A választási kampányban még halványan utalgatott rá, aztán azóta síri csöndben van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. (BA) ügyében a kormányfő és egész csapata. Palkovics László még miniszterként majd kormánybiztosként a kormánnyal sohasem vitatkozó sajtótermékeknek egyszer-kétszer még azt mondta, hogy „rajta vannak az ügyön”, de ezt már senki sem vette komolyan azok közül, akik objektíven ítélik meg a helyzetet, így mi sem.
Ahogy telt-múlt az idő, a képzeletbeli ár is egyre csinosabb lett – mármint eladói szempontból. A cégértéket folyamatosan növelte a visszaerősödő utasforgalom és a folyamatosan jól teljesítő légiárukat kezelő üzletág. Tavaly októberben 1600 milliárd forintot ajánlott a kormány a BA-ért. Az akkor 4,44 milliárd euró volt, s a vételárat eleve euróban határozták meg. Azóta 17-18 százalékot romlott a forint, tehát ha a kormány figyelmen kívül hagyná a cégérték növekedést (ezt nem lehetne alátámasztani közgazdasági-pénzügyi érvekkel) akkor közel 2000 milliárd forint lenne a számla.
De, mint írtuk, egy ilyen tranzakciónál ezt nem tehetné meg, az eladók sem kezdők pénzügyi téren. Más kérdés, hogy az egyre jobban teljesítő vagyonuktól eleve nem akarnak megválni. Most még biztosan nem. A kormány meg aligha fog ekkora zsák pénzt elkölteni most, amikor éppen ahol tud, megszorít, mert kénytelen.
Annak ellenére, hogy tavaly az utasforgalom 20 százalékkal, a légiáru mennyisége pedig 36 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest, a BA a koronavírus-járvány második évét is komoly veszteséggel zárta. 2020-hoz képest 2021-ben 5 millió euróval több, 143 millió euró volt a bevétel, a veszteséget sikerült 22 millió euróval lefaragni, így az 87,6 millió euró lett. Az idei bevételi adatokat csak jövő tavasszal fogjuk megtudni, de biztos, hogy jelentősen magasabb lesz.
A nemzetközi pénzvilágnak, valamint a légiközlekedési, a turisztikai és a logisztikai szakmának pozitív üzenet volt, hogy folytatódtak az infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések. Az év első felében összesen több, mint 5,3 milliárd forintot fordítottak különböző infrastrukturális és fenntarthatósági projektekre, ezzel az elmúlt három és fél év fejlesztéseinek összértéke eléri a 80 milliárd forintot.
Előkerült az 1-es terminál újra nyitása és a 3-as tervezése. Az előbbiről azt közölte a cég, hogy az előkészítő építési munkálatokkal kapcsolatban már csak a kormány zöld jelzésére vár, a 3. terminál projekt pedig gyakorlatilag elkezdődött azzal, hogy a repülőteret már hónapok óta folyamatosan készítik fel az ország egyik legkomolyabb beruházására. A Lázár János által vezetett új minisztérium azonban aligha fog azonnal ezzel foglalkozni, kérdés, hogy meddig tolja el a közreműködést.
A nyári-őszi hónapokban többször is elérte vagy meghaladta az egymillió főt a Ferihegyen megfordult utasok száma. A cargo forgalom tartósan 15 ezer tonna körül alakult, ami több, mint a járvány első másfél évében volt. Utóbbi annyira jó mutató, hogy a globális versenyben Ferihegy az év cargo repülőtere lett.
2022-ben már nem folytatódtak a tavalyelőtt és tavaly is megtörtént elbocsátások, az üzemeltető igyekezett megtartani a munkavállalókat. Októberben rendkívüli, 10 százalékos béremelés volt, előzőleg márciusban átlagosan 13 százalékkal emelt. A BA 100 százalékos tulajdonú leányvállalatánál, a BUD Security Kft.-nél az utasbiztonsági ellenőrök kezdő alapbére októbertől bruttó 444 800 forint lett, ez a korábbiakhoz képest tíz százalékos növekedés. Az utasok tájékoztatásáért felelős terminálüzemeltetési és információs munkatársak kezdő fizetése szintén havi bruttó 444 800 forintra hízott. A munkatársak az alapfizetésük és a műszakpótlékok mellett negyedéves bónuszra, munkába járási támogatásra, illetve meghatározott munkakörökben a vállalatnál eltöltött idővel arányos, úgynevezett seniority bérre is jogosultak.
Járrattörlések sora is volt
A nyári időszak berobbanása, a Covid utáni légiforgalom dinamikus növekedése és ezzel együtt a korábban sosem tapasztalt, Európa szerte megjelenő munkaerőhiány hatalmas kihívások elé állította a repülőtereket az egész kontinensen. Nem volt mentes ezektől Ferihegy sem, rengeteg járattörlés, sok késés és akadozó földi kiszolgálás volt, de ezek egy része nem érintette a BA Zrt.-t, viszont visszahatott a repülőtér megítélésére.
A BA igyekszik nem rózsaszín képet festeni közvetlen jövőjéről és ezért visszavett a tervezett jövő évi utasforgalomból, most december elején 2 millióval kevesebbel, mintegy 14 millió utassal számol 2023-ban. Ezt főleg azzal indokolta, hogy a nemrégiben bevezetett különadó további terhet rótt a légitársaságokra, s emiatt a téli szezonra tervezett kapacitásokat sok cég törölte. Ugyancsak visszaveti a turizmust a megugrott infláció és a várható általános keresletcsökkenés – ismerték el.
