelvi-nyelvtani szempontból nem azonosítható a „nem megfelelően tartalmazza” megfogalmazással, ezért már ebből következik, hogy a semmisségi jogkövetkezmény jelentéstartalombeli kiterjesztéssel nem vihető át egy olyan jogi helyzetre, amit nem ír elő maga a normaszöveg.

A kúriai álláspont szerint a konkrét esetben a kiterjesztő értelmezés sem indokolt, figyelemmel arra, hogy a régi Hpt. 213. § (1) bek. b) pontja esetében a kategorikus jellegű (igen-nem megfogalmazású) normaszövegről van szó, amely esetében a kiterjesztő értelmezés lehetősége kizárt, a semmisségi okok köre jogértelmezéssel nem bővíthető.

Mindezek alapján a már említett passzus alapján a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés semmissége akkor állapítható meg, ha az egyáltalán nem tartalmazta a THM-et (valamint az annak számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását es összegét).

Önmagában az, hogy a THM-nek a kölcsönszerződésben feltüntetett mértéke téves, a jogszabály szerint a semmisséget nem eredményezi. A THM-et feltüntető szerződések esetén a nem valós, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően feltüntetett THM vizsgálatára és jogi következményeinek levonására nem a semmisség, hanem az érvénytelenséget kiváltó megtámadási okok közé tartozó tévedés, megtévesztés alapján kerülhet sor.

Ez azért fontos, mert a semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki, határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A megtámadható szerződés, a megtámadás következtében, megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.