Kutatások szerint több milliónyi mikróműanyag részecskét nyelhetnek le a gyerekek naponta a műanyag cumisüvegekből, a legújabb kutatások szerint pedig a cumisüvegek mellett a bébitápszerek műanyagdobozai is hasonlóan viselkedhetnek hő hatására.
Kazi Albab Hussain, a University of Nebraska PhD-hallgatójának kutatásai szerint ugyanis a mikrózás hatására ezek a tárolóedények, amelyekben a bébiételek árulják megrepedhetnek, és apró darabkák formájában mikroműanyagok, nanoműanyagok válhatnak le, valamint a műanyag mérgező kémiai összetevői is kioldódhatnak a Wired magazin összefoglalója szerint.
Egy hitelkártyányi mikroműanyag hetente
Bár a mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt teljes egészségügyi hatása még nem ismert, de az eddigi vizsgálatok alapján a mikroműanyagok elpusztíthatják az emberi sejteket, egereknél pedig bélgyulladást és a termékenység csökkenését okozzák. A mikroműanyagok felületén ráadásul vírusok, baktériumok és más veszélyes vegyi anyagok is „utazhatnak”. Egy 2019-es tanulmányban megjelent becslés szerint óránként 16,2 darab mikroműanyag kerül a légutakba, ebből egy hét alatt egy hitelkártya is kijönne.
John Boland, a Trinity College Dublin vegyészprofesszora szerint a mikroműanyagok alattomosak: miután bejutnak a szervezetbe, fehérjékkel vonják be magukat, és inkognitóban átcsúsznak az immunrendszeren. Bár a vesék kiszűrik a viszonylag nagyobb méretű mikroműanyagokat, a nanoplasztik részecskék azonban elég kicsik ahhoz, hogy olyan helyekre jussanak el, ahová nem kellene.
Leonardo Trasande, a New York University Grossman School of Medicine professzora és a Center for the Investigation of Environmental Hazards igazgatója szerint, ha ezek a részecskék már egyszer átjutottak a szervezet védelmi rendszerén, a műanyagokban használt vegyi anyagok a hormonokra is hatással vannak.
A csecsemők nagyobb veszélyben lehetnek
Hussain szerint a csecsemőket nagyobb veszélynek teszik ki ezek a szennyező anyagok, mint a felnőtt embereket. A kutatók három, helyi élelmiszerboltban kapható bébiételt választottak, hogy teszteljék, mennyi műanyagnak vannak kitéve a csecsemők. A tesztelt termékek között kettőt az FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal előírásai szerint "mikrohullámú sütésre alkalmas" címkével láttak el, a harmadik pedig egy újrafelhasználható tasak volt. Az FDA szerint ugyanis a polipropilén mikrózható anyag.
A tartókba az eredeti ételek helyett a vizes és savas ételeket szimuláló anyagot tettek, majd több helyzetben vizsgáltál őket: szobahőmérsékleten, egy melegebb szobában tárolva, mikrózva és a hűtőben tárolva.
Mindkét folyadékfajta és polipropilén tartály esetében a legtöbb mikroműanyag és nanoműanyag a mikrohullámú melegítés során szabadult fel. Általánosságban azt találták, hogy a melegebb tárolási hőmérsékleten több műanyagrészecske szivárog az élelmiszerekbe. Például meleg szobában tárolva egy polipropilén ételtartóból négyzetcentiméterenként több mint 400 ezerrel több mikroműanyag szabadult fel, mint a hűtőszekrényben tárolt verzióban.
Hussain szerint, hogy mi történik a szervezetben, ha a műanyagrészecskék az idő folyamán - az ételekből, a levegőből és a különböző felületekről – felhalmozódnak, még nem ismert, sem ennek a mértéke, ezért szerinte fontos, hogy tanulmányozzák a nagymértékű expozíció egészségügyi hatásait. A Journal of Hazardous Materials című folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint például a mikroműanyagoknak való kitettség sejthalált, gyulladást és oxidatív stresszt okozhat.
Nem csak műanyagdarabkák távoznak
Azonban nem a mikro- és nanoműanyagok az egyetlen részecskék, amelyek a műanyag edényekből beszivároghatnak az élelmiszerekbe. Hő hatására ugyanis rengeteg kémiai adalékanyag is távozhat, amelyekről nem tudják egyelőre, hogy ugyanolyan rosszak-e, mint a nanoműanyagok.
Judith Enck, a Beyond Plastics, műanyagszennyezés elleni politikai és érdekvédelmi csoport elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a polipropilént az FDA biztonságosnak tartja az élelmiszerekkel való érintkezéshez - még mikrohullámú sütőben is -, ami lehetővé teszi, hogy például bébiételek csomagolására használják. Szerinte bár fontos lenne megvizsgálni, hogy mennyi műanyag szabadul fel az élelmiszercsomagolásból, már elég bizonyíték van arra, hogy a mikrohullámú sütőben használható műanyag nem igazán biztonságos. "Szerintem az FDA-nak meg kell mondania a vállalatoknak, hogy nem mondhatják többé, hogy bármilyen műanyag mikrózható" - mondja Enck.
Enck szerint az egyik lehetséges megoldás egy olyan tanúsítási program létrehozása lehetne, ahol az élelmiszeripari vállalatok termékeit független tudósok tesztelhetnék, és jelenthetnék az eredményeket az FDA-nak. Egyéni szinten pedig szerinte érdemes újrafelhasználható üveget és rozsdamentes acélt választani, és elkerülni, hogy forró folyadékok kerüljenek a műanyag edényekbe.
