Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

Két hónap sem kellett ahhoz, a kormány a sport területén megvalósítsa azt, amit eltervezett.

November legvégén derült ki, hogy az Orbán-kormány létre akarja hozni az államilag elismert sportakadémiák rendszerét, mely a minőségi élutánpótlás-nevelést megalapozó tehetséggondozást, felkészítést és versenyeztetést segíti elő. Majd december közepén meg is jelent az a kormányrendelet, mely részletezte a kabinet elképzelését az új rendszert illetően. Ennek értelmében Kásler Miklós, emberi erőforrások miniszter a kézilabdában 6, a kosárlabdában 4, a labdarúgásban pedig legfeljebb 10 megállapodást köthet. Ezek a megállapodások két célt szolgálnak:

  • egyrészt az utánpótlás-nevelés tárgyi és sportszakmai feltételeit, keretrendszerét egységesítik,
  • másrészt újabb közpénzek áramolhatnak azokhoz az egyesületekhez, melyekkel egyezség született.

Fotó: MTIFotó: MTI

Most a kormány a honlapján közzé is tette az államilag elismert sportszervezetek listáját, mely nem okozott csalódást. Mint azt a korábbi cikkükben is kifejtettük, az igazi érdekességet a labdarúgás területén kötött megállapodások jelenthetik. Logikusan következne ugyanis, hogy a Magyarországon működő legnagyobb akadémiák kapják meg az "államilag elismert" státuszt, mint például az Illés Akadémia, az MTK, vagy a Debrecen akadémiája, ám nem kizárt, hogy valaki ki fog maradni a sorból. Tippünk szerint Felcsút ilyen fokú kiemelése szinte egyértelmű, és akkor egyáltalán nem zárnánk ki Kisvárdát sem. A közzétett dokumentum alapján Felcsút és az időnként Kelet Felcsútjaként emlegetett Kisvárda is megkapta ezt a különleges státuszt. Lássuk, a listát!

Labdarúgás

  • Diósgyőr Futball Kft.,
  • DLA Utánpótlás Nevelő Kft.,
  • ETO Futball Kft.,
  • A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány,
  • FTC Labdarúgó Zrt.,
  • Honvéd Futball Club Kft.,
  • Illés Sport Alapítvány,
  • MTK Budapest Labdarúgó Zrt.,
  • Várda Sport Egyesület,
  • Vasas Akadémia Kft.

Kézilabda

  • DVSC Kézilabda Kft.,
  • FTC Kézilabdasport Kft.,
  • Füredi Kézilabdasport Egyesület - Veszprém Handball Team Zrt.,
  • Győri ETO Kézilabda Club,
  • Magyar Kézilabda Utánpótlásért Alapítvány,
  • PICK Kézilabda Zrt.

Kosárlabda

  • Budapest Honvéd Sportegyesület,
  • Darazsak Sportakadémia Kft.,
  • Debreceni Kosárlabda Akadémia Kft.,
  • "Rátgéber Kosárlabda Akadémia" Alapítvány.

A labdarúgás területén a belga Double Pass intézetnek köszönhetően kiderül, hogy van olyan szervezet, mely érdemtelenül szerezte meg az államilag elismert státuszt és szakmai szempontból semmi keresnivalója a listán. A legutóbbi, tavaly szeptemberi eredmények alapján a belga, utánpótlásnevelésre szakosodott intézet három klaszterbe sorolta a vizsgált hazai műhelyeket:

  • az első klaszterbe kerültek a legjobb eredményt elérők,
  • a másodikba soroltak nemes egyszerűséggel a középmezőnyt képezik,
  • a harmadik klaszterbe pedig azok kerültek, akik szakmai alapokon nem érték el az akadémiai minősítést.

Ez alapján az emberi erőforrások minisztere mind a hat, legjobb eredményt elérő műhellyel szerződést kötött: a Honvéd, a Debrecen, a Diósgyőr, a Győr, az MTK akadémiájával és Felcsúttal. A középmezőnyből került az államilag elismertek közé a Fradi utánpótlás-nevelése, a Vasas Akadémia és a szombathelyi Illés Akadémia. A Várda Sport Egyesület azonban szakmai szempontok alapján teljesen érdemtelenül került be az elittársaságba. A belga intézet felmérése alapján ugyanis a kisvárdai egyesület utánpótlás-nevelő akadémiája nem érte el az akadémiai minősítést. Helyette szakmailag indokoltabb lett volna a sokkal nagyobb múltra visszatekintő UTE Labdarúgó Akadémiával, vagy a nyíregyházi Bozsik József Labdarúgó Akadémiával megállapodást kötni.

Az egész elitrendszer létjogosultsága ebben a formában megkérdőjelezhető

2011 óta számolatlanul ömlik a pénz a sportba, és korábbi összegzésünk alapján mintegy 170 milliárd forint folyt az utánpótlás-nevelésbe, az eredmények azonban elmaradnak. Főleg a miniszterelnök kedvenc sportjában, a labdarúgásban várat magára az átütő siker. Ennek ismeretében érthető a kormányfő elégedetlensége, ám ahogy az elmúlt szűk 10 évben már bebizonyosodott, a minél több pénz nem feltétlenül jelent eredményeket is. Márpedig az államilag elismert státusz, az akadémiák kiemelése látszólag csak egy újabb pénzcsap megnyitását jelenti az érintetteknek.

Az állami sportakadémia rendszer ugyanis semmi új szakmai megoldást nem visz a jelenleg is működő rendszerbe: az adminisztratív kiemelések mellett mindössze újabb források biztosítását jelenti, esetleg a TAO-ból az érintett szervezetekhez vándorló adóforintok központosított elosztását. Ami az államilag elismert címet megszerző szervezet kötelezettségeit illeti, azok pusztán adminisztratív és anyagi jellegűek. A jövőben csak szűkebben vett célokra igényelhetnek TAO-támogatást - kizárólag ingatlan-beruházásra -, és szoros kapcsolattartást kell vállalnia a szakszövetséggel, valamint rendszeres jelentést kell készítenie a miniszter számára.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kiemelt sportakadémiák a szűkített TAO-lehetőségek miatt jelentős összegektől esnének el. A decemberi rendelet értelmében ugyanis a miniszter a kosárlabda és a kézilabda sportágban a sportakadémiai feladatok ellátásával összefüggésben a 2020. január 1-jét követően felmerült kiadásokhoz nyújthat állami sportcélú támogatást. A labdarúgásban ugyanakkor visszamenőleges hatállyal is működik a dolog: azoknak a szervezeteknek, melyekkel december 20-ig megszületik a keretmegállapodás, a 2019. július elseje óta felmerüt költségekhez is adható állami támogatás. Az új akadémiai rendszer egyelőre tehát inkább a forráselosztás központosításáról szól, mint a szakmai szempontok előtérbe helyezéséről.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.