Bár az eredeti tervekkel ellentétben végül mégsem Csák János kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg az Innovátorok Napjának keresztelt eseményt, így Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke azzal kezdte köszöntőjét, hogy míg a gőzgép a maga ráérős tempójában hódította meg a világot, addig a MI (angolul AI) szédítő sebességgel tör előre.
Ennek három oka van:
- elképesztő mennyiségű digitális adat képződött
- megjelentek a nagy teljesítményű Chat GPT-k, amik felgyorsították a mesterséges intelligenciák fejlesztését
- durván megugrottak a felhőalapú számítástechnikai fejlesztések.
Tavaly csak Amerikában 78, idén már 120 millió dollárt szánnak a MI-fejlesztésekre, ezért Magyarországon is beindultak a dolgok. 2018-ban megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció, majd a Mesterséges Intelligencia Labor, amely folyamatos finanszírozást nyújt az ezzel foglalkozó vállalatoknak, kkv-knak.
„Remélem, azért még sokáig mi, emberek leszünk a felelősek a mesterséges intelligenciát érintő kérdésekben” – tette hozzá Kiss Ádám.
Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke szerint olyan stratégia nemigen volt még Magyarországon, ami alulról építkezett volna, pedig az övék ilyen. A ma már 437 tagszervezettel rendelkező szervezet ennek megvalósításán túl pedig egy hatalmas mesterséges intelligencia expóra készül jövőre Magyarország EU-elnöksége alatt.
Innovációktól az MI felé
Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője a cég második legnagyobb Bosch-campusán arról beszélt, hogy az innovációs ökoszisztéma kialakítása mind a kormányzattal, mind az akadémiával és egyetemekkel, mind a startupokkal, és ipari szereplőkkel igen fontos számukra.
Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a cég utolsó igazán nagy innovációjáról, a Vraylar nevű antipszichotikum nemzetközi sikeréről beszélt. Magyarországon nem annyira ismert tény, hogy az amerikai piacon jelenleg a legkeresettebb termékükkel kezelt betegek száma 2023 májusáig már 900 ezer ember volt. A Richterben egyébként 1200 fős csapattal dolgoznak az innovációkon, ami legnagyobb ilyen bázis a régióban.
2022-ben 75,1 milliárd forintot, az árbevételének 10 százalékát fordították kutatás-fejlesztési programokra, idén pedig 80 milliárdnál is többet fognak rászánni.
Az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének intézetvezető-helyettese, Gulyás László docens arról beszélt, hogy elindult az informatikusok cizellálódása, s most már adatmérnökök, adatelemzők, adattudósok, MI-mérnökök, MI-tudósok dolgoznak, és nemsokára MI-elemzők és prompt-mérnökök, meg további új kategóriák is születnek majd.
Űrsebességgel nő a felhasználók száma
Sági Ferenc, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó kutatási igazgatója arról a közös Bosch-Richter felmérésről beszélt, amiből az derült ki, hogy míg májusban még 11-12 százalék, addig augusztusban már 38 százalék volt a MI-t kipróbálok száma Magyarországon, ami 2 millió embert jelent.
„A Youtube-nak 3 év kellett, hogy ezt a penetrációt elérje, mint az MI, vagy nevezzük Chat GPT-nek. Ilyen felfutást nagyon ritkán látni” – tette hozzá a piackutató, aki szerint ennek ellenére azért még sokan nem tudják, hogy eszik-e vagy isszák, hiába próbálják ki sokan.
A felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság a mesterséges intelligenciától leginkább az orvosi terápiák, a környezetvédelem, a fenntarthatóság, a gyárak hatékonysága és a közlekedés biztonságának növelését várják el.
Azért kockázatai is vannak
"Bár nyitottak vagyunk, de nem árt a kockázatokkal is tisztában lenni" - mondta Pótsa Mátyás, a Bosch innovációs ökoszisztéma vezetője. Például az ipari titkokat nem akarják megosztani, ezért belevágtak egy saját GPT fejlesztését. Most már az összes munkafolyamatuk megtalálható a felhőben, amihez hozzáfér a mesterséges intelligenciájuk.
Szénási Attila, a Richter gyógyszergyártási igazgatója szerint napi szinten ők sem használják még a gyártási folyamatokban az MI-t, de a kommunikáció, oktatás, vagy tréning területén igen.
Az Óbudai Egyetem igazgatója, Dr. Galambos Péter ugyanakkor kijelentette: már egy paradigmaváltás kellős közepén járunk, a robotikánál pedig robbanás előtt állunk.
És az egészségügyben mi a helyzet?
Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja szerint az egészségügyi adatok rendkívül érzékenyek, megfelelően kell kezelni, hiszen itt életekről van szó. De mivel mindenki hagy lábnyomot a háziorvosnál, patikánál, vagy kórházban az EESZT-nél, az MI ezekből az egyszerű adatokból fantasztikus előremutató dolgokat tud majd előállítani.
"A gyógyszeriparban sem a legfőbb kincs az adat, hanem az ember, és az adatmegosztás itt is nagyon szenzitív" - mondta Greiner István, a Richter kutatási és fejlesztési igazgatója.
Hozzátette: „a mesterséges intelligenciát egyébként nem fogjuk látni a gyógyszerek külalakján, csak belül. Mert a hatékonyság javulni fog, és a sikerességi ráta is jobb lesz. Ha valamiben igazán meg fog mutatkozni az az, hogy még jobb és kevesebb mellékhatású gyógyszer lesz majd.”
