Ha Makó, akkor hagyma – így volt ez régen. Ma, ha Makó, akkor Hagymatikum, azaz a Makovecz Imre által tervezett világszínvonalú gyógyfürdő. Nagy különbség. A városban, amely évszázadok óta híres a hagymatermesztéséről, alig lehet eredeti, itt termett fajtát kapni. Az is megeshet, hogy a helyi diszkontláncban éppen spanyol áru kínálja magát. Az utóbbi két évtizedben más, méghozzá a turizmus lett itt a vivő ágazat, és szerencsére ehhez mindene adott ennek a virágos-parkos, kedves hangulatú, a román határhoz közel fekvő településnek.
A város közben haladt a korral: például felépült itt egy lombkoronasétány, méghozzá valódi, magas és különleges élményt nyújtó. A Maros jobb partján található látványosság az ártéri környezet és élővilág bemutatására szolgál. A város önkormányzata a 2012-ben elkészült új gyógyfürdő és a megnövekedett idegenforgalom kiszolgálására kezdte fejleszteni a Maros-partot. Az első ütemben kalandparkot, sólya- és canopy pályát alakítottak ki, a második ütemben építették meg a lombkoronasétányt.
Makovecz organikus építészetének gyöngyszeme
A 2013-ban átadott sétány madárátvonulási területen, 8-10 méter magasan fut. A közel 200 méter hosszú építményt 18, eltérő magasságú vasbeton oszlop tartja. Körülöttük 1,5-3,6 méter sugarú pihenőket alakítottak ki. A sétányhoz tartozó háromszintes, 20 méternél is magasabb kilátótorony legfelső szintjéről a talajig egy 40 méter hosszú, zárt csúszdán ereszkedhetünk le. A sétányt további kalandelemekkel és ügyességi játékokkal egészítették ki, és lejáratához kültéri bútorokat telepítettek, büfét nyitottak. Az egyik pihenő kupolája a vöröshagymát, a városnak világhírt szerzett zöldséget formázza. Ottjártunkkor sok romániai magyar turistával beszélhettünk, akik rendszeresen járnak kirándulni a sétányhoz. Ha nekivágnánk, érdemes előbb a nyitvatartás felől érdeklődni, főleg ősz vége felé.
Fotó: Klasszis Média
Makó fő büszkesége a 2012 elején megnyitott, Makovecz Imre által tervezett Hagymatikum termálfürdő. Abban minden magyar építész – képviseljen bármely irányzatot – egyetért, hogy a Hagymatikum egyedülálló belső tereivel és a műalkotásnak is tekinthető tetőszerkezetével az organikus építészet egyik kiemelkedő alkotása.
Az erős turisztikai vonzerővel bíró fürdőkomplexum gyógyító vízzel, számos medencével, wellness- és gyógyászati részleggel, szaunákkal, gyermekvilággal, étteremmel, szépészeti és természetgyógyászati részleggel várja a vendégeket. A makói gyógyvíz alacsony sókoncentrációjú nátrium-hidrogén-karbonátos. Többek között az ízületi és gerinckopásos betegségek, a reuma, idült ízületi, valamint ideggyulladás és bénulás, illetve a sorvadt izmok kezelésére alkalmas.
József Attila nagyon szerette a várost
Abban a város minden vezetője egyetértett eddig is, hogy Makó előrelépésének kulcsa a turizmus. A gazdag építészeti emlékek és a Maroshoz kapcsolódó víziturizmus lehetőségei mellett szükség van az úthálózat fejlesztésére, minőségi szállodai szolgáltatások kiépítésére, valamint a gyógyvízbe és a fürdőbe további tőkebefektetésre – ahogy az egyik városi tervcsokor fogalmaz.
A gimnázium és a múzeum is József Attila nevét viseli, aki nagyon szerette a várost. Nemcsak egy kiállítás látható itt, hanem négy, és mindegyik a város más és más korát, szeletét mutatja be. A néprajzi tárgykincs mellett igen figyelemreméltó az egyedülállóan gazdag József Attila-relikviákat felvonultató gyűjtemény,
Fotó: Klasszis Média
A múzeum korábban egy polgárházban működött, de az egyre gazdagodó gyűjtemény elhelyezésére kicsiny lett az épület. Ezért egyszerre három múzeumot építettek: 1979-ben készült el az irodalmi kiállítóhely, 1980-ban nyílt meg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a makói hagymás ház, 1981-ben avatták föl az új főépületet.
Egy irodalmi mecénás emlékére
Az udvaron skanzen létesült: hagymásház, kovács-bognár műhely, asztalos műhely, putri, hambárok, gabonáskasok láthatók itt. Az Espersit-ház megtekintése kihagyhatatlan. Dr. Espersit János (1879-1931) jónevű makói ügyvéd függetlenségi, majd köztársaságpárti politikus, polgári radikális lapszerkesztő, irodalmi és művészeti mecénás volt. Házában irodalmi emlékkiállítás található.
A látogatók megismerhetik azt a szellemi-kulturális légkört és baráti társaságot, amely József Attilát, Juhász Gyulát és Móra Ferencet, Rudnay Gyulát, Vén Emilt is befogadta. Az egyik szoba íróasztalánál és foteljében alkotott Juhász Gyula és József Attila. Móra Ferenc szintén gyakori vendég volt a városban, magát „tiszteletbeli makai”-ként tartotta számon. Egy másik terem József Attila makói gimnáziumban töltött diákéveit és múzsáit mutatja be. Az itt alkotott verseiből állt össze első kötete, a Szépség Koldusa.
Világhírű magyarok, akik itt születtek
Talán nem mindenki tudja, de itt született Galamb József mérnök, az amerikai Ford T-modell feltalálója, Lehet, hogy sokakat inkább a Ford múzeum érdekel, nagyon gazdag járműparkjával, míg az újságíró szakmájából kifolyólag inkább a Pulitzer Emlékházra kíváncsi. Pulitzer József, a világ egyik leghíresebb újságírója, lapkiadója, a legrangosabb szakmai díj alapítója is Makón született, 1847-ben és Dél-Karolinában hunyt el 1911-ben. Az idősebbeknek mond többet a Páger Antal nevét viselő mozi, a mai generáció tagjai közül már kevesen ismerik az itt született legendás magyar színész nevét.
A város ma már kávézókkal, éttermekkel, szállásokkal várja a turistákat, persze a fejlesztés mindig napirenden van. A környéken oly kedvelt gyógyfürdő Nyugi bárjában édesburgonya krémmel és lilaburgonyakörettel érkezik a hús, a menü a helyi hagyományokat és a modern gasztronómiát elegyíti. Este éppen borvacsorára készülnek, ezek itt mindig népszerű rendezvények. A Grand Hotel Glorius pedig a város elegáns szálláshelyének és éttermének számít.
