Vasárnap jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy rögzítik a díjak inflációkövetésének szabályait. Emellett azt is jelezték, hogy az idén megépült gyorsforgalmi szakaszokkal bővítik a személyautók számára díjköteles hálózatot. A minisztérium közleménye szerint az országos éves matricák ára 2012, a megyeieké a bevezetésük, 2015 óta nem változott, miközben egyre több autópálya és autóút szolgálja ki a Magyarországon közlekedőket. Az Országgyűlés egyébként a nyáron fogadta el azt a módosítást, amely lehetővé teszi az inflációkövető díjemelést. Ennek kapcsán az ITM azt emelte ki, hogy az évenként külön beavatkozás nélkül frissülő megoldás legfőbb hozadéka, hogy az úthasználók számára kiszámíthatóvá válik a díjtételek változása, tervezhetővé annak mértéke.
Mennyit kell majd fizetni?
A személyautók esetében alkalmazott D1-es matrica esetében nagyjából 4 százalékos emelés érvényesül január 1-től. Ez azt jelenti, hogy az eddig 5000 forintba kerülő megyei matricákért jövőre 5200 forintot kell majd fizetni. Ha valaki heti matricát vásárolt, akkor ezt idén 3500 forintért tehette meg, januártól viszont 3640 forintot fizethet. Ami az éves díjakat illeti, az 42980-ról 44660 forintra ugrik.
A furgonok esetében érvényesített D2-es matrica (amely a legfeljebb 3,5 t össztömeget elérő teherképkocsik kategóriája) éves díja meg fog egyezni a személygépkocsik díjával (44660 forint), miközben a megyei (10390 forint) vagy a heti díja (7270 forint) kétszerese lesz. Igaz ennek hátterében az áll, hogy az éves matricánál eddig is kedvezményt adtak erre a kategóriára.
Mennyivel jár jobban az állam?
Noha az autósok sokszor bosszantó díjtételként élik meg az útdíjat, a személygépkocsi (motor, kisteherautó, és kisbuszok) tulajdonosok a befolyó díjaknak csak egy kis részét állják. A 2019-es adatok szerint előző évinél 6 százalékkal több, összesen bruttó 315 milliárd forint útdíj folyt be a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatóhoz (NÚSZ), a cég ezzel újabb bevételi rekordot ért el. Tavaly az e-útdíj rendszerben a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek úthasználatából bruttó 234 milliárd forint bevétel folyt be, ennek 52 százalékát külföldiek fizették. A 3,5 tonna alatti járművekre, döntően a személyautókra 14,5 millió darab e-matricát vásároltak az autósok bruttó 81 milliárd forint értékben.
Idén ugyanakkor a pandémiás helyzet miatt némileg visszaesett a teherforgalom, és jóval kevesebb külföldi érkezett Magyarországra. Így mind az e-útdíj, mind az autópálya matrica értékesítés visszaesett. Korábban az első félévre vonatkozó adatokra tett közzé számokat a NÚSZ, azt közölték, hogy erősen indult az értékesítés az e-matricák esetében: januárban és februárban hét-hét százalékkal több vignetta fogyott 2019 hasonló időszakához képest országos szinten. A járvány miatt viszont megváltozott a helyzet, és áprilisban csupán az egy évvel korábbinak a 30 százalékát adták el, a helyzet a tavasz végére javult, majd júniusban már közelített az e-matrica-vásárlások száma a múlt évi számokhoz.
A járvány egyébként a vásárlási szokásokra más módon is hatással volt. Az idei év első hat hónapjában 25 százalékkal kevesebb e-matrica fogyott a benzinkutakon, így az első félévben értékesített 5,45 millió darab e-matricából a töltőállomások részesedése az eladott darabszám tekintetében 50 százalék alá esett a koronavírus-járvány következtében. Az egyéb fizikai eladóhelyek - hipermarketek, utazási irodák, speditőrök stb. - értékesítése is mérséklődött, így az összes fizikai eladóhely részesedése 74 százalékra, 4 millió darabra csökkent az előző évi 80 százalékról. Ezzel szemben az elektronikus csatornák részaránya folyamatosan növekedett.
A költségvetési bevételek kapcsán egyébként jelzésértékű, hogy a fent jelzett 2019 évei 81 milliárddal szemben a jövő évi költségvetésben ennél 10 milliárd forinttal kisebb összeg szerepel. Itt minden bizonnyal figyelembe vették a járványhelyzet következményeit, ugyanakkor az emeléssel még nem kalkuláltak. Ha figyelembe vesszük, hogy átlagosan nagyjából 4 százalékos emelés lesz a díjaknál, akkor ez éves szinten 3 milliárd forintnál is kevesebb plusz bevételt jelenthet az állam számára 2021-ben.
