Csak úgy kapkodják a fejüket a nyugdíjasok, a kormány sorra hozza meg az őket magasabb összegű járandósághoz juttató intézkedéseket. Ezek: a havi ellátmányok infláció miatti kötelező emelése, a novemberi egyszeri, 80 ezer forintos kifizetés, valamint a 13. havi nyugdíj teljes visszaépítése már jövő februárban – szemben az eredeti, 2024-ig tartó fokozatosságra (előbb egy, majd két, aztán három, s csak végül négy heti) tervekkel.
Lapunk már többször foglalkozott azzal, mire is lehet elég a megemelt nyugdíj. Tekintettel az elszabadult inflációra is, amelynek novemberi éves, 7,4 százalékos értéke csaknem 14 éve nem látott magasságot ért el.
Most azt az aspektust vizsgáljuk meg, amely ugyan nagy valószínűséggel a nyugdíjasok többségének nem opció, de azért szép számmal akadhatnak olyanok, akik a megemelt járandóságuk birtokában mégis e lehetőséghez folyamodnak. Ez a bankhitelek igénylése. Akár a saját maguk számára, akár a gyermekeik, unokáik anyagi helyzetének a javítása érdekében, abból kiindulva, hogy a kormányzati intézkedéseknek hála, most magasabb önerőt tudnak felmutatni.
Csak Babavárót nem
Mindenekelőtt annak néztünk utána a hazai bankoknál, vajon a hitelpalettáról a nyugdíjasok is szabadon választhatnak, mint ahogy azt tehetik az aktív dolgozók, vagy csak bizonyos fajtákat, s ha igen, melyeket?
Ami jó hír, minden hiteltípust igényelhetnek a nyugdíjasok is, kivéve azokban az esetekben, ahol ezt jogszabályi korlát nem engedi, illetve, ha az egyéb feltételeknek megfelelnek. Persze léteznek olyan hiteltermékek, mint például a Babaváró hitel, ahol a jogszabályi feltételek teljesítése kevésbé reális egy nyugdíjas részéről – hívták fel a figyelmet a Takarékbanknál.
Általános szabály, hogy a hiteligénylő törlesztőképességét a bankok minden ügyfél esetében – függetlenül attól, hogy nyugdíjas-e vagy sem – egyedileg megvizsgálja, amely során a jogszabályban meghatározott kereteket követve döntenek a hitel odaítéléséről.
Életkori korlát
Adódik a következő kérdés, miszerint van-e külön szabály a nyugdíjasok hiteligénylésére, s ha igen, melyek ezek?
Nos, speciális szabályozásra csak két hitelintézetnél bukkantunk, de náluk is csak a személyi kölcsönöknél.
Az OTP Banknál havi 75 ezer forintos nyugdíjtól lehet személyi kölcsönt igényelni, ez 25 ezerrel alacsonyabb alsó korlát, mint ami érvényes a munkaviszonyból vagy gazdasági tevékenységből származó jövedelemnél.
A 2022. március 31-éig még különálló hitelintézetként funkcionáló (akkor az MKB Bankba olvadó) Budapest Banknál (BB) a nyugdíjas igénylőnek minimum 100 ezer forint havi nettó – azaz a közterhek megfizetése utáni – rendszeres jövedelemmel kell rendelkeznie.
Érdekes az a külön szabály, miszerint a BB-nél a nyugdíjas készpénzben is kaphatja a jövedelmét, nincs szükség munkaviszony igazolására, ha azonban elmúlt 66 éves, akkor társigénylőt kell bevonnia.
A jelzáloghitelek igénylésénél mindkét banknál ugyanazok a szabályok vonatkoznak a nyugdíjasokra, mint az aktív korúakra, két különbséggel. Egyrészt bizonyos támogatások nem érhetők el a nyugdíjasok részére. Másrészt az életkorra vannak előírások, amelyek bizonyos kötöttséget jelenthetnek, ezek miatt az elérhető futamidő korlátozottabb, mint egy nem nyugdíjas ügyfélnél.
A BB-nél például, ha a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelért folyamodó a futamidő alatt betölti a 70. életévét (de nem éri el a 75-iket), akkor adóstársat szükséges bevonnia, méghozzá olyat, aki a futamidő végéig nem tölti be a 70. életévét.
Az OTP-nél legalább egy olyan adósnak vagy adóstársnak lennie kell, aki a hitel futamideje alatt nem tölti be a 75. életévét, és rendelkezik igazolt elsődleges és/vagy másodlagos jövedelemmel, amely(ek) együttes összege eléri a 100 ezer forintot.
A fogyasztási hitelek és jelzáloghitelek esetében a jövedelemigazolás formája (nyugdíjszelvény, nyugdíjértesítő, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás) eltérő az egyéb jövedelemformákhoz, például a munkaviszonyból származó jövedelmekhez képest – osztott meg egy hasznos tudnivalót lapunkkal az OTP.
