5p

A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó globális szén-dioxid-kibocsátás idén várhatóan egy százalékkal emelkedik, miközben 2030-ig 43 százalékkal kellene csökkenteni – mondták el pénteken klímakutatók, akik arra figyelmeztetnek, hogy ez jelentősen megnehezíti a katasztrofális mértékű éghajlatváltozás elkerülését.

Az ENSZ COP27 éghajlatváltozási csúcstalálkozója során közzétett globális szén-dioxid-kibocsátási jelentés rámutat arra, hogy milyen óriási szakadék van a kormányok, vállalatok és befektetők a bolygót felmelegítő kibocsátások csökkentésére tett ígéretei, valamint a jelenlegi intézkedései között, ami a kibocsátások folyamatos növekedését okozza.

Klímaaktivisták tüntetnek az ENSZ 27. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciájának (COP27) otthont adó épület közelében az egyiptomi Sarm-es-Sejkben 2022. november 10-én. A november 18-ig tartó klímakonferencián mintegy 200 ország küldöttsége vesz rész (Fotó: MTI / AP / Peter Dejong)
Klímaaktivisták tüntetnek az ENSZ 27. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciájának (COP27) otthont adó épület közelében az egyiptomi Sarm-es-Sejkben 2022. november 10-én. A november 18-ig tartó klímakonferencián mintegy 200 ország küldöttsége vesz rész (Fotó: MTI / AP / Peter Dejong)

A több mint 100 tudós által készített jelentés szerint 2022-ben várhatóan összesen 41 milliárd tonna CO2-t bocsátunk ki globálisan, ebből 37 milliárd tonna a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből, 4 milliárd tonna pedig a földhasználatból, például az erdőirtásból származik – foglalta össze a Reuters.

Az idei növekedést a közlekedés – különösen a légi közlekedés – nagyobb olajfelhasználása okozza, mivel a gazdaságok a világjárvány idején történt leállások után fokozatosan újranyitottak.

A szén elégetéséből származó kibocsátás is nőtt, mivel sok ország a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag felé volt kénytelen fordulni, miután Oroszország korlátozta az Európába irányuló földgázszállításokat a februári ukrajnai inváziót követően, ami a gáz világpiaci árát az egekbe emelte.

A világ legnagyobb szennyezőjének számító Kína CO2-kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent, mivel az ország zéró-covid politikája miatt továbbra is szigorú korlátozásokkal védekeznek a járvány terjedésével szemben. Az európai kibocsátás is enyhén csökkent.

A kibocsátás 1,5 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban és 6 százalékkal ugrott meg Indiában, a világ második, illetve negyedik legnagyobb szennyezőjénél.

Az ENSZ éghajlat-változási tudományos testülete szerint 2030-ig 43 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk, és elkerüljük annak legsúlyosabb hatásait.

A világjárvány 2020-ban rekordszintű csökkenést okozott a globális CO2-kibocsátásban, de az mostanra ismét valamivel a járvány előtti szint fölé emelkedett.

Az elkövetkező évek kibocsátását nehéz megjósolni, mivel bizonytalan, hogy az országok hosszabb távon hogyan reagálnak a világjárványra és az orosz gázválságra, például, hogy továbbra is szenet használnak-e, vagy ehelyett nagymértékben a tiszta energiába fektetnek-e be.

„Még nem mondhatjuk biztosan, hogy a Kínából származó kibocsátások hosszú távon csökkennek, a szénfelhasználáshoz való visszatérés Európában azonban, reméljük, csak átmeneti” – mondta el a jelentés vezető szerzője, Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem éghajlatkutatója a Reutersnek.

A csúcstalálkozón bemutatott Tíz új felismerés az éghajlat-tudományban című jelentésből az is kiderül, hogy bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain, amelyek túlnyomó részt Közép-Amerikában, a Közel-Keleten, Ázsia egyes részein, Közép- és Kelet-Afrikában találhatók – derült ki az MTI összefoglalójából.

Ezekben a régiókban sokkal gyakoribbak lesznek az áradások, aszályok és viharok. Ennek következtében az érintett országokban a halálozás 15 százalékkal lehet magasabb, mint azokban a régiókban, amelyeket kevésbé érint a globális felmelegedés.

Mindez még több embert késztet majd otthona elhagyására: a következő évtizedekben a globális felmelegedés miatt milliók kelhetnek útra.

Simon Stiel, az ENSZ klímavédelmi vezetője a jelentés új megállapításaival kapcsolatban hangsúlyozta: a katasztrófákat már nem lehet elhárítani, de az érintett országok számára kártérítést kell fizetni. „Ennek most jött el az ideje” – szögezte le.

Új jelentést adott ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) is az Amazonas esőerdeinek állapotáról a COP27 alkalmából. A dokumentum szerint a fajokban gazdag ökoszisztéma folyamatos pusztulása akár 47 millió ember megélhetését is veszélyezteti a térségégben, ahol az esőerdők csaknem egyötöde már elpusztult.

Georg Scattolin, a WWF szakértője felidézte, hogy a COP26 glasgow-i klímakonferencián 100 ország vállalta, hogy 2030-ig megállítja az erdők pusztulását, de az ígéretek ellenére az erdőpusztulás még 2022 első félévében is fokozódott.

A WWF és az amazóniai őslakos csoportok a sarm-es-sejk-i klímakonferencián azt szorgalmazták, hogy a térség 80 százalékát vegyék biológia védelem alá 2025-ig. Ehhez vissza kell szorítani az erdőirtás legnagyobb mozgatórugóit: az illegális bányászatot, a mezőgazdaság számára történő földrablást, a korrupciót, a vadon élő állatok és az esőerdők természeti erőforrásainak illegális kereskedelmét. Az iparosodott országoknak pedig törvényekkel kell megakadályoznia, hogy az esőerdőket olyan termékek előállítása miatt irtsák ki, mint a hús, kakaó, kávé, kukorica, pálmaolaj, fa vagy takarmányszója.

Az amazóniai esőerdő ad otthont a gerinces állatfajok kilenc százalékának, a madárfajok 14 százalékának, a halfajok 13 százalékának, a kétéltűfajok nyolc százalékának és a növényfajok 22 százalékának. Az esőerdő a világ egyik legfontosabb szén-dioxid-tárolója is. A növényzet és a talaj 367-733 gigatonna szén-dioxidot tárol, ami mintegy 18 évnyi globális CO2-kibocsátásnak felel meg.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!