Több kormánypárti sajtóban megjelent publicisztika ágál amellett, hogy a készpénz használata legyen alapjog, pamfleteket találni Budapesten, amelyek a bankrendszer elleni fellépésre próbálják felszólítani az ügyfeleket, és ez a hullám látszólag kormányzati szinten is előtérbe került.
Legutóbb a Telex kérdésére egy Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is a saját készpénzfétiséről beszélt, amit elmondása szerint a kormány több tagja is oszt. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi rejtélyes, akár egyéb fétisekkel fűszerezett megjelenésén is eklatánsan kiállt a készpénz mellett.
Fő a digitalizáció
A mostanában felmerült kommunikáció azért is meglepő, mert mind a kormány, mind a jegybank jelentős lépéseket tett az elmúlt években, gyakran fogcsikorgatást okozva a piaci szereplőknek, hogy amennyire lehet, lejöjjön a gazdaság a készpénzhasználatról, és digitális úton egyúttal fehérebb legyen a terep.
Ebbe a körbe sorolható például a jegybank által kötelezően elrendelt azonnali fizetési rendszer bevezetése, vagy, hogy a kormány döntött arról, hogy praktikusan szinte minden adófizető kiskereskedőnek biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét. Ez önmagában a töredékére vitte le a korábbihoz képest az itthon becsült áfaelkerülési rátát.
Jót tett a hazai piacnak a kártyaszolgáltatói piac korábbi átrendeződése, amennyiben bejöttek, és leuralták a piacot az érintéses eszközök. A jegybank júniusban megjelent felmérése szerint a kártyás fizetések 98 százaléka érintéses technológiával teljesült tavaly, a mobilfizetési alkalmazásba regisztrált kártyák száma pedig egy év alatt 37 százalékkal nőtt.
Akkor mégis, mi a baj?
A készpénz mellett az szól, hogy az kézzelfogható, számolható, kezelhető.
Ráadásul ezzel nem lehet az embert nyomon követni, nem fogja figyelni a nagy testvér, és nem fogja az önrendelkezését korlátozni egy nála nagyobb entitás, mondjuk egy bank.
Továbbá mi van akkor, ha becsődöl a bank, és elvész a pénz?
És eleve, gyorsabb így fizetni a boltban.
Az a probléma ezzel az érvrendszerrel, hogy ökörség.
Nemzetgazdasági szempontból a nagyjából 8 ezer milliárd forint forgalomban lévő készpénznek előállítási költsége, szállítási és kezelési, munkabéreket terhelő kiadása van, amit egy bankkártya, vagy bármilyen fizetésre alkalmas eszköz, mondjuk a minden ember zsebében ottlévő mobiltelefon eleve kiválthat.
Az elektronikus fizetés és az adóbehajtást biztosító adatközlés jelentősen visszaszorította az adóelkerülés lehetőséget. A készpénz melletti kormányzati kiállás pont egy recessziós időszakban így végképp nehezen értelmezhető.
A megfigyelés miatt aggódóknak ajánljuk figyelmébe, hogy a zsebében lévő említett telefonnal folyamatosan tudja róla, ha épp akarja tudni, bármelyik hatóság, vagy olyan multi, mint a Google vagy az Apple, hogy épp merre jár, kivel chatel, miről telefonál.
A bankrendszerben működik a betétbiztosítási alap, ami egy bankcsőd esetén is garantálja, hogy 37 millió forintig megmarad az ember pénze. Ha ennyit elveszít, ellopják tőle, vagy elég a házban, arról viszont végleg lemondhat.
Aligha nézi valaki stopperórával, hogy mennyi időbe telik a boltban, amíg valaki kibogarássza fizetéskor az aprót, vagy összegyűjti a visszajárót szemben az érintéses fizetéssel, de nem kell hozzá túl nagy bátorság kijelenteni, hogy utóbbi sokkal gyorsabb.
Mi ebben a ráció?
A kormányoldal valamilyen megfontolásból épp az ellen igyekszik agitálni, ami igazoltan a saját érdeke is a költségvetés bevételi oldalán, és amit a felmérések szerint a felhasználók is könnyen megkedvelnek. Nem utolsósorban, az elmúlt évek intézkedéseivel maga tette mindezt szabályozói szinten is kötelezővé.
Annak, hogy most kampány is induljon az elektronikus fizetésekkel szemben a készpénz javára, teljesen értelmetlen.
Leválni a nemzetközi elszámolási rendszerről szuverenitási megfontolásból nem lehet érdeke a magyar gazdaságnak, kicsiben és nagyban sem. Ilyesmiről Oroszország ábrándozik épp a rubel-alapú elszámolás forszírozásával, illetve a BRICS államok dollártól való függetlenedési kísérleteivel. De ez is egy nemzetközi digitális elszámolási rendszer lenne.
Orbán Viktort csak bátorítani tudjuk, hogy olyan szolgáltatóknál töltse idejét, ahol lehet kártyával fizetni, és szolgáljon ezzel előremutató példával.