A különböző ételallergiák igencsak meg tudják keseríteni egy gyermek – és persze szülei – életét, sőt súlyos esetben akár életveszélyesek is lehetnek. Arról, hogy pontosan milyen tényezők is vezetnek az ételallergiák kialakulásához, számos elmélet létezik, ám egyértelmű magyarázat egyelőre nincs.
Az viszont tény, hogy világszerte emelkedik az ételallergiák száma, méghozzá jelentős mértékben. Bár ebben biztosan a nagyobb odafigyelés is benne van, az ételallergiások aránya az 1960-as 3 százalékról 2018-ra 7 százalékra emelkedett. Ráadásul az allergiás reakciókat kiváltó ételek köre is kiszélesedett: míg évtizedekkel ezelőtt nagy többségben csak a tengeri herkentyűkre, a tejre és a diófélékre voltak allergiások az emberek, mostanában már rengeteg ételfajta fogyasztása okoz problémákat az embereknek. További gond, hogy hiába enyhe egy allergia, az nem feltétlenül jelenti a súlyos reakciók elmaradását: az ételallergiások negyede életében legalább egyszer átél anafilaxiát, azaz akár életveszélyességig fokozódó, erőteljes tüneteket kiváltó allergiás reakciót.
Kell egy kis hasi keveredés
Adja magát a kérdés, miért nő az ételallergiások, illetve az allergiás reakciót kiváltó ételek száma. Ezt sem tudjuk biztosan. Feltehetően mindenki hallotta már azt a népi bölcsességet, hogy a túlzott tisztaság, a gyerekek minden kosztól és bajtól óvása miatt nem erősödik meg megfelelően az immunrendszerük, és ezért lesznek allergiások is. Ez az elmélet alapvetően tudományos alapokon nyugszik, először még 1989-ben fogalmazta meg egy David Strachan nevű epidemológus, aki azt figyelte meg, hogy az idősebb testvérekkel rendelkező gyerekek kisebb arányban lesznek ekcémások vagy szenvednek szénanáthától. Ő arra vezette vissza az összefüggést, hogy a modern, a tisztaságra nagyon odafigyelő, kis létszámú családokban kevesebb keresztfertőződés történik.
Az elméletről, pláne annak a közkézen forgó, a kosz áldásos hatásait dicsőítő változatáról közben bebizonyosodott, hogy nem igaz, azonban további kutatásokon nyugvó változatát ma is sok tudós tartja érvényesnek. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az ételallergiák mögött a bélrendszerben élő mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák), azaz a bélrendszeri mikrobióta állapotát sejtik. A gond nem azzal van, hogy a modern környezetünk túl tiszta, hanem az, hogy a kis, szeparáltan és városi környezetben élő családok gyermekei kevesebb fajta mikroorganizmussal találkoznak, mint amihez a szervezetünk az emberi evolúció évszázezrei alatt hozzászokott. További gondot okoz a császármetszéses szülések arányának növekedése: az így világra jött gyerekek a szülőcsatornában sem találkoznak az anyai mikrobiótával. Az idősebb testvérekkel való együttélés nem a fertőzések átadása miatt, hanem a változatosabb mikrobiótával való találkozás nagyobb esélye miatt csökkenthette az allergiások számát.
Az elméletet erősíti az is, hogy – ahogy például egy néhány évvel ezelőtti kutatás is megállapította – a kutyát vagy macskát tartó családokban kisebb az esélye allergiák kialakulásának. Erre a tudósok szerint az a magyarázat, hogy az évezredek óta velünk élő házikedvencek a „régi” mikrobióta-környezetünkhöz nyújtanak hozzáférést, ezzel segítve az egészséges, és a különféle összetevőkre nem káros reakciót adó bélrendszeri környezet kialakulását.
