Legalább száz éve ábrándoznak arról a tudósok, a sci-fi regények és filmforgatókönyvek írói, hogy milyen lenne, ha beköszöntene az űrturizmus kora? Mi történne, ha az ilyen utazások ára megfizethető szintre csökkenne, és több ember juthatna el az űrbe, nem pusztán kutatási céllal, dolgozni, hanem kíváncsiságból, szórakozásból is?
Politikai és egészségügyi szempontok is szerepet játszanak
A svéd Vagabond turisztikai online körbejárta ezt a kérdést. Nem csak az űrutazás káros és előnyös hatásait foglalta össze, de azt is megvizsgálta, hány millió svéd korona megtakarítással kell rendelkeznie annak, aki erre vágyik.
Amikor Gagarin 65 éve visszatért az űrből, úgy tűnt, ez a hihetetlen álom mihamarabb valóra válik, és egyszer talán mindenki számára elérhető lesz az űrutazás. Az űr meghódítása akkoriban elsősorban politikai kérdés volt, és jórészt az is maradt. Ugyanakkor kiderült, hogy a több hónapos súlytalanságban töltött idő gyakran kellemetlen egészségügyi hatással van az emberi szervezetre.
Sikk átlépni a sztratoszféra határát
Gagarin óta majdnem négyszázan jártak már az űrben, és újabban a milliárdosok körében sikk lett átlépni a sztratoszféra határát. Az elmúlt 20 évben már nemcsak a képzett űrhajósok kiváltsága lett elhagyni a Föld légkörét, sőt, többen arra számítottak, hogy az effajta extrém kiruccanás lesz a luxusturizmus következő nagy dobása.
Egyelőre persze még 2026-ban is kevesen éltek az ajánlatokkal, ami nem meglepő, hiszen egy rövid utazás jegyára legalább 300 millió svéd koronánál (csaknem 10 milliárd forint) kezdődik. Akadnak persze, akik ezt is megengedhetik maguknak, de ez inkább fennhéjázó hobbinak számít, mint valós turizmusnak
Óriási a széndioxid kibocsátása az égi kiruccanásnak
A svéd lap cikke szerint nem is baj, hogy az űrbe történő kirándulás ára ilyen magas, az utazók száma pedig kevés, ugyanis a szén-dioxid-kibocsátást okozó közlekedési eszközök listáján az űrrakéta kiugróan vezet: százszor nagyobb károsanyag-kibocsátásról van szó, mint egy hagyományos repülőút esetében. Ráadásul a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházhatású gázok mellett a rakéták koromrészecskéket és vízgőzt is kibocsáthatnak közvetlenül a sztratoszférába, ami károsítja az ózonréteget.
A mai szervezett utak többnyire úgynevezett szuborbitális repülések. Ez azt jelenti, hogy a jármű feljut több mint 100 kilométer magasra (azaz körülbelül tízszer olyan magasra, mint egy tipikus kereskedelmi sugárhajtású repülőgép), de nem éri el a kellő sebességet ahhoz, hogy hosszabb ideig Föld körüli pályán maradjon. Ezután tizenöt perc múlva visszatér a légkörbe.
Számos cég verseng a kalandkereső milliárdosokért
Van, akinek ez a negyedóra is megéri, annak dacára, hogy a kockázatok miatt komoly orvosi vizsgálatokon és kiképzésben kell részt vennie, és persze az űrhajóban lévő körülmények sem éppen luxus szállodára emlékeztetnek.
Napjainkban számos egymással versengő cég kínál űrutazásokat a leggazdagabbaknak. Míg a Blue Origin és a Virgin Galactic szuborbitális repüléseket szervez, a Roscosmos, az Axiom Space, a SpaceX és a Space Adventures teljes orbitális repülési csomagot kínál a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Az amerikai Space Adventures, együttműködve az orosz Roscosmosszal, jegyeket értékesít a Szojuz fedélzetére. Az Axiom Space pedig tavaly nyáron küldte első űrturistáit a Nemzetközi Űrállomásra, több mint két hétre. Az utat egy SpaceX Crew Dragon kapszulával és egy SpaceX Falcon 9 rakétával tették meg.
Mennyibe kerül néhány percnyi súlytalanság?
A Blue Origin New Shepard szuborbitális rakétája csupán néhány percnyi súlytalanságot kínál a Föld páratlan látványával kombinálva. A cég 2024-ben és 2025-ben is indított járatokat, amelyeken a civilek és a kutatók együtt utaztak. A Virgin Galactic, a szuborbitális űrturizmus korábbi vezetője, felfüggesztette járatait, hogy kifejlessze új, Z generációs űrrepülőgépét, és kereskedelmi járatai várhatóan még idén újra indulnak.
Habár az árak mostanában csökkennek, az űrturizmus valószínűleg továbbra is egy maroknyi szupergazdag számára marad elérhető. A Blue Origin rövid szuborbitális repülőútjainak ára a becslések szerint néhány millió koronára rúg egy negyedórás űrben tartózkodásért. Például a Virgin Galactic űrjegyei, amikor az értékesítés újraindul, 5 és 6 millió korona (165-195 millió forint) között lesznek.
Az „igazi” űrutazások, mint például az Axiom Space útjai, továbbra is elképzelhetetlenül magas összegekbe kerülnek. A jegyárak fejenként akár a 700 millió koronát (22-23 milliárd forint) is elérhetik.
Az űrből még jobban látszik, hogyan olvad a jég Grönlandon
Mi értelme van ezeknek az utaknak, amikor ezt a pénzt sürgősebb és fontosabb földi szükségletekre is fel lehetett volna használni. Ám akik ebben a szakmában dolgoznak, másképp gondolkodnak: a milliárdok, amelyeket a leggazdagabbak efféle kalandokra költenek, hozzájárulnak mind a technológia, mind az űrkutatás fejlődéséhez. Ez pedig azok javát is szolgálja, akik a Földön maradnak.
A klímakutatók az űrrepülések adatait használják fel a környezetet fenyegető veszélyek, például az esőerdők pusztulása, az olajszennyezés és az üvegházhatás feltérképezésére, megértésére és kezelésére. Az űrben végzett kutatásoknak köszönhetően többet tudunk arról, hogyan vékonyodik el az ózonréteg, emelkedik a tengerszint, és olvad a jég Grönlandon. Ezenkívül az űrkutatás hozzájárul új egészségügyi ismeretek megszerzéséhez olyan betegségek terén, mint a csontritkulás, az izombetegségek és a szív- és érrendszeri panaszok.
Fotó: Depositphotos
A pár napos út is megterheli az embert
Az amatőr turista persze nem marad fenn az űrben hónapokig. Talán azért sem vágyik rá, mert előfordulhatnak balesetek és hirtelen megbetegedések a sztratoszférában is, és ezek akár végzetesek lehetnek, hiszen bármikor nem tudják a Földre visszaküldeni az űrhajót. De ha minden simán zajlik, még egy pár napos út után is időbe telhet, mire a szervezet visszaáll a földi viszonyokra.
