A nyaralási szezonban évek óta megugrik a külföldi költések aránya az év többi hónapjához képest, ezt a trendet természetesen a 2020-as év megtörte, 2021-ben azonban újra sokaknak adódik majd lehetősége az országhatárokon túl is nyaralni. A járványt megelőző nyáron például – 2019 júniusa és augusztusa között – a K&H-s ügyfelek közel 10 milliárd forintot költöttek a bankkártyájukkal külföldön, emellett jóval kisebb mértékben, 2,3 milliárd forint értékben vettek fel készpénzt.
A 2019-es év egy-egy nyári hónapjában átlagosan a külföldi kártyás vásárlások összege 3,3 milliárd forintot tett ki, a készpénzfelvételeké 768 millió forintra rúgott, előbbi 47 százalékkal, utóbbi 27 százalékkal haladta meg a 2019-es (nyári hónapokon kívüli) havi átlagot. A K&H összeállítása szerint azon a nyáron átlagban 87-95 ezer forint értékben vettek fel készpénzt külföldön, fejenként 2 alkalommal. Emellett 6-7 alkalommal vásároltak a kártyájukkal, összesen 64-78 ezer forintot költöttek.
Hogyan kell?
A járvány hatására a bankkártyák még jobban előtérbe kerültek, várhatóan a következő években még inkább erre támaszkodnak majd a külföldön pihenő magyarok. A K&H szakértői szerint ezért is érdemes figyelni pár dologra a külföldi bankkártya-használat esetén.
Az utazás előtt érdemes megnézni, hogy a külföldi készpénzfelvételnek milyen költségei vannak, azonban ahol csak lehet kártyával fizessünk. Fontos tudni, hogy a kártyatársaságok devizában – általában euróban és dollárban – számolnak el és az aktuális forintárfolyam alapján vonják le a forintbankszámláról az adott összeget.
Vásárlás előtt például tanácsos megnézni, hogy az adott helyen – például üzletben vagy panzióban és szállodában – elfogadják-e a bankkártyát, erről elsősorban kártyatársaságok a bejáratoknál vagy a pénztáraknál elhelyezett logói árulkodnak.
Előfordulhat, hogy egy-egy külföldi szolgáltató – legyen az egy hotel vagy autókölcsönző cég – zárol egy bizonyos összeget a számlán, amikor az adott szolgáltatást igénybe veszi az utazó. Fontos, hogy ebben az esetben távozáskor – mondjuk az autó leadásakor vagy a szálloda elhagyásakor – mindenki ellenőrizze, hogy a zárolás lekerült-e a számláról. Ha esetleg nem, akkor mielőbb egyeztetni kell azzal a céggel és a bankkal, hogy felszabaduljon a pénz a számlán.
Külföldön is be kell tartani azokat az alapszabályokat, amelyeket itthon is szem előtt tartunk. A bankkártya PIN-kódját nem szabad megadni másnak, pláne nem szabad ráírni a kártyára vagy a kódot tartalmazó cetlit a plasztik közelében tartani. Ha esetleg elveszik vagy ellopják a kártyát, akkor azonnal értesíteni kell a bankot, hogy tiltsa le a kártyát, így megelőzhető, hogy illetéktelenek használják és vásároljanak vele. A kellemetlenségtől megóvhat minket az is, hogy a K&H mobilbankban a kártyatiltás pár koppintással intézhető.
A külföldi mobilfizetés ugyanúgy megkönnyíti az életet, akárcsak idehaza, hiszen az ezt lehetővé tevő technológia egy nemzetközileg elfogadott szabványon alapszik, minden kártyatársaság ezt alkalmazza, ezt építik be a terminálokba, és ez teszi lehetővé a fizetést, történjen az kártyával, mobillal, órával vagy bármilyen egyéb eszközzel. Plusz biztonsági faktort jelent még az is, ha elveszik a mobiltelefon vagy eltulajdonítják, akkor jó eséllyel nem tudnak majd vele fizetni, mert a fizetéshez fel kell oldani a telefont, míg az esetlegesen ellopott bankkártyával 15 ezer forintos értékhatárig kód nélkül is lehet fizetni. A mobiltelefonos fizetés mellett szól, hogy az alkalmazásban akár több bankkártyát is lehet digitalizálni. ,
Balatontól a Tisza-tóig
Az OTP Pénztárszolgáltató és a Szeretlek Magyarország is közzé tett egy közös felmérést szerdán. Ebből többek között az derült ki, a válaszadó 58 százaléka tervezte belföldön kipihenni a munka fáradalmait, 17 százalékuk ezt kiegészíti egy külföldi nyaralással is. A belföldi feltöltődést tervezők közel 65 százaléka 4-5 napos, vagy egyhetes nyaralással kalkulál, a legnépszerűbb úti cél továbbra is a Balaton, amelyet a Dunakanyar és a Tisza-tó követ a dobogón a megkérdezettek körében.
Az összes megkérdezett 31 százaléka már hónapok óta tervezte a nyaralást, ám a többség (44 százalék) az utolsó pillanatra hagyta a feladatot. E tekintetben a belföldi üdülést tervezők köre, és a SZÉP-kártyával fizetők tudatosabbak voltak, hiszen az átlagnál nagyobb mértékben kezdték meg hónapokkal korábban tervezni a nyaralásukat.
A felmérés szerint a tudatosság a pénzügyi tervezésben is megnyilvánult, ugyanis a megkérdezettek közel fele drágulásra számított idén, és bár harmaduk úgy nyilatkozott, hogy a nyaralás belefér az eredeti költségvetésbe, a megkérdezettek további közel egyharmada előre félretette a pénzt a nyaralásra, 16 százalékuk pedig részben, vagy egészben SZÉP-kártyáról finanszírozza a költségeit. A belföldi utat tervezők ennél nagyobb mértékben támaszkodnak a juttatásra (31 százalék), a SZÉP-kártyával rendelkező kitöltők pedig 100 százalékban így gondolkodnak.
Jellemző továbbá a SZÉP-kártyát használó válaszadókra, hogy a szállásfoglalásnál az átlagnál kevésbé érzékenyek az árfekvésre, viszont nagyobb mértékben döntenek a szálláshely jellege alapján, és a többségnek (73 százalék) egyértelmű döntési szempont, hogy SZÉP-kártya elfogadóhely legyen az adott hely.
