TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2018. október 31. 18:34

Vezető hírben titulálta "kiadós hazugságnak", álhírnek vagy ma divatos kifejezéssel élve fake news-nak a napokban megjelent cikkünk tartalmát az Origo újságírója. Teljességgel azonban nem sikerült megalapozni az állításait, cáfolata csak a próbálkozás szintjét súrolta.

A napokban jelent meg a magyar és román minimálbérek összevetéséről szóló cikkünk, melynek kiindulópontja az a megállapítás volt, miszerint a keleti szomszédban elérhető bruttó minimálbér leelőzi az idehaza elérhető szintet. Az Origo újságírója számára a cikk tartalma azonban nem volt más, mint egy "balliberális-kormányellenes" álhír, aminek igazolására több érvet is felsorakoztatott. Ám ezek csak arra szolgáltak, hogy bebizonyítsák: a lakájmédia maradjon inkább a kormánypropagandánál, a szakmai anyagokat pedig hagyják meg másnak.

Vegyük szépen sorba az Origo malőrjeit!

"A portál munkatársa a címben állít valamit, aztán a leadben szinte tökéletes precizitással megcáfolja azt."

A cím egy jelen időben megfogalmazott állítás, miszerint elérkezett az az idő, amikor leelőzi a román minimálbér a magyart.

A lead a címben szereplő állításhoz egy időpontot rendel, arra ugyanis nem ad választ a cím, hogy mikor előzi le a román minimálbér a magyart: "lehet már a héten". Így a két mondat nyelvtanilag sokkal inkább egymás kiegészítése, mint hogy az egyik cáfolja a másikat.

"A gazdasági szakportál összemosta a bruttó és nettó minimálbért, ráadásul idehozta a vásárlóerő paritást is."

Olyannyira összemostuk a bruttót a nettóval, hogy utóbbi mindössze két, zárójeles megjegyzésben szerepel a cikkben. Igaz, nem minden "minimálbér" előtt szerepel a bruttó szavacska, de tartjuk annyira intelligensnek az olvasóinkat, hogy a cikkben szereplő adatok értelmezéséhez nem szükséges ennyire szájbarágós stílust ölteni. A cikk a bruttó bérekre fókuszál, a nettót megjegyzésként két esetben említjük:

  1. Először akkor, amikor rögtön a legelső bekezdésben felhívjuk az olvasó figyelmét arra, amit az újságíró külön bekezdésben is részletezni kezd, hogy a korábbi évek jelentős mértékű román béremelését részben az adóváltozások is indokolták, ez szükséges volt ahhoz ugyanis, hogy a dolgozók nettó bére ne csökkenjen.
  2. Másodszor pedig akkor került említésre a nettó minimálbér, amikor a hazai bruttónál plusz információként megjegyeztük annak nagyságát.

"Nem teljesen tiszta, mit is akart pontosan a költő."

A "költő" nemes egyszerűséggel annyit akart kifejezni, hogy a román bruttó minimálbér nagyon jó eséllyel megelőzi a magyart. Az emelés korábbi hatályba lépése esetén már idén, de ez az állapot - a hazai emelés mértékétől függően - akár jövőre is fennállhat.

De mondhatnám akár azt is, hogy a "költő" nem tett mást, mint, amit a kormány például a "Magyarország jobban teljesít" néven futó kormányzati sikerpropagandában is elkövetett. Akkoriban tévében, plakátokon, a háztartásokba eljuttatott kiadványokban többek között arról is tájékoztatták a magyar állampolgárokat, hogy 2010 óta 3 év alatt 73 500 forintról 98 000 forintra emelkedett a minimálbér. És pont. A több mint 24 ezres emelés rettentően jól hangzik, csak épp a kormány - hozzánk hasonlóan - itt a bruttóról beszélt, arról pedig nem szólt a fáma, hogy mindeközben a nettó bér alig nőtt 4000 forinttal. Ez a gyakorlat egyébként a mai napig jellemző, hiszen a legfrissebb kiadványban is a bruttó növekedését domborítja ki a kormánykommunikáció.

Megfogalmazódik a kérdés: az Origo "költőjének" mércéjével a kormány saját maga is álhírt gyártott? Ez is "fiktív növekedés volt"? Természetesen ezek a kérdések csak költőiek, tudjuk a választ: a propagandalapok világában ha valami pozitív, az tény, még ha nem is világít rá a valóság minden szegletére. Ha azonban ugyanaz a rész negatív kicsengésű, akkor az fake news.

"A bruttó bérek, továbbmenve azok vásárlóerő-paritáson való összehasonlításán, nem túl sok értelme van."

Az Eurostat mégis elkészíti ezt a statisztikát, sőt, a Központi Statisztikai Hivatal, továbbmenve, kutatók, szakemberek, elemzők által jegyzett kiadványokban, elemzésekben, tanulmányokban is lehet találni vásárlóerő-paritáson számolt bruttó béreket ábrázoló diagramokat. Bár önmagában már a bruttó bér is egy elvont kategória, mégis rendre nagy hangsúlyt kap a kormányzati kommunikációban is. A vásárlóerő-paritáson történő összehasonlításának legfeljebb az árfolyam-ingadozásokból adódó hatások kiküszöbölése miatt lehet relevanciája.

Plusz adalékként egy idézet: "A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében "2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény".

Ezt 2013. november 5-én mondta Czomba Sándor, akkori foglalkoztatásért felelős államtitkár.

"Romániában több mint 30 százalékkal nőtt a bruttó minimálbér 2018-ban."

Úgy tűnik, a portál újságírója nem ápol zökkenőmentes barátságot a számokkal, hiszen két adat összehasonlítása is okozott egy kis nehézséget. Az Eurostat adatai szerint Romániában a bruttó minimálbér 27,9 százalékkal nőtt 2018-ban 2017-hez képest, ez viszont nem igazán több a 30-nál. 

Azt pedig már csak mellékvágányon jegyezzük meg, hogy ha a bruttó és nettó keverése egyetemi szint, akkor egy osztás és kivonás elvégzése általános iskolás.

"A nettó minimálbér tekintetében Magyarország továbbra is érdemben, 18 százalék körüli mértékben megelőzi Romániát."

Inkább 13,57 százalék, mint 18. Erre a nem egészen 5 százalékpontnyi különbségre még csak azt sem lehet mondani, hogy hibahatáron belül lenne.

"Vásárlóerő-paritáson is megelőzi, igaz, kisebb mértékben."

Igyekeztünk nagyon alaposan többször is átolvasni a cikket, de az állítás alátámasztására semmilyen adatot nem találtunk az irományban. Fake news lenne az Origo cikkében?

Az Origo mellett a 888 is megfogalmazta saját kritikáját "A románbérenc ballib média ismét felült az álhírvonatra". Annak ellenére, hogy a két anyagot két önálló szerző jegyzi, nagyon egy kaptafára készültek a cikkek. A 888 szerzőjének véleményével kapcsolatban csak két aprócska megjegyzés fogalmazódott meg bennünk: egyrészt a címben használt románbérenc kifejezés ebben az esetben azt is jelenti vajon, hogy a több mint 500 ezer erdélyi magyart is lerománozták? Másrészt a szerzők vajon miért róják fel azt a "ballib médiának", hogy utánanézés nélkül vesznek át "álhíreket", amikor maguk sem cselekednek másként. A 91 770 forint továbbra is "csak" 13,57 százalékkal magasabb a 80 800-nál. Más szemében a szálkát...?

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.