Nyolcvan éve, 1938. szeptember 27-én bocsátották vízre a Queen Elizabeth nevű angol hajót, amely fél évszázadon át a világ legnagyobb személyszállító hajójának számított.
A Brit Birodalom erejét demonstrálni hivatott Queen hajók gondolata a múlt század húszas éveiben született meg. A Cunard hajózási vállalat 1934-re készíttette el az első hajót, a minden kényelemmel ellátott Queen Maryt, de ez csak néhány hónapig viselhette a világ legnagyobb hajója címet, amelyet a francia Normandie hódított el tőle.
A sorban második Queen Elizabeth VI. György király feleségének nevét kapta, s 1938. szeptember 27-én bocsátották vízre a skóciai Clydebank hajógyárában, a hagyományos pezsgőspalackot maga a királyné csapta a hajó oldalának. A 314 méter hosszú, 36 méter széles és 83 673 bruttóregisztertonna vízkiszorítású Queen Elizabeth visszaszerezte a világ legnagyobb hajójának címét a briteknek. 15 fedélzetén 2285 utas és 1296 főnyi személyzet részére volt hely, a 200 ezer lóerős turbinák 28,5 csomós (53 km/órás) maximális sebességet tettek lehetővé.
A hajó szolgálatba állítását 1940-re tűzték ki, de erre a második világháború kitörése miatt már nem került sor. A még mindig nem teljesen kész QE sorsáról viták kezdődtek: felmerült, hogy szétszerelik, hogy eladják az Egyesült Államoknak, az Admiralitás egy időben komolyan fontolgatta, hogy repülőgép-hordozóként hasznosítsák, végül úgy döntöttek, hogy csapatszállító hajó lesz belőle. Első útja szürkére festve, teljes titokban New Yorkba vezetett, ahol a célnak megfelelően alakították át (a munkálatokra a német légitámadások és a szabotázsveszély miatt nem kerülhetett sor Skóciában). A QE New Yorkba érve testvérhajója, a Queen Mary és a francia Normandie mellett vetett horgonyt, ez volt az egyetlen alkalom, hogy a világ három legnagyobb hajóját együtt lehetett látni.
Az óriáshajó előbb Ausztráliából, majd az Egyesült Államok hadba lépése után Amerikából vitt katonákat az európai hadszínterekre, egy fordulóban ötezren, majd később már tizenöt ezren szorongtak fedélzetén, ráadásul úgy, hogy a mentőcsónakokban csak nyolcezer ember fért volna el. A QE nagy sebessége révén ki tudta játszani a német tengeralattjárókat, amelyek végül csak "szürke szellemként" emlegették, a háború végéig 800 ezer mérföldet tett meg, és 800 ezer katonát szállított a hadszínterekre.
A Queen Elizabeth 1946-os "leszerelése" után hetente ingázott Southampton és New York között, a brit polgári hajózás szimbólumaként, hírességekkel a fedélzetén. Üzemeltetése az ötvenes évek végétől a repülőgépek konkurenciája miatt veszteségessé vált, megesett, hogy az 1200 főnyi személyzet csak 200 utas kényelméről gondoskodott. Felmerült, hogy a Karib-tengeri szigetvilágban hasznosítsák tovább, de hatalmas tömege és mély merülése miatt sok turistaparadicsomnak számító sziget kikötőjébe nem tudott behajózni, és szó szerint nem fért be a Panama-csatornába sem. A Cunard ezért 1967-ben egy amerikai üzletemberekből álló konzorciumnak adta el, helyére valamivel kisebb, de jóval korszerűbb testvére, a Queen Elizabeth 2 lépett.
A Queen Elizabeth 1967. november 5-én indult 516., egyben utolsó útjára, amelynek végén egy floridai kikötőben horgonyozták le, hotellé és turistaattrakcióvá alakították át, de továbbra is csak vitte a pénzt, ezért rövid idő múlva bezárták. 1970-ben egy hongkongi üzletember vette meg, aki úszó egyetemet akart benne létrehozni. A terv azonban szó szerint füstbe ment: az átépítésre váró Queen Elizabeth (illetve akkor már Seawise University) 1972. január 9-én Hongkongban gyújtogatás áldozata lett.
Az egyszerre öt helyen fellobbanó lángok szétolvasztották a szerkezetet, amely a hatalmas mennyiségű tűzoltóvíz miatt elsüllyedt. (Sokan biztosítási csalásra gyanakodtak, mert a tulajdonos három és félmillió dollárért vette a hajót, de a katasztrófa után nyolcmilliót kasszírozott, de ezt bizonyítani nem lehetett.)
A QE két évvel később került utoljára a reflektorfénybe, Az aranypisztolyos férfi című James Bond-filmben roncsa szolgált a brit titkosszolgálat hongkongi főhadiszállásaként. A világ legnagyobb hajóroncsának (ez a kevéssé büszke cím a Costa Concordia 2012-es szerencsétlenségéig illette meg) mintegy felét sikerült kiemelni, de a maradványokat már csak ócskavasként tudták hasznosítani - igaz, a kiemelt fémből az élelmes Parker cég ötezer töltőtollat készített és értékesített emelt áron. A víz alatt maradt rész komoly hajózási veszélyt jelentett, ezért az 1990-es évek végén ezt is eltávolították, egy részét az új repülőtér, illetve egy kikötői bővítés építésekor használták fel.
A Queen Elizabeth 2 1967-es vízre bocsátásakor II. Erzsébet királynő ugyanazt az aranyollót használta, amelyet anyja 1938-ban. A hajót, amely Mike Oldfield brit rockzenészt egy teljes album megírására ihlette, 2008-ban vonták ki a szolgálatból, s idén májusban Dubaj kikötőjében felújítás után luxusszállodaként és turistalátványosságként nyitották meg. A Cunard vállalat 2010-ben állította szolgálatba az új Queen Elizabethet, melynek fedélzetén 2092 utas élvezheti luxuskörülmények között a Föld körüli utakat.
