Mi lesz az idei év legforróbb fintech-trendje? – kezdték a Magyar Bankholding által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, ahol startup-szakemberek és az MNB képviselője vettek részt. A “buy now, pay later” – “vedd meg most, fizesd később” –, azaz a halasztott fizetés több szavazatot kapott. Ez az izgalmas terület az USA-ban már robbant, az amerikaiak 63 százaléka már használt ilyet. A szabályozói oldal várható reakciója is érdekes lesz.
Ennél a megoldásnál a webshopokban a fogyasztók 30, 60, 90 napos fizetési határiővel vásárolhatnak nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket. Például
ha elromlott a régi mosógéped, nem kell spórolni rá, azonnal megveheted az újat.
Digitális forint idén vagy jövőre
A jegybankok dilemma előtt állnak, hogy vezéreljék-e a fintech (pénzügyi technológia) innovációit, vagy inkább a tradicionális rendszert igyekezzenek fenntartani – tette fel a kérdést maga Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója (a képen középen). De számára inkább az a legérdekesebb kérdés, hogy
a blokkláncot mennyire lehet arra a szintre felhozni, hogy a pénzügyi rendszert tudja szolgálni.
Valamint a digitális jegybanki forint (CBDC) bevezetése még a hatalmas dilemma, amelyen dolgoznak, de még nem tudni, ebben az évben lesz-e belőle valami, vagy csak jövőre.
Így digitalizálódnak a bankok
A bankok egyre inkább a saját pénzügyi applikációjukban próbálják tartani az ügyfeleket, a mindennapi élet minél nagyobb területét próbálják lefedni vele. Így ételrendelés, szállásszolgáltatás, utazási szolgáltatás, kriptodeviza, befektetési szolgáltatás és még sok más kerülhet az alkalmazásokba, amik nem kapcsolódnak a szorosan vett banki tevékenységhez.
A Foundationon belül (amely a Magyar Bankholding műhelye) mi is igyekszünk ezekre az ügyféligényekre reagálni – mondta Tengely Márton, a szervezet szakértője. Még az idén megjelennének szolgáltatásukkal ezen a piacon.
A Startup Safari keretében rendezett beszélgetés résztvevői voltak:
- Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója
- Faluvégi Balázs, Fintech Szövetség/Blueops, fintech és üzletfejlesztési szakértő
- Berényi Benjámin, Péntech Solutions, vezérigazgató és társalapító
- Tengely Márton, Foundation, szenior terméktulajdonos
Miben van itt az igazi pénz?
Ezzel párhuzamosan a befektetési szolgáltatások (a “wealthtech”) egyre jobban integrálódnak a “neobankok” kínálatába – mondta el Faluvégi Balázs. De ez sok cégnél még nem teljes. A Revolutnál is megjelent a bizományosi részvény- és kriptodeviza-kereskedelem, de vagyonkezelési szolgáltatás még nincsen. De ez is várható, a folyamat felgyorsulhat. Régi banki mondás, hogy
az igazi pénz a hitelezésben meg a befektetési szolgáltatásokban van, nem a pénzforgalmi szolgáltatásokban.
Ez pedig a fintech területen is egyre inkább jellemző lesz.
Itt harapnak bele a bankokba
Fábián Gergely szerint viszont a fizetési jellegű, “payment and account” szolgáltatások sem lebecsülendőek, több mint 30 százalékát teszik ki az európai bakok bevételeinek. Ráadásul itt látjuk a legtöbb innovációt, diszrupciót (a korábbi megoldások megszűnését és lecserélését újra – a szerk.).
Ezen a területen a startupok nagyon könnyen kiharapnak egy-egy darabot a tradicionális bankok tortájából.
A bankokból lesznek az új fintech-ek?
Új és újabb alkalmazások jelennek meg, de az emberek nem fognak tudni akármennyit használni. Meddig tud még ez a piac nőni? A résztvevők szerint a konszolidáció irányába megyünk, ami régiónként, országonként másképp zajlik le. A nagybankok fintech-esednek, eközben koncentráció történhet a fintech-eknél is, és a kisebbek közülük nem tudnak talpon maradni.
Cool meg trendi, hogy azt mondom: Revolut, de a fogyasztók egy részét ez nem fogja érdekelni, ha a hagyományos bankok is ugyanazt tudják nyújtani. A fintechek alapvetően nem fogják tudni felforgatni a piacot – hangzott el.
Biztos, hogy szükség van bankokra?
Bankolásra szükség van, de bankokra nincs – mondta állítólag Bill Gates, a Microsoft alapítója. De ezt a beszélgetés résztvevői nem osztották. A felhasználókat szerintük az érdekli, hogy a szolgáltatás gyors legyen, biztonságos, kényelmes és egyszerű, de a magánszféra védelme például (privacy) már nem érdekli őket.
Egy felmérés szerint, amit a digitális euróval kapcsolatban készítettek, például a biometrikus azonosítást preferálják az emberek. Ami annál is érdekesebb, mivel az emberek nagyon nem bíznak a big tech-cégekben (a nagy technológiai óriásokban), amelyek szintén fizetési szolgáltatásokat nyújtanak, sőt kifejezetten ellenségesek velük szemben.
De nem bíznak a bankokban sem, mert korábban már megégették magukat velük. Például a bitcoin születése is visszavezethető a 2008-as pénzügyi válságra.