A szabályok szerint e-útdíjból származó bevételt a magyar állam az úthálózat bővítésére, megújítására és karbantartására fordítja, amivel eddig sem volt úgymond gond, hiszen a befolyó összegnél többet fordítanak ilyen célokra. 2020-ban a tervek szerint például csak a nagyobb projektekre 400 milliárd forintot különítettek el.
Egy bosszantó díjtétel eltűnhet
Az elektronikus csatornákon végrehajtott értékesítés ugyan növekszik, ám sokakat végtelenül bosszant, egyeseket pedig vissza is tart a "nevetséges" kényelmi díj. A 21. században ugyanis az e-matricák esetében az elektronikus vásárlásokat plusz költséggel fejelik meg, amely matricától és szolgáltatótól függően egy heti vagy megyei esetében 50-200 forint között van. Eddig is érthetetlen volt, hogy mi szükség van egy ilyen megoldásra, miért nem lehet a viszonteladó partnerek számára megállapítani egy összeget, amelyet beépítenek az árakba.
Úgy tűnik előbb-utóbb eljön a józan ész diadala, a napokban ugyanis azt közölte az ITM, hogy egy új törvényjavaslat szerint változhat a mobilfizetéssel elérhető közterületi parkolás, az autópálya használati díj, illetve az útdíj megfizetésének eddigi gyakorlata annak érdekében, hogy a készpénzkímélő, elektronikus fizetési szolgáltatások széles körben elterjedjenek.
Sajnos azonban nem varázsütésre változnak meg a dolgok, 2021-ben ugyanis csak a koncessziós eljárás kezdődhet meg és annak lezárását követően várhatóan 2022-ben indulhat az új modell szerinti működés. A tervek szerint a koncessziós eljárás lezárásáig a mobilfizetéssel elérhető közterületi parkolás, az autópálya használati díj, az útdíj, illetve a közlekedési közszolgáltatások elektronikus megvásárlása a jelenlegi rendszerben működik.
Változik a pótdíjazás is
Az ITM vasárnap azt is jelezte, hogy a 2018-ban bevezetett pótdíjmaximalizálás a jelenlegi háromhoz képest már két eset után is megengedetté válik. Az új pótdíjamnesztia 180 napos ügyintézéssel, hat pótdíjnak megfelelő összeg ellenében mentesít a felhalmozódott, akár több százezer forintos követelés megfizetése alól.
Mosóczi Lászlót, a tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azt közölte, hogy a jogosulatlan úthasználat miatt kiküldött felszólítás kézhezvétele után a jövőben az éves matrica utólagos megváltásával kerülhetik el a pótdíjfizetést. Az új intézmény egyértelműsíti azt a szándékot, hogy az állam ne büntetéssel, hanem más módon ösztönözzön jogkövető magatartásra. Az éves matrica visszamenőleges megvásárlásának lehetősége egyre több autóst bátoríthat arra, hogy utazásaihoz a biztonságosabb és kényelmesebb gyorsforgalmi hálózatot válassza.
Az ITM tájékoztatása szerint az úthasználók az új rendelkezések hatályba lépésétől dönthetnek úgy, hogy a pótdíjfizetés helyett alapáron, utólag megvásárolják az éves országos matricát. Az éves matrica a vásárlás naptári évében és a következő év januárjának végéig jogosít az autópályák, autóutak igénybevételére. A pótdíjmaximalizálás a többször hibázó, de önkéntes teljesítésre hajlandó közlekedők számára biztosít az akár tucatnyi pótdíj megfizetésénél olcsóbb alternatívát - írták. Az ügyfélbarát intézkedés népszerű, sok úthasználón segít.
Ha valaki csak kétszer hibázott, és 60 napon túl fizet, ezt két emelt pótdíjnyi pénze - most 119 ezer forintja - bánja, mivel a negyedannyiba kerülő maximalizálásra eddig csak három esettől volt mód. Az új előírás igazságosabbá teszi a rendszert azzal, hogy már két jogosulatlan használat után megengedi a pótdíjak maximalizálását - hangsúlyozták a közleményben. Hozzátették: a 75 napos határidőt elmulasztók esetében a jogszabály eddig semmilyen érdemi kedvezmény alkalmazását nem engedte meg. Mivel a pótdíj 60 napon túli megfizetése esetén a követelés összege a hatályos szabályok szerint 59 500 forint, már négy jogosulatlan úthasználat díja is több százezer forintra növekedhet. A jogszabály-módosítás a pótdíjmaximalizálás mellett egy második lépcsőt vezet be, a pótdíjamnesztia 180 napot biztosít az ügyintézésre, hat pótdíjnak megfelelő összeg - jelenleg 89 250 forint - ellenében. A tárca tájékoztatása szerint az új előírások a korábban kizárólag természetes személyek számára elérhető részletfizetési lehetőséget kiterjesztik a gazdasági társaságokra.
