Az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt héten a kormany.hu-n tette közzé azon sportegyesületek listáját, amelyek megkapták az államilag elismert státuszt. Mint arról elsőként beszámoltunk, a labdarúgás területén 10, a kézilabdában 6, a kosárlabdában pedig 4 egyesülettel köthetett megállapodást az emberi erőforrások miniszter, Kásler Miklós. Mind közül a kormányfő kedvenc sportja, a labdarúgás az, ahol az előzetes várakozásainknak megfelelően meglepetéssel szolgált a közzétett dokumentum.
A szerencsés kiválasztott egyesületek a következők lettek:
- Diósgyőr Futball Kft.,
- DLA Utánpótlás Nevelő Kft.,
- ETO Futball Kft.,
- A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány,
- FTC Labdarúgó Zrt.,
- Honvéd Futball Club Kft.,
- Illés Sport Alapítvány,
- MTK Budapest Labdarúgó Zrt.,
- Várda Sport Egyesület,
- Vasas Akadémia Kft.
A fentiek közül a legnagyobb meglepetés, hogy a Várda Sport Egyesület is kiérdemelte az államilag elismert státuszt. A választás sokadik látásra is érthetetlennek tűnik, erősen megkérdőjelezhető ugyanis a szakmai indokoltsága. Olyannyira vitatható az egyesület kiemelése, hogy egyszerűen semmilyen értelmes indokkal nem tudjuk magyarázni a döntést. Ezzel kapcsolatban egyébként megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, amint megérkezik a tárca válasza, közöljük azt.
De kezdjük a legelején, szakmai oldalról megközelítve: a belga Double Pass, utánpótlás-nevelésre szakosodott intézet legutóbbi vizsgálata szerint nem üti meg a kisvárdai műhelyben folytatott munka az akadémiai szintet. Ez pedig azt jelenti, hogy szakmailag minőségibb tevékenységet végző egyesületektől vette el a helyet a szabolcsi kisváros akadémiája.
Az akadémia szakmai munkájával kapcsolatban egy ideje már kritikaként fogalmazódott meg az a tény is, hogy a környékbeli fiatalok helyett sokkal inkább az ukrajnaiakra helyeződik a fókusz. Egy helyi forrásunk szerint az akadémia zömében olyan Ukrajnából érkező fiatalokkal van tele, akik egy szót sem tudnak magyarul. Igaz, a kormány számára fontos a sportág erősítése a határainkon túl élő magyarok körében, nem véletlenül költ el tízmilliárdokat ezzel összefüggésben. Az azonban jellemzően határon túli akadémiák létesítésében mutatkozott meg, nem pedig határon innen létesített akadémiák támogatásában külföldről érkező fiatalok foglalkoztatására. Csak zárójelesen jegyezzük meg, hogy a kisvárdai focicsapat sem a helyi - vagy más - akadémián nevelt fiatalokra épít, sokkal inkább külföldről összevásárolt játékosokkal próbálnak eredményesek lenni a bajnokságban.
Szakmai berkekben jártas forrásunk is megerősítette feltételezésünket, miszerint az akadémiai munkát és eredményességet tekintve jelenleg teljesen indokolatlan a kisvárdai utánpótlás-nevelés kiemelése. Azt legfeljebb területi elhelyezkedéssel lehet magyarázni, bár véleményünk szerint még ez az indok sem állja meg teljesen a helyét.
Térképre vittük a kiválasztott akadémiákat minden sportágból, és ez alapján mintha két részre bomlott volna az ország a labdarúgásban. Szombathely magasságában ugyanis húzhatunk egy választóvonalat és az attól délre eső országrészekre egyetlen kiemelt akadémia sem jutott. Részben már emiatt is megdől a "területileg indokolt" magyarázat. Másrészt az északi, észak-keleti országrészben kiemelt státuszt kapott a diósgyőri és a debreceni focicsapat utánpótlás-nevelő műhelye is, így földrajzilag már okafogyottá válik Kisvárda kiemelése. Már csak azért is, mert mindkét utánpótlás-akadémia régiós központként működik, vagyis a városhatáron - és akár országhatáron - túli területeket is bekapcsolt a fejlesztési programjába. Így pedig a miskolci és a debreceni akadémia is képes területileg integrálni Szabolcs megyét.
Ezek után - forrásunk szerint - sem marad más magyarázat Kisvárda kiemelésére, mint a Seszták-lobbi ereje. A jelek szerint bár a kormányzati berkekből kiesett a volt fejlesztési miniszter, ha a labdarúgásról van szó, még van befolyása a kormánynál. Nyilván, ha már a 2014 utáni időszakban Seszták Miklósnak sikerült költségvetési milliárdokat irányítani a 16 ezer fős kisváros sportéletébe, azon belül is elsősorban a labdarúgásába, akkor valamit kezdeni kell ezzel a dologgal, máskülönben ablakon kidobott pénz lenne. No, nem mintha amúgy az állami pénzeknek köszönhetően szárnyalna a hazai és vele együtt a kisvárdai labdarúgás. Mindenesetre elsorvasztani a helyi labdarúgást csúnya blama lenne a kormányzat és Orbán Viktor számára, ezért inkább látszatértelmet adnak az elköltött pénzeknek. Enélkül is elég kritikát olvashatnak a sportpénzek hasznosulásával kapcsolatban.
Értesüléseink szerint egyébként az állami szerepvállalás az utánpótlás-nevelésben a felcsúti akadémia igazgatója, Takács Mihály ötlete volt, aki egyben Orbán Viktor személyi edzője is a sajtóinformációk szerint.