Megint sokan meg fogják égetni magukat
A Covidot jól túléltük, de most meg visszajött az infláció, az emberek veszítenek a pénzükből a bankszámlájukon. Megint nagyon sokan meg fogják égetni magukat amiatt, hogy folyószámlán tartják a pénzüket.
Nem írnám le a tradicionális bankokat, nekik bizonyos értelemben technológiai céggé kell válniuk, a fintecheknek pedig a bankok felé kell menniük – mondta Fábián Gergely.
Bizalomvesztés a fintech-eknél?
Bizalmi deficit alakult ki a fintech-alkalmazásoknál, az M26-nál például (a Revolut egyik konkurense) váratlanul elkezdtek számlákat zárolni gyanús aktivitásra hivatkozva, teljesen hétköznapi felhasználóknál. Utólag azután több ezer embertől kellett bocsánatot kérniük.
Fokozatosan drágább lett, most már kifejezetten drága a Revolut – merült fel. A neobankok ugyan nyomást gyakorolnak a bankrendszere, de a bankok ebből tudnak tanulni.
Nem egy hirtelen fintech-forradalomról van szó, hanem lassú fejlődésről – hangzott el.
Ha már fintech, legyen magyar?
A jegybankban nincsen olyan szándék, “fétis”, hogy csak a tradicionális bankok maradjanak meg.
Ám akármilyen neobank is jön, mi azt is szabályozni fogjuk – mondta Fábián Gergely.
Likviditási helyzet, tőkehelyzet, betétesek pénzének védelme, fogyasztóvédelem, ezek szerinte ugyanúgy kell rájuk is vonatkozzanak, mint a bankokra.
Örülünk a fintech-eknek, mert versenyt stimulálnak a bankrendszerben, aminek végső soron a fogyasztók a haszonélvezői – tette hozzá.
Magyar embernek magyar fintech-et?
Lehetőleg a hazai pénzügyi szektor vezető cégei ne külföldi szereplők legyenek – így akarja a magyar politikai hatalom a hozzászólások szerint. Kifejezetten van törekvés arra, hogy lokális cégeket erősítsenek, legyenek ezek bankok vagy fintech-vállalatok.
A “magyar embernek magyar fintech-et” logika nem feltétlenül elfogadható, de a magyar fintech-ek erősítése, sikeressé tétele akár az európai színtéren is, logikus lehet – mondták el a résztvevők. Egyben további konfliktusokat várnak ezen a területen a nagy fintech-ekkel Magyarországon, szóban is és szabályozási oldalról is.
A szuperappok kora
Eljött a “szuperappok” ideje: Nagy az igény a felhasználók részéről is, hogy mindent egy appon belül intézzenek. A szolgáltatók pedig ezt kiszolgálják, hogy az ügyfél minél több időt töltsön velük, minél több pénzt költsön náluk. A nagy kérdés, ki tudja majd a leginkább széles körű szolgáltatásokat nyújtani, az nyerheti meg a versenyt.
Platformosodás zajlik. Ez azt jelenti, hogy globálisan a tíz legnagyobb pénzügyi intézmény 2010-ben hagyományos bank volt, főleg amerikai és kínai pénzintézetek. Majd 2020-2021-ben már ezek fele fizetési szolgáltató, részben a big tech-szektorból. (Visa, Mastercard, Tencent, Paypal, Ant Finance.)
Így a neobank-hagyományos bank szembenállás valójában legalább háromszereplős, neobank – hagyományos bank – big tech háború tulajdonképpen – derült ki a hozzászólásokból.
Ki lesz a legnagyobb?
Nagy kérdés, melyik verzió lesz a domináns, hiszen nagyon kellemetlen tud lenni, ha az egyik ember Revolutot, a másik Transferwise-t használ, és így nem tudnak egymásnak pénzt küldeni.
Az államnak mekkora szerepe lesz a hazai bankok átalakulásában? Az MNB képviselője szerint nagy. De fontos kérdés még, hogy mi lesz a digitális jegybankpénzzel, mert az teljesen átalakíthatja a bankolást is, hatalmas változás hoz. Innovációs, jogi, szabályozási kérdések területen egyaránt. Minden jegybank ezen dolgozik a háttérben.
Félnek a stabilérméktől
A szintén trónkövetelő kriptodeviza-szektort a beszélgetés során alig említették. De igenis azért fejlesztik a CBDC-ket a jegybankok, mert a kriptó előretört, félnek a stablecoinoktól (stabil érméktől) – ismerte el az MNB-vezető. Versenyfutás folyik az idővel.
A metaverzum-Vadnyugat
Míg 2010-ben az időnk 90 százalékát offline, tíz százalékát online töltöttük, 2030-ra ez 50-50 százalék is lehet. Vajon a bankolás is a metaverzumba költözik? Erre a kérdésre nincs válasz. Nagyon az elején vagyunk ennek, nehéz ezt megmondani. A metaverzum még olyan, mint a Vadnyugat volt az 1800-as évek végén, kaotikus, szabályozatlan, bizonytalan.
De a Vadnyugatból lett San Francisco is, így itt is van remény, vannak kilátások.
Van jövője a metaverzumnak is a pénzügyi világban, ha a világ egyre digitálisabb lesz, akkor a pénzügyeknek is ebbe az irányba kell fejlődniük – hangzott el.