A többi banknál csak az életkorra van külön előírás.
A Raiffeisennél, ha a hitel futamideje túlnyúlik az igénylő 70/71 éves korán, akkor adóstárs bevonása szükséges.
Az Erste Banknál az ügyfél a hitel lejáratakor nem lehet több 70 évesnél, ám a hitelintézet azon saját ügyfelei esetében, akik Most Hűség Ajánlatot kapnak, utóbbi feltétel 72 évre tolódik ki.
Az UniCredit jelzáloghitelei 65 éves korig igényelhetők. Életbiztosítás kötésével a korhatár növelhető, illetve adóstárs bevonásával szintén igényelhető jelzáloghitel 65 év felett is. A fedezet nélküli hiteleik közül a személyi kölcsönök esetében annak lejáratakor az adós nem lehet idősebb 65 évesnél. A keretjellegű hiteltermékeknél, mint amilyen a folyószámlahitel vagy a hitelkártya, nincs ilyen korlát.
Olyan mint a munkabér?
S akkor jöjjenek az a bizonyos fedezet mibenléte, nevezetesen, mennyire elegendő a nyugdíj összege a hitel igényléséhez?
Itt már valamelyest színesebb a kép.
A Takarékbanknál az öregségi nyugdíj jövedelemként ugyanúgy elfogadható, mint például az alkalmazotti munkabér. Ha a termék nem ír elő kötelezően más fedezetet (mint például jelzáloghitelnél az ingatlan jelzálogjogot), és az általános banki módszertannal számítva a nyugdíj összege fedezi a megélhetés költségeit, a már meglévő és az igényelt hitel törlesztését, akkor a nyugdíj elegendő fedezetet nyújt. Bizonyos speciális nyugdíjellátásoknál (például rokkantsági ellátás – „rokkantnyugdíj”) a bank is speciális szabályokat alkalmaz, ami azt jelenti, hogy korlátozottabb a nyugdíj elfogadhatósága. Azt pedig már említettük, hogy a generális életkori szabályok miatt bizonyos esetekben a rövidebb futamidő választása vagy az életkori és jövedelemi szabályoknak megfelelő adóstárs bevonása lehet szükséges.
A megkövetelt fedezet az Erste Banknál a nyugdíj összegétől függ, de alapvetően a nyugdíj ennél a hitelintézetnél is elfogadható jövedelem.
Mint ahogy a K&H-nál is, ahol azonban azt is szükségesnek tartották megjegyezni, hogy a nyugdíj akkor elfogadható jövedelem, ha az a jövedelemarányos törlesztési mutatóról (jtm) szóló rendeletnek – ami azt szabja meg, hogy valaki mekkora havi törlesztőrészletű hitelt igényelhet – és egyéb banki szabályoknak megfelel.
A Raiffeisennél a maximálisan nyújtható összeg számítása szintén egységes szabályok szerint történik, a jogszabályok által meghatározott keretek között, azaz – mint érdeklődésünkre fogalmaztak – ilyen szempontból a nyugdíj is lehet a jövedelemkalkulációs alapja.
A Budapest Banknál személyi kölcsön esetében a nyugdíj elegendő fedezetet nyújt. A jelzáloghiteleknél pedig a nyugdíjnak is eleget kell tennie annak a feltételnek, hogy annak összege elérje a nettó minimálbér összegét (ez az idén bruttó 167 400, jövőre már 200 ezer forint), az ügylet értéke pedig a 150 ezer forintot.
Az MKB Bank a fedezetet az igényelt hitelösszeg és futamidő tekintetében határozza meg.
Nem mondják, de tudják?
Szerettük volna megtudni, mennyi hitelt vesznek fel a nyugdíjasok, mekkora volt a részesedésük az utóbbi években a bankok összes kihelyezésén belül, de mint kiderült, erről nincs külön kimutatás – pedig bizonyára érdekesek lennének ezek az információk. Vagy ha van, azt a hitelintézetek nem akarják a kívülállók orrára kötni. Hiszen atekintetben, hogy azért a bankok mégis figyelhetik ezt a szegmenst, árulkodó lehet két hitelintézet lapunknak adott válasza is.
Az MKB Bank azt közölte, hogy bár „a legfrissebb információk nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor az új igénylésekben 10 százalék alatt marad a nyugdíjasok részaránya”, míg a „nyugdíjasok hitelállományában a K&H-nál nem látható számottevő változás, pontos hitelállomány-adatot sajnos nem tudunk adni” – mondták a belga KBC magyarországi leánybankjánál.
Összességében tehát elmondható, hogy szinte alig különböztetik meg a nyugdíjasokat az aktív korúaktól a bankok a hiteligénylés tekintetében. Az életkor értelemszerűen mindenhol döntő, a személyi kölcsönöknél azonban egyes bankoknál tetten érhető némi kedvezmény a nyugdíjasok javára. Ami ilyenkor, a karácsonyiajándék-vásárlás idején nem is haszontalan információ.
