Amikor japán tudósok 2001-ben egy szemétdombon felfedezték, hogy vannak olyan baktériumok, amelyek szabályosan felzabálják a műanyagokat, nem sok visszhangot váltott ki az eset. Amikor azonban 2016-ban tudományos publikációban adták közre a műanyag lebontására képes baktériumokról szóló másfél évtizedes kutatásaik eredményét, az már megmozgatta a tudományos közvéleményt.
A közéleti sajtó is átvette a hírt és tudományos tanulmányokban több mint ezerszer hivatkoztak a japán tudósok jelentésére. Ezzel a legjobban hivatkozott közlemények közé került a Guardian beszámolója szerint. A kutatók arra keresték a választ, hogy valós megoldást jelenthetnek-e ezek a baktériumok a világon felhalmozott mérhetetlen mennyiségű műanyag eltüntetésére.
Ez még csak a nulladik fázis
Az már látszik, hogy a tudomány egyelőre csak a felszínét kapargatja a lehetőségeknek. Sok ezer milliárdnyi baktérium van, amelyek nagy részéről semmi sem lehet tudni, ha pedig a tudósok találnak egy egy olyan fajtát, amely a műanyagok valamelyik változatára „éhes”, azt genetikai módosításokkal felturbózhatják. Leginkább az ízléséhez passzoló műanyag gyorsabb lebontására serkenthetik.
Jo Handelsman, az Amerikai Mikrobiológiai Társaság korábbi elnöke – aki Barack Obama volt elnök tanácsadójaként is dolgozott – nemes egyszerűséggel azt mondja, hogy a biológiában Darwin felfedezései óta a mikroorganizmusok kutatása terén elért eredmények jelentik a legnagyobb előrelépést.
Egy jó és egy rossz hír
A rossz hír az, hogy a jelenlegi ismeretek szerint maximum a műanyagfajták felét lehet gazdaságosan, elfogadható energiafelhasználással és kezelhető melléktermékkel lebontani baktériumok enzimeinek segítségével. A jó hír pedig, hogy a módszer kilépett a laboratóriumok falai közül, és létezik ipari felhasználása.
A francia Carbios vállalat 2021 óta végez ilyen tevékenységet. Két évvel ezelőtt az egyik legelterjedtebb polietilén-tereftalát, ismertebb nevén PET műanyagokból naponta néhány kilogramm feldolgozásával kezdte a cég, 2023-ban napi 250 kilogrammnál tartanak és 2025-re olyan üzemet építenek, ami napi 130 tonnát lesz képes lebontani. A gyár műanyag-alapanyagot állít elő, főként azért, mert ez teszi lehetővé, hogy gazdaságosan működjön.
Franciaország azért tett szert lépéselőnyre más fejlett országokkal, főként a legnagyobb szemetelőkkel, az Egyesült Államokkkal és Kínával szemben, mert a párizsi kormány kitűzött egy célt, miszerint 2025-re minden műanyagból készült csomagolóanyagot, amit az országban használnak, újra kell hasznosítani.
A japán tudósok, akik felfedezték a műanyagevő baktériumot azon keseregnek, hogy az emberek nem léptek túl a gazdasági racionalitáson. Az eldobott műanyagból újhoz való nyersanyagot készítő megoldások iránt érdeklődnek, és nem fordítanak figyelmet arra a lehetőségre, hogy a műanyaglebontó enzimek levegővé és vízzé alakítsák a szemetet.
