Ahol a művészet él és szabad, ott az ember jól érzi magát - videóinterjú Koncz Zsuzsával

1 napja

Kiakadt a Nobel-díjas közgazdász Trump miatt

Történelem

2020. november 22. 18:33

Szarvas György

A napokban vehette át Budapest díszpolgára címét Koncz Zsuzsa előadóművész, és a napokban jelenik meg új lemeze a Szabadnak születtél is. A városról és a város nyújtotta szabadságról beszélgettünk a művésznővel.

Az inrterjú eredetileg laptársunk, az eletforma.hu oldlalán jelent meg.

Indexfotó: Nerpel Nikoletta.

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Tudja, honnan származik a forint elnevezése?

Idén ünnepelhetjük az első, európai értelemben is elfogadott, értékes valutánkat, amelynek az államalapítás óta addig eltelt időben voltak ugyan elődei, de sajnos gyengécskék. Természetesen az elmúlt hét évszázadban utódjai ugyancsak voltak, jók is, meg gyengécskék is, de még (a saját korában) világcsúcstartó is akadt az utódok közt (igaz, hogy azt pengőnek hívták, pontosabban adópengőnek), a világcsúcsot pedig az infláció pályáján futotta.

Így robbantották fel a Nemzeti Színházat – soha nem látott felvétel került elő

A robbantásról készült felvételeket gondosan elsüllyesztették a Kádár-korban, de most előkerült. Így lett vége a Blaha Lujza téri Nemzeti Színháznak 60 éve.

Havi mennyi fixszel az ember könnyen viccel?

Az 1930-as évek egyik slágerének szövegéből kiindulva utánanéztünk.

Petőfi Sándor gasztronómiába bugyolálva

Amit mindnyájan tudunk - bár nem biztos, hogy 2024-ben is – hogy a nemzet költője, a forradalmár, a nemzeti hős 1823. január 1-jén Kiskőrösön született, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.

Nagy Imre híres rádióbeszédét mindenki félreértette, és sokan az életükkel fizettek ezért - Klasszis podcast

Hatvanhét éve ezen a napon indult meg a szovjet csapatok támadása az 1956-os forradalom leverésére. Nagy Imre elhibázott beszéde is hozzájárult, hogy sokan a hősies, de reménytelen harcot választották. De mit akartak a fegyveres forradalmárok, kik voltak ők és miért hamis a híres orosz tankönyv által róluk festett kép? Miért menekül Orbán Viktor mostanában vidékre október 23-án és hogyan alakul a NER viszonya a forradalomhoz? Eörsi László történésszel ezekről is beszélgetett munkatársunk, Litván Dániel.

A pákozdi Katonai Emlékpark kerül az újabb emlékérmére. Fotó: MNB

Új forintérme érkezik a jövő héten, a pákozdi csata emlékére

A jövő héten folytatódik a Magyar Nemzeti Bank idei emlékérme-kibocsátási sorozata. Ezúttal a pákozdi Katonai Emlékpark kap érmét.

És még mindig atlétikai vb: mi köze van a tinónak a dobogósok érmeihez?

Nemcsak a szakirányú gyűjtők, hanem az emberek is általában odafigyelnek, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) időről időre egy-egy értékes érmét bocsát ki – természetesen a Magyar Pénzverő közbejöttével. Az ilyen pénzek nem kerülnek közforgalomba, meghatározott, zárt példányszámban lehet hozzájuk férni, s nemcsak numizmatikai, hanem esztétikai értékük is van, de még anyagilag kifejezhető értékük is: többnyire nagy, valódi pénzben kifejezhető összeget kell értük kiadni. Már aki meg szeretne szerezni egy (vagy akár több) példányt belőlük.

Hunnia non stipendit

Vagyis: Magyarország nem fizetissimus. Jegyzet.

Tudta, hogy a szkíták is hungarikumok?

Ez az a valami, amiből jónéhány létezik, és amelyből az EU is elismert, befogadott olyan magyar jellegzetességeket, amelyek máshol nem találhatók, legfeljebb hasonlók, másolatok, vagy jobb-rosszabb utánzatok. Mindenesetre a védettség megnehezíti a hamisítást, de az utánzást nem. Hungarikum lehet étel, ital, kulturális jellegzetesség, vagy mű (mondjuk a magyar népmese, népdal), állatok, növények, feltalálók találmányai, sportteljesítmények (például tornában a Magyar vándor – ami nem azért nagybetűs népnév, mert nálunk is bevezették az angol módit, hanem mert „feltalálója”, kivitelezője és első bemutatója: Magyar Zoltán, olimpiai bajnokunk). A hungarikumokat bemutató sorozatunk újabb cikkében a Magyarszkítáknak jártunk utána.

Az nem kutató, aki nem tiszteli az elődjei munkáját

Interjú Prof. Dr. habil. Révész Lászlóval, aki a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, régész, muzeológus, az MTA doktora és a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa.