TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

A koronavírus-járvány kapcsán igen fontos a fő szlogen: pánik helyett megelőzést! Tegnap óta mégis az első európai olyan vészhelyzet zajlik Olaszországban, ahol a vesztegzár alá kerülő észak-olaszországi lakosok dél felé menekülnek, ott viszont nem igazán örülnek nekik, s egy börtönben lázadás tört ki a látogatási tilalom hírére.

A koronavírus-járvány hihetetlen reakciókat produkált eddig is Európa-szerte: sokan már nem csak a kínai gyorsétkezdéket kerülik, de ha olasz, koreai vagy iráni turistákat hallanak, már gyomorgörcsük lesz, a metrón tüsszögő utasokon pedig többen alkalmaznak azonnali szemmel verést. Természetesen ez nem pánik, de már össztársadalmi reakció valami új, eddig nem tapasztalt jelenségre.

Ki fog derülni, tanulunk-e a járvány adta helyzetből. Fotó: depositphotos.com Ki fog derülni, tanulunk-e a járvány adta helyzetből. Fotó: depositphotos.com

A szakemberek szerint az úgynevezett vészhelyzeti viselkedésnek, a pániknak többféle arca létezik. A kisebb, mobiltelefon elvesztésétől kezdve a közlekedési baleseten (veronai buszbaleset) és az ipari katasztrófán (vörösiszap) át az egész társadalmat érintő vészhelyzetekig, mint például a koronavírus-járvány, mind olyan váratlan helyzet, ahol nincs jól bevált megoldásunk. Sebestyén Árpád pszichológus a pánik lélektanáról azt mondja, ez az az állapot, amikor az addig begyakorolt mintáink ellenére nem tudjuk kezelni a szituációt, s addigi megküzdési stratégiáink nem működnek. Ez a feszültség, ami az izomfeszüléshez hasonló megfeszült érzelmi állapot, pánikot eredményezhet. Pszichológiai tükörben nézve kijelenthető, hogy a pánik egy nagy görcs, amely kétségbeeséssel párosul. Az egyéni pánikot egyéni szinten, a tömegpánikot pedig úgynevezett krízisintervenciós eljárásokkal kell kezelni (lásd vörösiszap, vagy veronai busztragédia). Érdekesség, hogy a világ első jegyzett krízisintervencióját egy magyar szakember, Lengyel Árpád végezte 1912-ben, amikor a Carpathia mentőhajó orvosaként a Titanic hajókatasztrófa túlélőit látta el.

A katasztrófahelyzetek – főleg, amely tömegeket érint -, sokakból hisztériát, dühöt, agressziót válthat ki, lásd az útnak indult észak-olasz embereket, akiknél a vesztegzár kihírdetése jelentette az ingerküszöböt.

Ugyanakkor egy vészhelyzetet megélő tömeg nem igen szerencsés. Carl Gustav Jung világhírű pszichológus egy 1939-es interjúban így beszélt az újságíróhoz: „Tudja-e, hogy ha a világ száz legintelligensebb koponyáját kiválasztjuk és összegyűjtjük őket, az eredmény egy ostoba tömeg lesz? Tízezer belőlük együtt egy krokodil átlagos intelligenciájával rendelkezne. Egy tömegben azok a tulajdonságok sokszorozódnak meg, amelyek mindenkiben megvannak, és ezek lesznek az egész tömeg fő ismertetőjegyei. Ugyanakkor nem mindenkinek vannak erényei, viszont mindenki rendelkezik az alsóbbrendű állati ösztönökkel, a mélységesen primitív barlanglakók befolyásolhatóságával, a vadak gyanakvásával és bűnös szenvedélyeivel.”

Az Éva magazin írása is ezt erősíti meg, miszerint sok esetben úgy tűnik, mintha tömegesen mindig a rosszabb megoldást választanánk, tehát valóban igen-igen fontos a tömeges vészhelyzetek megelőzése. Egy-egy komoly pánik után az emberek olyan viselkedésről számolnak be, ami nyugodt élethelyzetben elképzelhetetlen lett volna számukra. A pánik kitörése, a tömeghisztéria ugyanis az embertömeg viselkedésének egyik legfelkavaróbb, legmegrázóbb pillanata. Ilyen kiélezett helyzetben már kizárólag a legprimitívebb ösztönök működnek, az élet megmentésére irányul minden cselekvés. Az igazság az, hogy ilyenkor míg az utcán felsegítjük az előttünk megbotló embert, tömegpánikban el sem jut a tudatunkig, ha valakire rátaposunk.

Speciális helyzetben a higgadtság aranyat ér. Fotó: depositphotos.com Speciális helyzetben a higgadtság aranyat ér. Fotó: depositphotos.com

Egy határon túli epidemológus, Molnár B. Géza arra hívja fel a figyelmet, hogy eddig egyetlen járványos fertőző betegséget, a fekete himlőt sikerült minden bizonnyal véglegesen felszámolni, hiszen sem a kórokozót, sem a megbetegedést nem azonosították jó ideje sehol a világban, illetve a járványos gyermekparalízist több éven át távol tartották az európai és az észak-amerikai kontinensről. Viszont igen örvendetes, hogy az 1999-es AH1N1 influenzajárvány ma már csak szezonálisan van jelen, s a 2004-es ugandai, majd a 2014-ben Nyugat-Afrikát és 2018-ban Kongót érintő Ebola-járványt sikerült izolálni. A gyermekbénulás 2014-ben több afrikai országban jelentkezett, de további terjedését sikerült ellenőrzés alá vonni, a 2015-2016-os brazíliai Zika-vírus-láz csak Dél-Amerika egy régiójában van jelen. A 2018-2019-ben Ukrajnában megjelent torokgyík-járványt minimális esetszám szintjén megállították, és a Karib-szigeteken megjelent kolerajárvány terjedését is sikerült megfékezni.

Bogár László szociológus szerint az is jó, hogy ma már a járványok megelőzésére és kezelésére hivatott szervezeti, intézményi rendszer komoly fékezőerőt jelent, még akkor is, ha a vírus napjainkban is képes áttörni ezeken a globalizált modernitás által emelt akadályokon. A most kitört koronavírus világjárvánnyá és így globális fenyegetéssé vált, bár egyelőre nyílt esélyünk van a legsúlyosabb tragédia elkerülésére. Kifejti, hogy mindez sok mindent megmutat az emberiség egészének működéséből. mert ez végre egy olyan kérdés, ahol teljes globális egyetértés van abban, hogy a járványt meg kell fékezni. A legkényesebb kérdésnek azt tartja, hogy elkerülhető lesz-e a pánik, ami döntően a globális médián múlik. Úgy véli, mint minden nagy dráma, ez az eset is később „oktatófilm” lesz az emberiség számára, kérdés, tudunk-e tanulni belőle.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.