1916. április 28-án született a Ferrara
közelében fekvő Centóban, szülei szőlősgazdák voltak. Már kiskorában
apja traktorát bütykölte, s természetesen gépészmérnöknek tanult. A
második világháború idején a légierőnél szolgált karbantartóként,
1945-ben hadifogságba esett, és csak a következő évben tért haza. Kis
javítóműhelyt nyitott, majd traktorok gyártásába kezdett, az 1950-es
évek végére a Lamborghini Trattori céget Olaszország egyik neves üzemévé
fejlesztette, amely klímaberendezéseket is készített.
Az
életvidám vállalkozó - aki egyszerre három gyönyörű titkárnőt
foglalkoztatott - szerette a sportkocsikat. Egy alkalommal, amikor a
Bologna környéki utakon száguldozva Ferrarijának kuplungja makacskodott,
megdöbbenve fedezte fel, hogy az alkatrész szinte teljesen megegyezik
azzal, amit ő a traktorjaiba épít be. Ezen feldühödve találkozót
erőszakolt ki Enzo Ferrarival, akinek asztalára egy új, megbízhatóbb
tengelykapcsoló rajzát tette le. Az akkor már legendás konstruktőr
persze nem vette jó néven, hogy egy traktorgyáros tart neki kiselőadást,
és nem is kicsit ingerülten távozásra szólította fel Lamborghinit, azt
tanácsolva neki: foglalkozzon inkább mezőgazdasági járműveivel. A vérig
sértett Lamborghini ekkor határozta el, hogy csak azért is megmutatja,
hogyan kell igazi sportkocsit gyártani.
Szakembereket toborzott, és 1962-ben megalapította az Automobili Lamborghinit. Márkajelnek Murciélagót, a legendás bikát választotta, amely 1879-ben egy córdobai viadalon 24 kardszúrást élt túl, és az erő egyik szimbóluma lett, a döntésben az is szerepet játszott, hogy az alapító csillagjegye a Bika volt. 1963-ra kiváló mérnökökkel elkészíttette első modelljét, az orrmotoros 350 GT-t. Az újdonság első nekifutásra egyenértékűnek bizonyult a rivális Ferrari termékeivel, de ez nem volt elég a vállalkozó kedvű járműgyártónak, csupán a folytatásra ösztökélte.
A
sportkocsimárka újabb fejlesztése, a P400 1965-ben a Torinói
Autószalonon debütált. A középmotoros sportkocsialváz különlegessége az
volt, hogy a 12 hengeres motor nem helypazarló módon hosszában, hanem
keresztben helyezkedett el. Nem is maradt el a hatás: sorra jelentkeztek
a neves olasz karosszériaépítő cégek a guruló alváz lemezköntösének
elkészítésére, amire végül a Bertone kapott megbízást.
A fiatal
Marcello Gandini, aki addig jobbára éjszakai lokálok berendezéséhez adta
a nevét, lapos, arányos, gyönyörű kocsit tervezett. Az 1966-os genfi
autószalonon bemutatott Miura (amelynek alakja állítólag egy fekvő vői
test vonalait követi) valósággal sokkolta a szakértő közönséget. A 300
km/óra fölötti végsebességre képes Miura - akkor a világ leggyorsabb
utcai autója - a hírességek figyelmét is felkeltette, Frank Sinatra
Amerikából állítólag leopárdbőröket küldött, hogy azokkal vonják be az
általa megrendelt jármű üléseit.
1971-ben mutatták be a szintén
Bertone által tervezett, merész vonalú Countacht, amelynek két ajtaja
felfelé nyílt, a szokatlan megoldás később a márka egyik
jellegzetességévé vált. (A név kivételesen nem bikákkal kapcsolatos, a
"countach" szó a piemonti nyelvjárásban a bámulat kifejezésére szolgál.)
A többi exkluzív sportkocsihoz hasonlóan ez a márka is
státusszimbólummá vált (mutasd az autódat, megmondom ki vagy), vagy
ahogy a cég egyik igazgatója mondta: "A lamborghinis nem egy
birtokviszony kifejezője, hanem egy vallásé..."
A gyártulajdonos
Lamborghini az olajválság után éleződő versenyben - az efféle autóknak
nagyon szűk a piaca - 1974-ben arra kényszerült, hogy érdekeltségeinek
többségét eladja egy svájci családnak. Tőlük aztán az amerikai a
Chrysler gyár vette meg, hogy nemsokára ők is továbbadják távol-keleti
befektetőknek. Ferruccio Lamborghini még traktorgyárától is megvált,
élete utolsó éveiben egy 740 holdas birtokon gazdálkodott Umbria
tartományban. A család kezében csak az épületek, az irodák
klimatizálásával foglalkozó üzlet és az iparban használatos
hidraulikarendszerek készítése maradt. A cégalapító fia, Tonino
Lamborghini 1981-ben céget alapított a "bikás" logóval ellátott luxus
kiegészítők, dizájntermékek és biciklik gyártására. A háromszor nősült
gyárosnak egy lánya is született, első felesége fia születésekor halt
meg.
A Lamborghini nevet viselő luxus sportautókat ezután is
gyártották, évi mintegy kétszázas szériában. Az alapító Lamborghini -
aki hetvenhat éves korában, 1993. február 20-án szívroham következtében
halt meg Perugiában - már nem élt, amikor egykor szebb napokat megért
autógyárát 1998-ban megvette a Volkswagen, s a csoporthoz tartozó Audi
"feltámasztotta a dühöngő bikát". A Murciélago néven megjelent új modell
2002-ben három sebességi világcsúcsot is megdöntött.
A másik új
típus, a tízhengeres, 560 lóerős motorral szerelt Gallardo a Lamborghini
legnagyobb számban gyártott és értékesített modelljévé vált, motorja az
Audi Hungaria győri gyárában készült. Ezt váltotta a ma is gyártott
Huracán, amelynek alapára 50 millió forint fölött van. 2014 végén hibrid
modellel (Asterion) rukkoltak ki, majd a 750 lóerős, 350-nél is
gyorsabb Aventador következett.
A Sant'Agata Bolognesében működő
cég nyereséges. A luxus sportautók forgalmát nem csökkentette a válság, a
legtöbb "Lambót" az Egyesült Államokban és Kínában értékesítik.
Ferruccio Lamborghini születésének centenáriumára a gyár szuperautót
hozott létre mindössze negyven példányban, a több mint félmilliárd
forintos, 770 lóerős "műalkotást" elkapkodták. Idén már sorozatgyártásba
kerülhet városi terepjárójuk (SUV), évi több ezer Urus eladásával
számolnak. A legendás olasz autógyárosról életrajzi film is készül,
Antonio Banderas címszereplésével.
