<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p

Fejlődő országokhoz hasonlította a magyar rendszert a befektetési szakértő.

Bejegyzése elején így fogalmazott: nálunk valami hibrid-unortodox megoldás van. Az MNB felemelte 18 százalékra a kamatszintet, de ezt a gazdasági miniszter soknak találta, úgyhogy ő meg levitte. Mármint a magyarországi intézményi szereplők (pl. nyugdíjpénztárak, befektetési alapok) és 20 millió forintnál többet lekötők számára (külön kiemelendő az 50-es éveket idéző „vége a nyerészkedésnek” kitétel) - idézte fel a friss történéseket blogján Zsiday Viktor ismert befektető. A kamatsapka részleteiről laptársunk, a privatbankar.hu nem sokkal ezelőtt írt.

Zsiday Viktor szerint egyre inkább Törökország vagyunk. Fotó: PrivátbankárZsiday Viktor szerint egyre inkább Törökország vagyunk. Fotó: Privátbankár

Mint írta, a cél nyilván az, hogy a magas bankközi kamatok révén a forint stabil maradjon, miközben a hazai befektetőket (főleg intézmények) pedig próbálják átterelni állampapírba, hogy az államadósság finanszírozása olcsóbb legyen. Úgy véli azonban, hogy a sokelemű kamatrendszer nem túl hatékony, és rendkívül torzítja a gazdaságot, ráadásul a monetáris transzmisszió (ami nagyjából azt jelenti, hogy milyen módon, mennyire hatékonyan érvényesül a jegybanki politika a gazdaságban) lebénításával/eltérítésével a jegybank hitelességét és függetlenségének látszatát csökkenti a kormányzat.

"Ilyesféle kamatrendszerek inkább csak fejlődő országokban szoktak lenni (pl. Latin-Amerika), és egyenes lépései annak az útnak, amelyen számos ilyen ország jár(t), miközben egyre jobban belebonyolódik a különféle ár-, majd bér- és devizaszabályozásokba - és végül szinte mindig lehetetlenül belebonyolódnak, amíg szét nem esik az egész felépítmény. Emiatt is van rossz üzenete ennek a lépésnek: a monetáris politikát (is) egyre voluntaristább, kiszámíthatatlanabb módon alakítja nem is egy, hanem láthatóan több hatóság (azért reméljük beszélnek egymással)" - véli a szakértő.

Azt is írta, hogy ezeket a fajta lépéseket sok helyen próbálták ki a történelem folyamán, de sajnos sehol sem vezettek igazán jó eredményekhez, sőt, jellemzően lecsúszást hoztak. Mivel számos gyakorlati tapasztalat van az elmúlt évtizedekből is, lehet, hogy érdemes lenne elhinni, hogy ha másnak se jött ez be, akkor nekünk sem lesz annyira jó.
 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.