Általános turisztikai fejlesztések helyett Hévízt és Tokajt fejlesztené koncentráltan a kormány a közeljövőben – erről Rogán Antal miniszter beszélt legutóbbi meghallgatásán a parlamentben. Tokajjal kapcsolatban a cél az, hogy a nemzetközi borvidék rangjára emeljék, bár idehaza az elmúlt években drasztikusan visszaesett a borfogyasztás – idézte több orgánum az RTL Híradót.
Most hagyjuk azokat a spekulációkat, hogy ezzel megint kormányközeli emberek járnának jól, inkább koncentráljunk a szakmaiságra!
A város nem egyenlő Tokajhegyaljával
Hogy melyik régió turizmusát fejlesztené leginkább a kormány – azt, ahol még kevés a vendég, alig ismerik a helyet, és az lenne a cél, hogy népszerű legyen, vagy éppen a legismertebbeket – nos, ez döntés kérdése. Meg évjáraté: volt olyan korszak, amikor a kevésbé szem előtt lévő vidékek felemelése volt a központi stratégiai cél.
Egyrészt Tokaj mint város, nem egyenlő Tokajhegyaljával. Másrészt – ahogyan az egyik, híres borász-panziós ismerősöm fogalmazott – az itteni árakat csak egy szűk réteg tudja megfizetni. Az övét is kevesen.
Azt sem tudják, hogyan kell odautazni
Bár nem hangzottak el részletek a fejlesztések mibenlétéről, új szálloda biztos épül – de kiknek? A külföldi fiatalok, akik sokszor ellepik a fővárost, nem nagyon hallottak Tokajról, azt sem tudják, hogy kell odautazni, és mitől oly különleges ez a szépséges borvidék. Ha hallottak tokaji borról, azt az aszúval azonosítják, ami édes, és az édes bor közöttük nem igazán divat.
Az új szállodák, ha lesznek, biztos nem annak a pár millió magyar embernek épülnek, akik ma is megnéznek minden fillért, hogy mire költhetik. Kisebb kastélyok, luxuspanziók most is léteznek, de szinte rejtve. Röpke közvélemény-kutatásom szerint senki nem tudott talán két szállodát sem megnevezni ebben a térségben.
Este már kihalt a város
De ez csak az egyik összetevő. Amikor legutóbb nyáron Tokajban jártam, este 7-kor kihalt volt a város, ember alig járt az utcán. Mintha nem is egy világhírű borvidék központjában lennénk. Nincs igazi élet errefelé esténként – erről épp az egyik nyitva lévő pince tulajdonosa panaszkodott. Provence-t, Toszkánát, de még a Grinzinget sem lesz könnyű így leutánozni.
Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás – nehéz kérdés. Azért kevés a vendég, mert nincsenek nyitva tucatszámra a pincék, a borszaküzletek? Vagy azért vannak zárva, mert nincs turista?
Szépséges borvidékünkről a legtöbb, hazánkba fapadossal ide repülő, Airbnb-ben lakó fiatal turista alig hallott. Az más kérdés, hogy az általunk méltán csodált aszú sem igazán olyan bor, amit egy kocsmában órákig kortyolgat egy társaság.
Hiába nyüzsögnek a külföldiek nyáron a Bazilika körül vagy karácsonykor a Vörösmarty téren, nehéz őket elcsábítani erre a vidékre. Főleg, ha éppen nincs arrafelé valamilyen fesztivál. De ha tömeg van, akkor meg az okozhat infrastrukturális gondokat.
Visszaesett a borfogyasztás
Van persze Tokajban másféle bor is jócskán, csakhogy a borfogyasztás az utóbbi időben jelentősen visszaesett.
A NielsenIQ a közelmúltban megvizsgálta kilenc kereskedelmi lánc – az Auchan, az Interspar, a Spar, a Tesco, a Príma, a DM, a Müller, valamint a Plus Market – forgalmát. Ezek szerint a 2022. augusztus és 2023. július közötti időszakban az értékbeli eladás 6 százalékkal nőtt, volumenben viszont 8 százalékkal csökkent az előző év azonos periódusához képest. A gyártói márkák stabil 89 százalékos részesedéssel dominálják a keresletet.
Ha fehér, akkor száraz
Bár a fesztiválokon és más rendezvényeken gyakran fogy a szőlő leve, a profi borturisták és hozzáértők inkább a száraz borokat preferálják. Még hozzá a következő arányban: száraz fehér (60 százalék), száraz vörös (59 százalék), rozé, siller (52 százalék), pezsgő, habzóbor (46 százalék), édes fehér (38 százalék), édes vörös (28 százalék) – olvasható egy honlapon a két évvel ezelőtti KSH adatokra hivatkozva.
A marketingkampányban, ami bizonyára része lesz a fejlesztési stratégiának, főleg a fiatalokra kellene koncentrálni. Nem lesz könnyű, mert körükben egyre kedveltebbek a nagy, öblös poharakban kínált, szivárványszínekben pompázó koktélok, az újgenerációs, kézműves sörök és a félliteres tarka limonádék, újabban ugyanis népszerűek az alacsony alkoholtartalmú italok.
Ha rendelnek bort, ritkábban bikavért, még kevésbé tokajit. Nagy divat a pezsgő, a habzó és gyöngyöző bor. Tokaji bort nem visznek buliba a fiatalok, és ajándékba is inkább az idősebb korosztály vásárolja.
De ki fogja megfizetni?
Hévízre ugyancsak nem a fiatalok járnak. Megállapodott vagy épp idősebb középosztály a fő célcsoport, meg akik tényleg gyógyulni akarnak. Bár a szállodák egy részére tényleg ráfér a fejlesztés, félő, hogy ez megint csak a már most is magas árak további emelését vonja maga után. Hiába Black Friday meg nyugdíjaskedvezmény.
Az alapvető kérdés tehát hogy kinek akarjuk fejleszteni Hévizet? Elegáns, több csillagos szállodák kellenek wellness hétvégékre? Ahhoz nincs szükség az itteni páratlan gyógyvízre.
Vagy olyan külföldi turistáknak, akik tényleg gyógyulni akarnak és nem csak félpanziózni? Számukra megint speciális marketingkampányra van szükség. Bírja-e majd a tó a megnövekedett forgalmat? Vagy az a megoldás, ha a szállodamedencét a tó vizével engedik fel? Azaz: a gyógyító hatást akarjuk hangsúlyozni?
Sok tehát a nyitott kérdés. Bizonyára a turisztikai szakemberek is kíváncsiak a részletekre.
