Dermesztő volt – szó szerint. A lapcsoportunk által immár ötödik alkalommal megrendezett Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis keddi, online fordulójában az egyik középiskolás csapat tagjai télikabátban ülve jelentkeztek be. Érdeklődésemre kiderült, az osztályteremben 16-17 fok volt...
Rá két napra számolt be arról az ugytudjuk.hu, hogy egy kisbácsai általános iskolában szintén 16 fokban voltak kénytelenek ülni a nebulók. Ott legalább volt egy viszonylag elfogadható magyarázat, miszerint elromlott a fűtés – vagyis nem azért fagyoskodtak, mert takarékosság céljából nem tekerték fel a hőmérsékletet –, az azonban már korántsem akceptálható, hogy miért nem javítják meg azt villámgyorsan, ahogy azt tették már állítólag néhány nappal korábban. Amiből persze én, a radiátorokhoz nem értőként, arra következtetek, hogy talán inkább cserére lenne szükség – de ilyen részletekbe most nem mennék bele.
A lényeg úgysem ez, hanem az, mekkora a kontraszt hazai politikusaink és diákjaink hétköznapjainak körülményei között. A parlamentben ugyanis 23 fokban üldögélnek a képviselők – már ha jó Jakab Péter ellenzéki honatya hőmérője. Mire jött a T. Ház sajtóirodájának válasza, miszerint „a parlamentben is 18 fokra törekszenek, de a hőmérsékletet befolyásolhatja, épp hányan vannak az ülésteremben”.
De akkor, miért nem működik ugyanez a – ha jól kapisgálom – kipárolgási hatás a tantermekben, ott miért nem tudja 25-30 gyermek 16-ról legalább 21-re „fellehelni” az általában amúgy sem túl tágas osztálytermek hőmérsékletét, ahogy azt teszik a legjobb esetben is 199-en – bár a maximális képviselői létszám még szerintem egyszer sem jött össze, talán még az eskütételeknél sem – a hodályméretű parlamenttel?
A költői kérdés kapcsán radiátor helyett egy másik berendezés jut az eszembe, a vetítő. Merthogy a fentiekből talán még egy elsős általános iskolásnak is lejön, hogy fűtés-ügyben durván vetít (értsd: nem mond igazat, mismásol stb.) a kormány – persze, miért pont e témában ne tenné, ha a többi, politikai szempontból kényes kérdésben is ugyanígy viselkedik?
Jó két hónapja én már azon fennakadtam, hogyan különböztethetik meg az általános iskolába járó diákokat a középiskolásoktól, azzal, hogy míg az előbbiek tantermeit a kormányzati verdikt szerint a télen 20 fokra lehet felfűteni, addig az utóbbiakéit 18-ra. Számomra felfoghatatlan, hogyan lehet az életkor szempont, az meg pláne, mi szükség van egyáltalán diszkriminációra. Ami ráadásul nem is életszerű. Hiszen
csak abba gondoljunk bele, hogy e szabály alapján például a 14-15 évesek egy része 20 fokban tanulhat, mert évvesztes, vagy megbukott, míg a másik része 18 fokban, mert ők már középiskolások, miután rendben letudták az általános iskoláikat. Nekik az a „jutalmuk”, hogy két fokkal alacsonyabb hőmérsékletben szívhatják magukba a tudást?
Arról is lehet vitatkozni, miért pont 18 fok a zsinórmérték. S vitatkoznak is. Az egyik nézet szerint, egy középiskolás nem fog megbetegedni, ha 18 fokban tanul, a másik szerint viszont csak 20 fok garantálná, hogy biztonságos környezetben tudják fogadni, illetve délelőtt, délután foglalkoztatni a diákokat.
Nem is lenne szabad, hogy erről egyáltalán polémia alakuljon ki, az államnak minden forrást arra kellene összpontosítania (a költéseket elnézve, lenne honnan átcsoportosítani), hogy minden oktatási intézményben legalább 21 fok legyen – nemcsak nálam ez a zsinórmérték, hanem
a szakirodalom szerint is az az egészséges, ha ekkora hőmérsékleten tartjuk a nappalit télen, a csecsemők szobáját meg 23-on. Vagyis ezek szerint ugyanannyin, mint a meglett korú honatyák által „lakott” parlamentet.
Megoldás lehetne például a T. Home Office elrendelése, vagyis, hogy a jogalkotás a télen online-üzemmódra állna át – a gombokat laptopon is lehetne nyomogatni egy-egy szavazáskor –, s az Országház nem fűtésén megspórolt pénzt (is) a tantermek hőmérsékletének emelésére fordítanák.
Igaz, Orbán Viktor is érezte, hogy valami nem stimmel. A szeptember végi ominózus kormányrendelettel kapcsolatos ellenérzéseket látva október végén finomított. Más kérdés, hogy nem abba az irányba, amit a közvélemény jelentős része szeretett volna. A kormányfő ugyanis megengedte, hogy néhány állami sportlétesítményben azért melegebb lehet 18 foknál.
Vagyis Orbán csak nem hazudtolta meg önmagát: a sport az első, azon belül is persze a versenysport, a szabadidő- és tömegsport kevésbé. Zárnak is be az uszodák. Azok, amelyek nem kaptak állami mankót, már le is húzták a rolót, de a kivételezettek is csak az év végéig tudnak nyitva tartani.
Mindenesetre az megnyugtató, hogy a hideg azért az agysejteket nem tudja elpusztítani. Az írásom elején említett középiskolás csapat ugyanis a 16-17 fok ellenére is jól teljesített, bejutott lapcsoportunk diákversenyének december 8-ai országos döntőjébe. Amely már nem online, hanem személyesen zajlik majd az egyik budapesti felsőoktatási intézményben. Ahol a középiskolásoknak nem kell majd télikabátban ülniük – ezt a szervezők nevében garantálom.
