Mindig vannak dolgok az életben, amelyek értelmére csak bizonyos idő elteltével derül fény (ha egyáltalán). Lapunk évek óta beszámol arról, hogy hány fő állampolgárságát vonta vissza a köztársasági elnök – 2012-2022 között Áder János, tavaly óta pedig Novák Katalin. Azt, hogy ki miért fosztatott meg a „magyarságától”, egyszer sem tudtuk megírni, mivel az ezekről hozott és a Magyar Közlönyben megjelent rendeletekben csupán maga a tény, az állampolgárság elvétele szokott szerepelni, indoklás nem.
A héten történt egy olyan esemény, amely talán magyarázatot adhat az elnökök szóban forgó döntéseire. Az USA ugyanis azzal indokolta a világ 40 érintett államának polgárai közül csak a magyar nemzetiségűekkel szemben augusztus 1-jétől foganatosított beutazási szigorítást – nevezetesen, hogy a magyar útlevéllel rendelkezők ESTA (Electronic System for Travel Authorization), azaz a vízuma érvényessége két évről egy évre csökken, és csak egyszeri használatra lesz érvényes –, hogy tudomása szerint 2011-2020 között bűnözők is magyar útlevélhez jutottak, ami érthetően veszélyt jelent minden ország belbiztonságára.
Az ezzel kapcsolatos aggályaikat az amerikaiak nem most jelezték először, hanem már évekkel korábban. Még akkor, amikor az Orbán Viktor által favorizált Donald Trump volt az USA elnöke. Amiből következik, hogy a mostani retorzió nem illeszthető bele azon intézkedések sorába, amelyeket a jogállamisági problémák, a korrupció mértéke, a homofóbnak tartott gyermekvédelmi törvény stb. miatt „nyugati nagyhatalmak” hoznak Magyarországgal szemben (maximum az időzítése, hiszen az egy nappal azután történt, hogy a Fidesz bojkottálta az ellenzéki pártok által összehívott parlamenti ülést, amelyen Svédország NATO-pályázatáról kellett volna szavazni).
Ám már a Trump-adminisztráció idején is javában születtek magyar állampolgárságot megfosztó köztársasági elnöki rendeletek. Ezek egyike tizenegy, Ukrajnában napvilágot látott emberrel például 2017. júniusi, amit akkor összefüggésbe lehetett hozni azzal, amire az év februárjában az Index derített fényt, vagyis, hogy pár százezer forintért bűnözők és terroristák is csináltathatnak maguknak magyar útlevelet fényképpel és ujjlenyomattal, hogy aztán annak birtokában szabadon utazhassanak a világban. A lap újságírója ugyanakkor már három évvel korábban, 2014 szeptemberében is felhívta e jelenségre a figyelmet, akkor azonban Semjén Zsolt nemzetpolitikáéért felelős miniszterelnök-helyettes még lehazaárulózta a cikk szerzőjét.
Nem csoda, hiszen az akkor a harmadik – egymás után a második – ciklusának elején járt Orbán-kormány joggal számíthatott arra, hogy a magyar állampolgársághoz juttatott emberek majd hálásak lesznek és a szavazófülke magányában a Fideszre vagy a KDNP-re szavaznak.
A honosítottak zömében Ukrajnában, a magyarlakta területeken születtek, de oroszok és kazahok is szép számmal váltak magyarokká.
Aztán jöttek kínaiak is, akik az akkor még „csak” fideszes frakcióvezető – 2015-től már miniszter – Rogán Antal javaslatára összetákolt program keretében 2013-2017 között kaptak először 250 ezer, később 300 ezer euróért cserébe letelepedési engedélyt, ami hosszabb távon ugyancsak magyar állampolgársággal kecsegtetett.
A migránsozás közepette igencsak furcsa ezekre a tényekre visszagondolni. Óhatatlanul Machiavelli mondása, a „cél szentesíti az eszközt” jut az eszembe.
Ezen a helyzeten csak az alapvetően külföldi kritikák hatására akkor kezdtek változtatni Orbán Viktorék. Emlékezhetünk a 2014-es kitiltási ügyre, amikor az Egyesült Államok hat magyarnak megtiltotta a beutazást, így figyelmeztetve a magyar kormányt, hogy vonja vissza a demokratikus értékeket aláásó politikáját.
Egyszerűbb volt a letelepedési kötvényprogramot lefújni, erre 2017 végén került sor. Az állampolgárságok visszavonása már keményebb dió, hiszen a Washington Post cikke szerint 2018-ig 700 nem magyar nemzetiségű személy kapott egyszerű honosítással magyar állampolgárságot.
A legutoljára éppen most, az USA-döntés hatályba lépése után három nappal, az augusztus 3-ai keltezésű Magyar Közlönyben olvashattunk állampolgárság-fosztó elnöki rendeletet, amely 12 személyt érintett.
Ami igazán felháborító, hogy a bűnözők kedvezményezésének levét nagyságrenddel több ártatlan ihatja meg: az „igazi”, azaz Magyarországon született magyarok. Hogy hányan, azt nehéz belőni. A legutolsó adat 2019-es, s eléggé közvetett: az amerikai kereskedelmi minisztérium szerint abban az évben mintegy 50 ezer magyar lépett be az USA-ba.
Kérdés, hányunk kedvét veszi el az, hogy ha például át szeretnénk ugrani Kanadába, hogy megcsodáljuk a Niagara-vízesést (ami onnan ugyanúgy pazarabb látványt nyújt, mint az Esztergomi Bazilika a Párkányból), akkor újra végig kell mennünk az ESTA-igénylési folyamaton és leszurkolni annak 14 dolláros díját.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
