A Generali Biztosító néhány évente átfogó, reprezentatív kutatás keretében méri fel a magyar lakosság véleményét és aktuális lehetőségeit a nyugdíjcélú megtakarítás témakörében, hogy teljes képet kaphassunk az attitűdök és a lehetőségek változásairól. A legutóbbi 2017-es és az idei, 2021-es kutatás eredményei alapján felfedezhetők pozitív változások a magyarok öngondoskodáshoz való hozzáállásában és pénzügyi lehetőségeiben, azonban a jövő megítélésének tekintetében továbbra is a pesszimizmus jellemző.
Viszonylag többet és többen tesznek félre nyugdíjra
Az egyik legszembetűnőbb pozitív eredmény, hogy míg négy évvel ezelőtt a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy aktuálisan semennyit nem tud félretenni a havi fizetéséből megtakarítási célra, addig ez az arány idén már csak 35 százalék volt. 2017-hez képest idén ugyan kicsivel, de többen tudnak félretenni havonta legfeljebb 50 ezer forintot, de az ennél magasabb összeget megtakarítók is többen vannak idén.
A kutatás négy évvel ezelőtt és idén is megkérdezte a résztvevőket, mi az az összeg, amit szerintük havonta félre kell tenni ma ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is megfelelő anyagi biztonságban tudhassák magukat. 2017-ben ez az összeg a válaszadók 63 százaléka szerint maximum 50 ezer forint, idén átlagosan havi 70 ezer forint volt.
2017-ben a válaszadók mindössze 20 százalék mondta azt, hogy legalább annyit félre tud tenni havonta, mint amit az ideális összegnek gondol. Idén viszont már a válaszadók 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az a pénz, amit havonta meg tud takarítani, az közelít a nyugdíjra általa ideálisnak vélt összeghez. Sőt, a megkérdezettek 10 százaléka ennél többet is félre tud tenni. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a hazai 18-65 éves lakosságnak még mindig csupán körülbelül harmada. A 2021-ben megkérdezettek átlagosan mindösszesen 28 ezer forintot tudnak félretenni havonta.
Többen terveznek előre tudatosan
Általánosan elmondható, hogy 2017-ben és 2021-ben egyaránt azzal számolnak a magyarok, hogy hamarosan nem támaszkodhatunk majd időskorunkban kizárólag az állami nyugdíjrendszerre. Azonban azok aránya, akik úgy gondolják, hogy mire elérik a nyugdíjkorhatárt, addigra összedől az állami nyugdíjrendszer, 2021-ben kisebb, mint négy évvel ezelőtt (2017: 64 százalék, 2021: 54 százalék). Ennek ellenére 2017-hez képest csupán 2 százalékkal növekedett azok aránya, akik szerint nyugdíjas korukban is dolgozni fognak majd jövedelmük kiegészítése miatt. Idén a kutatásban résztvevők 52 százaléka nyilatkozott így, ami így is a válaszadók felét jelenti.
2017. óta közel 10 százalékkal emelkedett azok száma, akik odafigyelnek arra, hogy havonta rendszeresen, tervezetten félretegyenek annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikről gondoskodjanak: ez az arány idén már 43 százalék.
Jobb vagy rosszabb jövőt jósolunk?
Az idei kutatás rákérdezett a magyarok körében arra is, hogyan fognak itthon 20-30 év múlva élni az aktív keresők, illetve a nyugdíjasok. Az aktív keresők jövőjét illetően többen vannak azok, akik szerint rosszabbul fognak élni, mint most (38 százalék), azonban közülük optimistábbak, akik jelenleg többet tudnak félretenni. A jövendő nyugdíjasok nehezebb életkörülményeit illetően viszont szinte egységes a vélekedés, csökken a véleménykülönbség a tehetősebb és a félretenni nem tudók között: a nyugdíjasokat illetően már a válaszadók fele gondolja úgy, hogy rosszabbul fognak élni a jövőben, mint most.
Szerencsére ma már több megoldás közül választhat az, aki biztonságban szeretné tudni jövőjét és nyugdíjas éveit. A nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb előnye, hogy hosszútávú, fix megtakarításra ösztönöznek, emellett ez az egyetlen előtakarékossági forma, melyet nem érint a mindenkori nyugdíjkorhatár.
Így spórolhatunk nyugdíjbiztosításunkkal
Magyarországon az állam 2014 óta ösztönzi a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, melynek keretében a nyugdíjbiztosítások díjai után adókedvezmény vehető igénybe: a befizetett biztosítási díj 20 százaléka, adóévenként maximum 130 ezer forint igényelhető vissza a személyi jövedelemadó (szja) bevallásban, azzal, hogy a visszaigényelt összeg a nyugdíjbiztosítási szerződésre kerülhet kiutalásra, jóváírásra. A maximális adókedvezmény eléréséhez szükséges, hogy a naptári évben történő díjbefizetések összege elérje a 650 ezer forintot, illetve legyen 130 ezer forint összevont jövedelmet terhelő fizetendő adó. A választható kiegészítő biztosításokra befizetett díjrész nem képezi az adójóváírás alapját.
Azoknak, akinek van nyugdíjbiztosítási szerződése, még most érdemes átgondolni, hogy maximálisan kihasználták-e a lehetőségeket, illetve ki tudják-e egészíteni esetleg eseti, rendkívüli befizetéssel.
Akik jogosultak a 2021 évi gyermeket nevelők szja visszatérítésére, azok annyiban tudnak a 2021 évi befizetéseik után nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó kedvezményt érvényesíteni, amennyiben a fizetendő adójuk meghaladja a 809 ezer forintot. Ebben a körben érdemes megfontolni, hogy a 2022 évben kézhez veendő szja-visszatérítés is felhasználható a nyugdíjbiztosítási megtakarítások gyarapítására, így az szja visszatérítés 20 százaléka további szja kedvezményt jelenthet a 2022. évi szja bevallásban a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódóan.