Kutya, cica, mérési hiba
Ezzel kapcsolatban ért el egy nemrég publikált új, japán kutatás érdekes eredményeket. A Fukusimai Orvosi Egyetem kutatója, Okabe Hiszao vezette kutatás kilépett a legelterjedtebb házikedvencek köréből, és általában igyekezett összefüggést találni az ételallergiák és a háziállatokkal való együttélés között. A kutatók közel 100 ezer japán édesanya, valamint 2011 és 2014 között született gyermekeik adatait vizsgálták meg, és arra voltak kíváncsiak, a gyermekek közül hároméves korukig milyen arányban és milyen ételallergiák alakultak ki.
Az adatok számos, statisztikailag szignifikánsnak mondható összefüggést mutattak ki. Kiderült például, hogy a kutyatartás csökkenti a tojás, a tej és a diófélék kiváltotta allergia előfordulását, a macskatartás pedig a tojás-, a gabona-, valamint a szójababallergiások számát csökkentette látványosan.
A tudósok adatai azt mutatták ezzel szemben, hogy a teknősök, madarak, valamint a hörcsögök tartása nem csökkenti szignifikánsan az ételallergiák kockázatát, sőt a hörcsögökkel való együttélés a diófélékre mutatott allergia kockázatát közel a duplájára emelte (igaz, a vizsgált személyek nagy száma ellenére kevesen voltak a „hörcsögös” családok, így ez az egy kiugró adat inkább véletlen egybeesés, mint ok-okozati összefüggés lehet).
További fontos megállapítása a kutatásnak, hogy a jótékony hatások, igaz enyhébb mértékben, de a magzati korban kutyákkal és macskákkal való együttélés során is jelentkeznek. Aki tehát semmiképpen sem szeretne egy újszülött kisbaba mellett kutyát vagy macskát tartani, az is némi védettséget szerezhet a későbbi ételallergiákkal szemben gyermekének, ha a terhesség hónapjai alatt maga mellé vesz egy háziállatot.
Van még mit kutatni
Maguk a tanulmányt közreadó kutatók egyébként arra figyelmeztetnek, hogy további kutatások szükségesek a területen, az ő adataik pedig e további kutatások megtervezésében nyújthatnak nagy segítséget.
Független szakértők szerint a Okabéék munkájának nagy erénye ugyan, hogy sok adattal dolgoztak, de ez bizonyos kockázatokat is jelentett, ugyanis a japán kutatók sok adatot vizsgáltak sok összefüggésre, így kibukhattak olyan összefüggések (mint például valószínűleg a hörcsögök és a diófélék esetében), amelyek csak a statisztikai értelemben relevánsak, a valósághoz azonban nincs közük. A bizonytalanságot növeli, hogy a gyermekek ételallergiáit a szülők saját bevallása alapján vették figyelembe, valódi orvosi vizsgálatokat nem végeztek – miközben ugye azt is tudjuk, hogy az allergia pontos megállapítása, mértékének mérése még a jelenlegei legfejlettebb eszközökkel sem teljesen egzakt tudomány.
Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a háziállatok, különösen kutyák vagy macskák tartása egyáltalán nem növeli a különböző ételallergiák megjelenésének esélyét, sőt bizonyos allergiák esetében valamilyen mértékben még csökkenti is azt.
„Szükség van az ilyen tanulmányok további megerősítésére” – mondja Dr. Jonathan Bernstein, az amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia elnöke, aki hozzáteszi, hogy csak az allergiakockázat csökkentése érdekében azért nem feltétlenül érdemes háziállatot beszerezni.
„Csak erre a kutatásra alapozva nem tartom szükségesnek, hogy valaki változtasson azon, miként éli az életét, viszont semmiképpen sem tartom indokoltnak a háziállatok eltávolítását a gyermeket váró családok otthonából. Ha valaki háziállat beszerzésén gondolkozik, de az allergiák miatt aggódik, az jó ha tudja, hogy a háziállatoknak egyéb előnyei is lehetnek: azon túl, hogy színt és szeretetet visznek a családok életébe, az élet korai szakaszában a velük való találkozás védelmet biztosíthat a későbbiekben egyes allergiákkal szemben.”
