Az elmúlt években a Covid-járvány, illetve a Covid-oltások miatt kicsit háttérbe szorult a „mezei” influenza, illetve az ellene felvehető vakcinák. Annak ellenére, hogy Magyarországon például jelentős mennyiségben ingyenesen is hozzáférhetőek minden évben influenza elleni védőoltások, a lakosság nagy része továbbra sem veszi fel ezeket.
Ebben biztosan nagy szerepe van annak, hogy a jelenlegi technológiával készülő, inaktivált influenzavírusokat, illetve más esetekben ezeknek is csak egyes darabkáit tartalmazó vakcinákat minden évben újra be kell adatni, de még ekkor sem védenek az influenza összes törzse ellen, hanem minden évben csak a WHO által az influenzaszezon elején meghatározott, várhatóan világszerte leginkább terjedő törzsek ellen (vakcinától függően 3-4 törzs „fér bele” egy oltásba).
Elégtelen védelem
A jelenlegi helyzettel több probléma is van. Egyrészt azzal, hogy az emberek nagyobbik része nem oltatja be magát influenza ellen – Magyarországon a 2020–2022-es szezonban például 760 ezren döntöttek csak így – a járvány terjedését nem igazán lehet kordában tartani. Így aztán azok, akiknél nem hat az oltás, illetve azok, akik valamilyen oknál fogva nem vehetik fel, továbbra is ugyanolyan könnyen megfertőződhetnek, hiába szeretnének egyébként védettséget szerezni a vírus ellen.
A másik, potenciálisan még súlyosabb gond az, hogy a jelenlegi oltások minimális védettséget adnak csak az influenza újonnan felbukkanó, vagy hirtelen terjedni kezdő változatai ellen. Utoljára 2009-ben történt, hogy a vírus egy sertésekről az emberre átterjedt változata világjárványt okozott. A H1N1 influenzavírus új törzse 2009 januárja és 2010 szeptembere között bizonyítottan közel 19 ezer ember halálát okozta világszerte, de a becslések szerint a járvány hatására bekövetkezett többlethalálozások száma megközelítette a 300 ezret.
Miután a Covid elleni küzdelemben áttörést értek el az új technológiával készülő mRNS-vakcinák (mint a Pfizer vagy a Moderna oltóanyaga), a szakértők arról beszéltek, hogy ez csak a kezdet a részben Karikó Katalin munkásságának köszönhetően létrehozott új típusú oltásoknak. Az egyik lehetséges újabb „célpontként” éppen az influenza került elő, hiszen ez a vírus évente sokmillió megbetegedést, rengeteg halálesetet okoz, és a kieső gazdasági teljesítmény sem nevezhető elhanyagolhatónak.
Az mRNS-technológia egyik úttörője, a Pfizer most szeptemberben be is jelentette, hogy hamarosan elindulhat mRNS-alapú influenzaoltásuk 3. fázisú, azaz már nagyobb számú páciensen végzett klinikai vizsgálatát. Ha ez sikerrel jár, és ez az oltás a közeljövőben elérhetővé válik, az mindenképpen áttörést fog jelenteni, azonban nem oldja meg teljesen a fent részletezett problémákat. A Pfizer vakcináját ugyanis szintén évente kellene beadni, és nem lenne képes előre védettséget biztosítani az influenza összes törzse ellen. Újdonsága abban állna, hogy a jelenlegi gyakorlattal szemben nem a fél évvel korábbi, az ellenkező félteke influenzajárványa során szerzett tapasztalatok alapján kellene kiválasztani, majd hosszadalmas folyamattal az oltóanyagok elkészítéséhez kitenyészteni a legveszélyesebbnek ítélt influenzavírusokat. Az mRNS-technológia segítségével lehetséges lenne ugyanis a már elinduló járványok elején megvizsgálni az aktuálisan terjedő törzseket, és rövid idő alatt legyártani a szükséges oltóanyagokat. Ez a technológia egy teljesen új törzs okozta járvány idején is szó szerinti és átvitt értelemben is életmentő lehetne.
Új távlatok nyílnak meg
Egy a Science folyóiratban néhány napja megjelent tanulmány azonban még ennél is többet ígér. Egy mRNS-technológiával készült kísérleti oltás ugyanis egerek és görények esetében sikeresen biztosított védelmet az influenzavírus okozta súlyos megbetegedés ellen – méghozzá univerzálisan, törzstől függetlenül.
„Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mekkora áttörést jelent ez a tanulmány. Hatalmas lehetőségek tárulnak fel, és úgy vélem, hogy alulbecsüljük ezeket az influenzához hasonló nagy légúti vírusokat”
– lelkendezett az eredményeket értékelve John Oxford, a londoni Queen Mary Egyetem kutatóorvosa, aki nem vett részt a kísérleti vakcina a Pennsyilvaniai Egyetemen történt kifejlesztésében.
A szóban forgó oltóanyag az influenza A és B típusának összes, mintegy 20 altípusa ellen bizonyos mértékű védelmet biztosítana a szervezetnek azzal, hogy az immunrendszert arra trenírozná, hogy bármilyen influenzavírus ellen vegye fel a harcot. Ugyan azt természetesen a mostani kísérletek alapján lehetetlen megmondani, hogy emberek esetében pontosan milyen mértékű lenne ez a védelem, az állatkísérletek azt mutatták, hogy a vakcina jelentős mértékű antitest-termelést váltott ki, és ezek az antitestek több hónapon keresztül jelen voltak a beoltott állatok szervezetében.
Ugyan az úton azért még sok buktató van, Oxford szerint az univerzális influenzavakcina akár már a jövő utáni télre elérhető lehet emberi felhasználásra is, ha addig lezajlanak a szükséges klinikai fázisú emberi tesztelések, és ezek egyrészt nem mutatnak ki súlyos mellékhatásokat, másrészt valóban bizonyítják a vakcina hatékonyságát.
A tanulmány összefoglalója szerint a kutatók a 20 ismert A és B típusú influenzavírus hemagglutinin antigénjeit kódolták egy mRNS nanorészecske-vakcinában. A megközelítés újdonsága, hogy nem egyetlen vírusra, hanem egy egész vírusfajtára „céloztak” a hírvívő mRNS-sel, és a nagy eredmény az, hogy a beoltott állatok immunrendszere az összes variánsra reagált az oltás beadását követően.
„Nagyon ígéretes az univerzális influenzavakcina elkészítését célzó kutatásoknak ez a megközelítése, és ez utat nyithat más víruscsaládok, például a náthát okozó rhinovírusok, illetve a koronavírusok ellen hasonló, általános védelmet nyújtó vakcinák kifejlesztésére”
– mondja Dr. Andrew Freedman, aki a Cardiff Egyetemen kutatja a fertőző betegségeket.
Ha a pennsylvaniai kutatóknak, illetve a munkájukat értékelő tudósok reményei valóra válnak, akkor néhány éven belül sokkal hatékonyabb, illetve egy váratlanul kitörő, új típusú influenzavírus okozta világjárvány ellen védő vakcinák jöhetnek. Ha pedig ennél is tovább nézünk, akkor ez a kutatás reményt adhat arra nézve, hogy az ősztől tavaszig gyerekek és felnőttek százmillióinak életét megkeserítő egyéb légúti megbetegedések ellen is hatékony fegyvert kaphat végre a kezébe az emberiség.
