Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Kormos Olga Kormos Olga

A koronavírus-járvány kapcsán igen fontos a fő szlogen: pánik helyett megelőzést! Tegnap óta mégis az első európai olyan vészhelyzet zajlik Olaszországban, ahol a vesztegzár alá kerülő észak-olaszországi lakosok dél felé menekülnek, ott viszont nem igazán örülnek nekik, s egy börtönben lázadás tört ki a látogatási tilalom hírére.

A koronavírus-járvány hihetetlen reakciókat produkált eddig is Európa-szerte: sokan már nem csak a kínai gyorsétkezdéket kerülik, de ha olasz, koreai vagy iráni turistákat hallanak, már gyomorgörcsük lesz, a metrón tüsszögő utasokon pedig többen alkalmaznak azonnali szemmel verést. Természetesen ez nem pánik, de már össztársadalmi reakció valami új, eddig nem tapasztalt jelenségre.

Ki fog derülni, tanulunk-e a járvány adta helyzetből. Fotó: depositphotos.com
Ki fog derülni, tanulunk-e a járvány adta helyzetből. Fotó: depositphotos.com

A szakemberek szerint az úgynevezett vészhelyzeti viselkedésnek, a pániknak többféle arca létezik. A kisebb, mobiltelefon elvesztésétől kezdve a közlekedési baleseten (veronai buszbaleset) és az ipari katasztrófán (vörösiszap) át az egész társadalmat érintő vészhelyzetekig, mint például a koronavírus-járvány, mind olyan váratlan helyzet, ahol nincs jól bevált megoldásunk. Sebestyén Árpád pszichológus a pánik lélektanáról azt mondja, ez az az állapot, amikor az addig begyakorolt mintáink ellenére nem tudjuk kezelni a szituációt, s addigi megküzdési stratégiáink nem működnek. Ez a feszültség, ami az izomfeszüléshez hasonló megfeszült érzelmi állapot, pánikot eredményezhet. Pszichológiai tükörben nézve kijelenthető, hogy a pánik egy nagy görcs, amely kétségbeeséssel párosul. Az egyéni pánikot egyéni szinten, a tömegpánikot pedig úgynevezett krízisintervenciós eljárásokkal kell kezelni (lásd vörösiszap, vagy veronai busztragédia). Érdekesség, hogy a világ első jegyzett krízisintervencióját egy magyar szakember, Lengyel Árpád végezte 1912-ben, amikor a Carpathia mentőhajó orvosaként a Titanic hajókatasztrófa túlélőit látta el.

A katasztrófahelyzetek – főleg, amely tömegeket érint -, sokakból hisztériát, dühöt, agressziót válthat ki, lásd az útnak indult észak-olasz embereket, akiknél a vesztegzár kihírdetése jelentette az ingerküszöböt.

Ugyanakkor egy vészhelyzetet megélő tömeg nem igen szerencsés. Carl Gustav Jung világhírű pszichológus egy 1939-es interjúban így beszélt az újságíróhoz: „Tudja-e, hogy ha a világ száz legintelligensebb koponyáját kiválasztjuk és összegyűjtjük őket, az eredmény egy ostoba tömeg lesz? Tízezer belőlük együtt egy krokodil átlagos intelligenciájával rendelkezne. Egy tömegben azok a tulajdonságok sokszorozódnak meg, amelyek mindenkiben megvannak, és ezek lesznek az egész tömeg fő ismertetőjegyei. Ugyanakkor nem mindenkinek vannak erényei, viszont mindenki rendelkezik az alsóbbrendű állati ösztönökkel, a mélységesen primitív barlanglakók befolyásolhatóságával, a vadak gyanakvásával és bűnös szenvedélyeivel.”

Az Éva magazin írása is ezt erősíti meg, miszerint sok esetben úgy tűnik, mintha tömegesen mindig a rosszabb megoldást választanánk, tehát valóban igen-igen fontos a tömeges vészhelyzetek megelőzése. Egy-egy komoly pánik után az emberek olyan viselkedésről számolnak be, ami nyugodt élethelyzetben elképzelhetetlen lett volna számukra. A pánik kitörése, a tömeghisztéria ugyanis az embertömeg viselkedésének egyik legfelkavaróbb, legmegrázóbb pillanata. Ilyen kiélezett helyzetben már kizárólag a legprimitívebb ösztönök működnek, az élet megmentésére irányul minden cselekvés. Az igazság az, hogy ilyenkor míg az utcán felsegítjük az előttünk megbotló embert, tömegpánikban el sem jut a tudatunkig, ha valakire rátaposunk.

Speciális helyzetben a higgadtság aranyat ér. Fotó: depositphotos.com
Speciális helyzetben a higgadtság aranyat ér. Fotó: depositphotos.com

Egy határon túli epidemológus, Molnár B. Géza arra hívja fel a figyelmet, hogy eddig egyetlen járványos fertőző betegséget, a fekete himlőt sikerült minden bizonnyal véglegesen felszámolni, hiszen sem a kórokozót, sem a megbetegedést nem azonosították jó ideje sehol a világban, illetve a járványos gyermekparalízist több éven át távol tartották az európai és az észak-amerikai kontinensről. Viszont igen örvendetes, hogy az 1999-es AH1N1 influenzajárvány ma már csak szezonálisan van jelen, s a 2004-es ugandai, majd a 2014-ben Nyugat-Afrikát és 2018-ban Kongót érintő Ebola-járványt sikerült izolálni. A gyermekbénulás 2014-ben több afrikai országban jelentkezett, de további terjedését sikerült ellenőrzés alá vonni, a 2015-2016-os brazíliai Zika-vírus-láz csak Dél-Amerika egy régiójában van jelen. A 2018-2019-ben Ukrajnában megjelent torokgyík-járványt minimális esetszám szintjén megállították, és a Karib-szigeteken megjelent kolerajárvány terjedését is sikerült megfékezni.

Bogár László szociológus szerint az is jó, hogy ma már a járványok megelőzésére és kezelésére hivatott szervezeti, intézményi rendszer komoly fékezőerőt jelent, még akkor is, ha a vírus napjainkban is képes áttörni ezeken a globalizált modernitás által emelt akadályokon. A most kitört koronavírus világjárvánnyá és így globális fenyegetéssé vált, bár egyelőre nyílt esélyünk van a legsúlyosabb tragédia elkerülésére. Kifejti, hogy mindez sok mindent megmutat az emberiség egészének működéséből. mert ez végre egy olyan kérdés, ahol teljes globális egyetértés van abban, hogy a járványt meg kell fékezni. A legkényesebb kérdésnek azt tartja, hogy elkerülhető lesz-e a pánik, ami döntően a globális médián múlik. Úgy véli, mint minden nagy dráma, ez az eset is később „oktatófilm” lesz az emberiség számára, kérdés, tudunk-e tanulni belőle.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.