<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A G7-országok károsanyag-kibocsátása jóval meghaladja a párizsi klímaegyezmény 1,5°C-os céljának eléréséhez szükséges mennyiséget, de még a legfejlettebb európai országok kibocsátása is nagyon magas, 2,4°C-os felmelegedési pályán áll 2022-ben.

A világ hét legfejlettebb gazdaságának (G7) vállalatai nem teljesítik a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit – közölte kedden a CDP nonprofit környezetvédelmi szervezet és Oliver Wyman nemzetközi vezetési tanácsadó cég a kibocsátás csökkentésre tett vállalati ígéretek alapján.

A 2015-ös párizsi megállapodás értelmében az országok megállapodtak abban, hogy olyan mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a globális felmelegedést maximum 2 Celsius-fokra korlátozzák, és törekednek arra, hogy a felmelegedést 1,5°C alatt tartsák, ami a tudósok szerint még megelőzné az éghajlatváltozás legpusztítóbb következményeinek egy jelentős részét.

Magyarország a globális klímavédelmi rangsorban a 64-ből az 53. helyet érte el, így a legalacsonyabb kategóriába került, és az Európai Unió országai közül a legutolsó helyezést érte el. Fotó: Depositphotos
Magyarország a globális klímavédelmi rangsorban a 64-ből az 53. helyet érte el, így a legalacsonyabb kategóriába került, és az Európai Unió országai közül a legutolsó helyezést érte el. Fotó: Depositphotos

A Nagy-Britanniát, Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt és az Egyesült Államokat tömörítő G7-csoportban a vállalati kibocsátási célok idén összességében 2,7°C-os felmelegedési pályára álltak, derült ki a CDP és az Oliver Wyman elemzéséből.

„Egyetlen ország számára sem elfogadható, nemhogy a világ legfejlettebb gazdaságai számára, hogy vállalatai együttesen ilyen kis ambíciót mutassanak” – mondta Laurent Babikian, a CDP tőkepiacokért felelős globális igazgatója.

Az amerikai és a kanadai cégek együttes kibocsátása megfelel a globális felmelegedés 2,8°C-ra, illetve 3,1°C-ra történő korlátozásához szükséges dekarbonizáció ütemének.

A tanulmányból kiderült, hogy a G7-ek közül a németországi, olaszországi és hollandiai cégeknek vannak a legambiciózusabb kibocsátáscsökkentési céljaik, amellyel átlagosan a 2,2°C-hoz igazodtak, míg Franciaország 2,3°C-nál, az Egyesült Királyság pedig 2,6°C-nál tart – foglalta össze a Reuters.

A G7 országokon túl, jelenleg a világ egyik országa sem teljesít elég jól ahhoz, hogy a legfeljebb 1,5 °C-os felmelegedést tudja tartani, még úgy sem, hogy az államok világszerte kötelezettséget vállaltak arra, hogy az évszázad közepére elérik a nettó nulla kibocsátást.

A 2022-es Éghajlatváltozási Teljesítményindex (CCPI) szerint a klímavédelem terén a skandináv államok – Dániával az élen – kiemelkedően jól teljesítenek, és ezt leginkább megújuló energiaforrásaiknak köszönhetik. Ausztrália, Kazahsztán, Oroszország, Szaúd-Arábia és Dél-Korea a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozik.

A világ legnagyobb kibocsátója, Kína négy helyet rontva a 38. helyre csúszott a 64-ből, és összességében „alacsony” minősítést kapott. Kína esetében a legproblémásabb terület a magas kibocsátás és a nagyon gyenge energiahatékonyság. Mindkét területen a 2030-ig kitűzött célok is messze vannak a Párizsi Megállapodással összeegyeztethető pályától. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások terén Kína nagyon jó tendenciát mutat, még Németországot (23. hely) is megelőzve.

Magyarország a globális rangsorban a 64-ből az 53. helyet érte el, így a legalacsonyabb kategóriába került, és az Európai Unió országai közül a legutolsó helyezést érte el Bulgária, Románia Szlovénia, Lengyelország és Csehország után

– derül ki az Átlátszó cikkéből.

Míg az uniós célkitűzés 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése, addig Magyarország nemzeti célkitűzésként csak 40 százalékos csökkentést vállalt. A megújuló energiaforrások terén a kormány magas célt tűzött ki a fotovoltaikus energiaforrásokra, a szélenergia esetében azonban 2016 óta törvényileg blokkolva van a további bővítés.

Noha Magyarország ígéretet tett utolsó szénerőművének 2025 végéig történő bezárására, a Mátrai Erőművet azonban jelenleg, az „energia veszélyhelyzet” idején az ország energiaellátása miatt újraindították, és fokozott termeléssel működik.

Az ENSZ 27. éghajlat-változási konferenciáján, a COP27 klímacsúcson közel 200 ország gyűlik össze novemberben 6-a és 18-a között az egyiptomi Sarm es-Sejkben, miután sokak számára pusztító nyarat hozott az aszály, a hőhullámok és más, az éghajlattal összefüggő szélsőséges jelenségek.