2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Sárneczky Krisztián csillagász fedezte fel azt a kisbolygót, amelyik hétfőn hajnalban csapódott be a La Manche csatorna térségében.

Az egy-két méteres égitestet vasárnapról hétfőre virradó éjjel fedezte fel a Piszkéstetői Obszervatórium hatvanéves speciális nagylátószögű Schmidt-tácsövével. Az észlelést követően a kisbolygó hat és fél óra alatt, magyar idő szerint hajnali négy körül érte el a Föld légkörét - mondta el Sárneczky Krisztián az MTI érdeklődésére.

"A űrszikláról, amely a felfedezéskor nagyjából 200 ezer kilométerre volt tőlünk, a számítások alapján hamar kiderült, hogy ütközni fog a Földdel, és ez magyar idő szerint hajnali négy óra környékén meg is történt a La Manche csatorna térségében" - mondta, hozzátéve, hogy az ilyen kisbolygók 90 százaléka elég a légkörben, és csak kisebb darabok érik el a Fölet.

A jelenség bevilágította az éjszakai égboltot Dél-Nagy-Britanniában, Északnyugat-Franciaországban, de még Brüsszelből is készültek róla felvételek.

Ez a csillagász szerint annak köszönhető, hogy nagyon szerencsések voltak a körülmények: derült volt az égbolt és az esemény lakott terület felett történt.

A felfedezés különlegességét az adja, hogy az elmúlt húsz év alatt mindössze hét alkalommal sikerült kisbolygót becsapódás előtt fölfedeznie a csillagászoknak. Fotó: Depositphotos
A felfedezés különlegességét az adja, hogy az elmúlt húsz év alatt mindössze hét alkalommal sikerült kisbolygót becsapódás előtt fölfedeznie a csillagászoknak. Fotó: Depositphotos

Elmondta azt is, hogy a becsapódott 1-2 méteres nagyságú kisbolygó méreténél fogva nem okozhatott volna bajt, mivel nagyjából 30-40 kilométeres magasságban egy nagy robbanást követően szétesett. A Föld légköre védelmet nyújt az ilyen méretű űrszikláktól, azonban az ennél nagyobb (30-40 méteres) kisbolygók lakott területre zuhanva katasztrófát is okozhatnak. Ezért is van nagy jelentősége a Földet súroló kisbolygók megfigyelésének.

Mint mondta, a felfedezés különlegességét az adja, hogy az elmúlt húsz év alatt mindössze hét alkalommal sikerült kisbolygót becsapódás előtt fölfedeznie a csillagászoknak, és ebből három az elmúlt 11 hónapban történt. Ezek közül kettő felfedezése Sárneczky Krisztián nevéhez fűződik.

A sikerhez hozzájárult, hogy 2019-ben egy nagy kamerával bővült a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-tácsöve, emellett kiépítettek egy országos kamerahálózatot, amellyel a légkörben elégő meteorokat fürkészik. Ezzel az obszervatórium a Föld kozmikus védelmét ellátó távcsőrendszerek élvonalába került.

"Ez az eszköz egyedülálló a térsében, ennél erősebb tácsövek csak Amerikában vannak, így méltán büszkék lehetünk rá" - mondta a csillagász.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!